BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS
TECHNIKAI FELTÉTELEI
(AJÁNLÁS)
(telephelyek és létesítmények, helyiségek őrzésének,
vagyontárgyak tárolásának, szállításának szabályai)
Budapest, 2002. február
Módosítva: Budapest, 2006. február 16.
v 1.26
Tartalomjegyzék
1 - 3. vagyoncsoportok (helyiségek,
vagyontárgyak) biztosítása
4. vagyoncsoport (telephelyek, komplett
létesítmények, raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek stb.) biztosítása
A.
fejezet - védelmi osztályok ajánlott alkalmazási határai
A/I. fejezet
|
|
1-3. VAGYONCSOPORTOK
Helyiségek, vagyontárgyak biztosítása
|
4.
VAGYONCSOPORT
Telephelyek, komplett létesítmények, raktártelepek,
kereskedelmi elosztóhelyek stb. biztosítása
|
|
Védelmi osztály
jele
|
AJÁNLOTT alkalmazási határ a biztosítási összeg
függvényében, vagyoncsoportonként (E Ft).
|
Védelmi osztály
jele
|
AJÁNLOTT alkalmazási határ a biztosítási
összeg függvényében
(E Ft)
|
|
1.
vagyoncsoport
|
2. vagyoncsoport
|
3. vagyoncsoport
|
4. vagyoncsoport
|
|
I.
|
<100 000
|
|
|
A.
|
<1 000 000
|
|
II.
|
40 000 - 100 000
|
<100 000
|
|
B.
|
700 000 - 1 000 000
|
|
III.
|
10 000 - 40 000
|
40 000 - 100 000
|
<100 000
|
C.
|
400 000 - 700 000
|
|
IV.
|
2 000 - 10 000
|
20 000 - 40 000
|
40 000 - 100 000
|
D.
|
200 000 - 400 000
|
|
V.
|
500 - 2 000
|
5 000 - 20 000
|
5 000 - 40 000
|
E.
|
50 000 - 200 000
|
|
VI.
|
100 - 500
|
500 - 5 000
|
1 000 - 5 000
|
F.
|
50 000>
|
|
VII.
|
0 - 100
|
0 - 500
|
0 - 1 000
|
|
A/II. fejezet
KOCKÁZATI CSOPORTOK MEGNEVEZÉSE
|
1. vagyoncsoport:
|
-készpénz
-értékpapír
-ékszer
-nemesfém
-drágakő
-minden
egyéb, páncélszekrényben elhelyezhető nagy (100 000,-Ft-nál nagyobb), egyedi
értékű vagyontárgy
|
|
2. vagyoncsoport:
|
-műérték
jellegű vagyontárgy
-100 000,-
Ft-ot meghaladó értékű gyűjtemény
-nemes
szőrme
-antik
bútor
-művészeti
alkotás
-általános
lakás-, és iroda-felszerelést meghaladó kereskedelmi, vállalkozási mennyiségű
híradás-, számítás-, elektro-, és méréstechnikai, audiovizuális termékek
-minden
egyéb nagy értékű, kézi erővel könnyen mozgatható, páncélszekrényben nem
elhelyezhető vagyontárgy
|
|
3. vagyoncsoport:
|
-lakás- és
iroda-felszerelés
-bútor
-általános-
és személyes használati tárgyak
-minden
egyéb (az eddigiekben fel nem sorolt) vagyontárgy
|
|
4. vagyoncsoport:
|
-telephelyek,
komplett létesítmények, raktár- telepek, kereskedelmi elosztóhelyek stb.
|
A/III. fejezet
VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGNEVEZÉSE
1 - 3. VAGYONCSOPORTOK (helyiségek - vagyontárgyak - biztosítása):
I.
védelmi osztály:
-teljeskörű mechanikai - fizikai védelem
-teljeskörű
elektronikai jelzőrendszer
-szakszolgáltató
által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás
-biztosító
által MABISZ termék-megfelelőségi ajánlással rendelkező (továbbiakban: Ajánlás) rendszer
- őrség
-közvetlen,
vezeték nélküli összeköttetés és/vagy automatikus átjelzés rendőrségre, vagy
egyéb testülethez, vagyonvédelmi szakszolgálathoz
II. védelmi osztály:
-teljeskörű
mechanikai - fizikai védelem
-teljeskörű
elektronikai jelzőrendszer
-szakszolgáltató
által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás
-biztosító
által Ajánlott rendszer
-állandó, 24 órás portaszolgálat (lakás kivételével)
-automatikus távjelzés a rendőrségnek, vagy egyéb testületnek,
vagyonvédelmi szakszolgálatnak
III. védelmi osztály:
-teljeskörű
mechanikai - fizikai védelem
-teljeskörű
elektronikai jelzőrendszer
-rendszeres
és dokumentált karbantartás
-biztosító
által Ajánlott rendszer
IV. védelmi osztály:
-teljeskörű
mechanikai - fizikai védelem
-teljeskörű
elektronikai jelzőrendszer
-rendszeres
és dokumentált karbantartás
-biztosító
által Ajánlott rendszer
V. védelmi osztály:
-teljeskörű
mechanikai - fizikai védelem
-minimális
elektronikai jelzőrendszer
VI. védelmi osztály:
-részleges
mechanikai - fizikai védelem
VII. védelmi osztály:
-minimális
mechanikai - fizikai védelem
4. VAGYONCSOPORT
(telephelyek, komplett létesítmények, raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek
stb. biztosítása):
A. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly
erőfeszítéssel, illetve különböző segédeszközök alkalmazásával küzdhető le
-biztosított a folyamatos megfigyelés
-az őrök egymástól halló- és látótávolságon belül vannak, az egész
területet megfigyelik
-az épületeken kívül kutyás járőrök teljesítenek szolgálatot
-biztosított az őrök közötti információcsere (állandóan)
-a nyílászárók a B/I. fejezetben foglaltaknak megfelelő mechanikai-
fizikai védelemmel ellátottak (B/I.
fejezet - Teljeskörű mechanikai - fizikai védelem), kívülről
nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva
-a kritikus
pontok a C/I. fejezet 1. pontjában foglaltak szerinti elektronikai jelzőrendszerrel
is ellátottak (C/I.
fejezet 1. - Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer)
(pénztárterem, páncélszekrény stb.)
-közvetlen összeköttetés van az őrzést végző
szakszolgálat központjával, a rendőrséggel, vagy egyéb szolgálattal
B. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly
erőfeszítéssel, illetve különböző segédeszközök alkalmazásával küzdhető le
-a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést
-az épületen kívül kutyás járőrök teljesítenek szolgálatot
-a kritikus épületekben őrök teljesítenek szolgálatot
-a terület folyamatos és teljes figyelésére nincs mód
-biztosított az őrök közötti információcsere (állandóan)
-a nyílászárók a B/I. fejezetben foglaltaknak megfelelő mechanikai -
fizikai védelemmel ellátottak (B/I.
fejezet - Teljeskörű mechanikai - fizikai védelem), kívülről
nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva
-a
legkritikusabb pontok a C/I. fejezet 2. pontjában foglaltak szerinti
elektronikai jelzőrendszerrel is ellátottak (C/I.
fejezet 2. - Részleges elektronikai jelzőrendszer)
(pénztárterem, páncélszekrény stb.)
-különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával lehetőség van a
rendkívüli eseményt jelenteni a szakszolgálat központjának, a rendőrségnek,
vagy egyéb szolgálatnak
C. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb
erőfeszítést nem igényel
-a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést
-az épületek között járőrszolgálat van
-a nyílászárók a B/II. fejezetben foglaltaknak megfelelő mechanikai
- fizikai védelemmel ellátottak (B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem), kívülről
nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva
-a
legkritikusabb pontok a C/I. fejezet 2. pontjában foglaltak szerinti
elektronikai jelzőrendszerrel is ellátottak (C/I.
fejezet 2. - Részleges elektronikai jelzőrendszer)
(pénztárterem, páncélszekrény stb.)
-telefonösszeköttetés biztosítja a kapcsolatot a
szakszolgálat központjával, a rendőrséggel, vagy egyéb szolgálattal
D. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb
erőfeszítést nem igényel
-a főépületben biztonsági őrszolgálat van
-az épületek között járőrszolgálat van
-a nyílászárók a B/II. fejezetben foglaltaknak megfelelő mechanikai -
fizikai védelemmel ellátottak (B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem), kívülről
nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva
-a
legkritikusabb pontok az C/I. fejezet 3. pontjában foglaltak szerinti
elektronikai jelzőrendszerrel is ellátottak (C/I.
fejezet 3. - Minimális elektronikai jelzőrendszer)
(pénztárterem, páncélszekrény stb.)
-telefonösszeköttetés biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat
központjával, a rendőrséggel, vagy egyéb szolgálattal
E. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb
erőfeszítést nem igényel
-a főépületben 24 órás portaszolgálat van
-a nyílászárók a B/II. fejezetben foglaltaknak megfelelő mechanikai -
fizikai védelemmel ellátottak (B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem), kívülről
nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva
-telefonösszeköttetés
biztosítja a kapcsolatot a szakszolgálat központjával, a rendőrséggel, vagy
egyéb szolgálattal
F. védelmi kategória:
-a védett
terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfeszítést nem igényel
-nincs őrzés
-a
nyílászárók a B/II. fejezetben foglaltaknak megfelelő mechanikai - fizikai
védelemmel ellátottak (B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem), kívülről
nem nyithatók, az ajtók biztonsági zárral vannak ellátva
Teljeskörű a mechanikai - fizikai védelem, ha a
védendő/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek
megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók
határolják.
A
falazatoknak, födémeknek, padozatoknak teljeskörű mechanikai védelem
kategóriában meg kell felelniük a 38 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági
mutatóival. Ez annyit jelent, hogy nem tömör téglafal esetén számítással kell
meghatározni az egyenértékűséget. Néhány támpont az egyenértékűség
meghatározásához:
-12 cm
vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15
cm rácskiosztású, Æ8-10 mm betonvas háló
lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)
Nyílászárók
esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai
szabványok által előírt minimális követelményeknek (MSZ ENV 1627, 1628, 1629,
1630:2000, ill. üvegezés esetén MSZ EN 356:2000, MSZ EN 1063:2000).
A teljeskörű
mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott bejárati ajtóknak a
következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul
megfelelni:
Amennyiben az
ajtó akkreditált külföldi vizsgálóintézet által végzett roncsolásos vizsgálat
alapján megfelel az MSZ ENV 1627:2000 szabvány 2. osztályában meghatározott
ellenállási követelményeknek (3 perces áthatolás elleni védelem) és az erről
szóló okmányok rendelkezésre állnak, a MAGYAR BIZTOSÍTÓK SZÖVETSÉGE
VAGYONVÉDELMI ÉS KÁRMEGELŐZÉSI BIZOTTSÁGA (továbbiakban: MABISZ VKB) honosítással a vizsgálati eredményeket elfogadja.
Amennyiben
nem történt még roncsolásos vizsgálat, de a gyártó, vagy forgalmazó meg kíván
felelni a Termék-megfelelőségi vizsgálat (továbbiakban: vizsgálat) követelményeknek, legalább egy mintaajtót roncsolásos
vizsgálatra elő kell készíteni. A roncsolásos vizsgálathoz csatolni kell a
gyártási műszaki dokumentációt és az alkalmazott szerkezeti elemek (zár,
védőpajzs, forgópánt, másodzár, befeszítésgátló stb.) vizsgálati okmányainak
másolatát, továbbá a beépítési útmutatót.
Részben, vagy
teljesen üvegezett ajtó csak az MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány 2., ill. 3.
osztályának megfelelő besorolást kaphat, ha az üvegezés az MSZ EN 356:2000
szabvány szerint legalább P6B (DIN 52290 szerint B1) - 2. osztály, ill. P7B-P8B
(DIN 52290 szerint B2-B3) - 3. osztály minősítésű ragasztott üvegszerkezettel
gyártják.
3 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a
lehetőségekhez képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő
szerszámokkal vizsgálva:
″A″ szerszámkészlet: 1 db csavarhúzó (teljes hossz 260 mm, élszélesség 10
mm), 1 db csavarhúzó (teljes hossz375 mm, élszélesség 16 mm), 3-4 db fa, vagy
műanyag ék (hosszúság 200 mm, szélesség 80 mm, magasság 40 mm), 1 db vízpumpa
fogó (teljes hossz 240 mm), 1 db csőfogó (teljes hossz 240 mm).
Néhány
támpont a sikeres vizsgálatok biztosításához:
-az ajtó és
az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából
egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Puhafa
szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak
megerősítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat
esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3
ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni
-a
tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A
rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, Æ 12 mm
köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm
mélyen, Æ 10 mm köracél tartószilárdságával
egyenértékű erősséggel kell biztosítani
-az ajtólap
fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú
tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű
ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell
felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek,
vastagsága pedig faborításnál legalább Æ 12 mm,
acéllemez borításnál legalább Æ 8 mm legyen
-az ajtólap szerkezetek
külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással
legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú
acéllemezzel kell borítani
-az ajtólap
és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa
szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok
vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja
-az
ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi
kialakítású forgópánttal - kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat
kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre
rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni
-a
zárszerkezetnek több ponton (legalább négy) kell biztosítani a zárást. A
reteszelési mélységnek minimum18 mm-t el kell érnie. A zártestet és a
zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak
az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el
-a fő és
kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel
szemben támasztott, későbbiekben ismertetett követelményeknek
-üvegezett
ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten - vagy azzal
egyenértékű védettséget nyújtó anyagból készített /pl. polycarbonát, szerves
üveg, fóliázott minősített üvegszerkezet stb.) szerkezet - fogadható el. A
normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten,
kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek
Biztonsági
bejárati ajtók tekintetében az Ajánlott szerkezetek három kategóriába
sorolhatók, amelyeknek műszaki paraméterei az előzőekben felsorolt
követelményeken túl a következő betörési kísérlettel igazolt ellenállási
időnormáknak is meg kell felelni:
5 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a
lehetőségekhez képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő
szerszámokkal vizsgálva:
″B″
szerszámkészlet: Az ″A″
szerszámkészleten túlmenően 1 db feszítővas (teljes hossz 710 mm), 1 db
csavarhúzó (teljes hossz 375 mm, élszélesség 16 mm).
10 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a
lehetőségekhez képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő
szerszámokkal vizsgálva:
″C″
szerszámkészlet: Az ″A″,
″B″, szerszámkészleteken túlmenően 1 db kalapács (teljes hossz 300
mm, tömeg 1,25 kg 10 mm), 1 db fejsze (teljes hossz 350 mm), 1 db csapszegvágó
(teljes hossz 460 mm), 1 db hidegvágó (teljes hossz 250 mm, élszélesség 30 mm),
1 db asztalos véső (teljes hossz 350 mm, élszélesség 30 mm), 1 db kézifűrész
HSS lappal, 1 db miniatűr fűrész HSS lappal, 1 db villamos fúrógép 320/160W,
fúrószárak HSS, legfeljebb Ø 10 mm, lemezollók jobbra és balra vágók
(teljes hossz 260 mm.
15 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a
lehetőségekhez képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő
szerszámokkal vizsgálva:
″D″
szerszámkészlet: Az
″A″, ″B″, ″C″ szerszámkészleteken túlmenően
1db. elektromos daraboló fűrész 550/335 W, fűrészlapokkal, 1 db elektromos
rókafarkú fűrész 900/520 W fűrészlapokkal, 1 db hosszabbítócső legfeljebb 500
mm hosszúságú, 1 db villamos fúrógép 600/310 W, 4 db legfeljebb Ø 13 mm
fúrószár HSS/HM, koronafúró legfeljebb Ø 50 mm HSS/HM, 1 db
sarokcsiszoló 100/575 W, legfeljebb korong Ø 125 mm.
20 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a
lehetőségekhez képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő
szerszámokkal vizsgálva:
″E″
szerszámkészlet: Az
″A″, ″B″, ″C″, ″D″
szerszámkészleteken túlmenően 1 db elektromos fúrógép 1050/620 W, valamint 1 db
sarokcsiszoló 1900/1175 W legfeljebb korong Ø 230 mm.
-a Biztonsági
ablakoknak ugyanolyan áttörés-biztossági feltételeknek kell megfelelni, mint a
biztonsági ajtóknál leírtak. A betörésállóság megítélése a nyílászárókra
vonatkozó MSZ ENV 1627-1630:2000 szabványban megfogalmazott feltételek szerint
történik. Az ablakok sajátossága az üvegezés, ezért biztonsági ablak dobásálló,
vagy áttörésgátló üvegezéssel csak a szabvány 2., vagy 3. osztályába Ajánlható.
A zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a 700 KN
statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek
olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés
egyirányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást
megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről zárható kivitelben kell telepíteni.
Az üvegszerkezetnek legalább P4A (DIN 52290 szerint A3) fokozatú ragasztott,
többrétegű üvegnek - vagy azzal egyenértékű ellenállási fokozattal rendelkező
szerkezetnek - kell lenni. Az üvegeket csak a védett tér irányából lehet
telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen eredményesen
támadni.(Rögzítés szempontjából előnyös a csavarozott kivitel, az üvegszerkezet
tokozatba történő ragasztásával párhuzamos rögzítése, valamint a kettő
kombinációja.)
-az ablakok
tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében
erősebbnek - de legalább egyenértékűnek kell lenni az üvegszerkezet
ellenálló-képességével
-a fix
portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt követelményeknek
azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó
mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben támasztott
követelmények értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal
-a
függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről
helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek fogadható el, ha a csavarok
legalább 300 mm-enként követik egymást, és legalább minden második csavar fejét
úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával,
roncsolásával valósítható meg
MSZ EN
356:2000 (DIN 52290) szabványt figyelembe véve.
A dobásálló
üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelni a fenti szabvány keménytest
ejtővizsgálat biztonsági feltételeinek, amely két új osztály létrehozásával tér
el a DIN 52290 szabvány előírásaitól. Az alkalmazott vizsgálóeszköz 4,11 ą 0,06
kg tömegű acélgolyó, amelyet a következő feltételekkel kell ráejteni szabadeséssel
a 900x1100 mm méretű, szabvány szerint befogott próbadarabra. A kísérlet során
az acélgolyó nem eshet át az üvegfelületen. Az MSZ EN 356:2000 szabvány
szerinti besorolások a következők:
MSZ EN
356:2000 (DIN 52290) szabványt figyelembe véve.
Az
áttörésbiztos üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelni a fenti szabvány
fejszés vizsgálat biztonsági feltételeinek, amely megegyezik a DIN 52290
szabvány előírásaival. Az alkalmazott vizsgálóeszköz 2,0 ą 0,1 kg tömegű
fejsze, amellyel a mintatest közepéből 400x400 mm nagyságú nyílást kell kivágni
úgy, hogy az kiessen. A csapások száma határozza meg a mintadarab besorolását.
Az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti besorolások a következők
MSZ EN
1063:2000 (DIN 52290) szabványt figyelembe véve.
Az átlövésgátló
üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelni a fenti szabvány golyóállóság
szintjeinek osztályozása és vizsgálati feltételei címszó alatt megfogalmazott
biztonsági feltételeinek, amely két új osztály létrehozásával tér el a DIN
52290 szabvány előírásaitól. Az alkalmazott vizsgálóeszközök a szabványban
meghatározott fegyverek és lövedékek, amelyeket a lövésvizsgálat alkalmával 5,
ill. 10 m távolságból 3 alkalommal kell alkalmazni az 500x500 mm méretű,
szabvány szerint befogott próbadarabra. A kísérlet során a lövedék nem hatolhat
át az üvegszerkezeten. A szilánkleválással roncsolt szerkezetek a megjelölésnél
″S″ kiegészítő jelzést, a szilánkleválás nélküli szerkezetek ″NS″
jelölést kapnak. A szilánkleválással alkalmas üvegszerkezetek személyvédelemre
nem alkalmasak. Az MSZ EN 1063:2000 szabvány szerinti besorolások a következők:
|
MSZ EN 1063:2000 szabvány szerint
|
DIN 52290 szabvány szerint
|
|
BR1S, BR1NS
(0,22 LR)
|
nincs megfelelője
|
|
BR2S, BR2NS
(9 mm Luger)
|
C1SA, C1SF fokozat
|
|
BR3S, BR3NS
(0,357 Magnum)
|
C2SA, C2SF fokozat
|
|
BR4S, BR4NS
(0,44 Magnum)
|
C3SA, C3SF fokozat
|
|
BR5S, BR5NS
(5,56 x 45)
|
nincs megfelelője
|
|
BR6S, BR6NS
(7,62x51-lágy ólommag)
|
C4SA, C4SF fokozat
|
|
BR7S, BR7NS
(7,62x51-kemény acélmag)
|
C5SA, C5SF fokozat
|
Sörétes
puskával történő támadás esetén
A biztonsági
fóliák olyan többrétegű, laminált, műanyag alapú védőelemek, amelyeket az üvegfelületre
utólag felerősítve (kasírozva, ragasztva, applikálva stb.) megakadályozzák
annak támadás esetén történő azonnali összeesését. Az üvegfelületet egyben
tartva, késleltetik a behatoláshoz szükséges nyílás kivágását, és a támadó
számára a szilánkképződéssel nagymértékű balesetveszélyt okoznak. Jelentősen
csökkentik az UV sugárzás áthatolását, ezáltal a mögötte elhelyezett tárgyak,
eszközök hosszú ideig megőrzik eredeti színüket. Színező rétegekkel kombinálva,
megakadályozzák a belátást, visszaverik a sugárzó hőt, és esztétikailag is
növelik az épület üvegezett nyílászáróinak megjelenését.
A MABISZ
Termék-megfelelőségi ajánlás alapja a DIN 52337, MSZ EN 12600:2000 fólia
vizsgálati szabvány vagy a BS 6206 szabvány előírásainak megfelelő,
érvényességi határidővel ellátott vizsgálati jegyzőkönyv, amelynek alapján a
honosítás történik. A MABISZ VKB a biztonsági fóliák tekintetében roncsolásos
vizsgálatot nem végez.
A biztonsági
fóliák tartalmazhatnak olyan fémszálakat is, amelyek a riasztórendszerbe
bekötve támadás esetén riasztó jelzést generálnak. Ezek a speciális fóliák a
héjvédelem eszközeiként az elektronikai jelzőrendszer kialakítására alkalmas
érzékelőként is vizsgálhatók.
A biztonsági
fóliák alkalmasak lehetnek ″Molotov koktél″-lal való támadás ellen,
robbanásveszélyes üzem üvegezett nyílászáróinak védelmére, továbbá a
terrorcselekmények, robbantásos támadások esetén a személyvédelemre.
Önálló
vagyonvédelmi eszközként általában csak a balesetek megelőzését, személyek
sérülés elleni védelmét biztosítja. Elektronikai jelzőrendszerrel együtt
telepítve alkalmas lehet a részleges mechanikai védelem kialakítására a
biztosítótársaságok egyedi elbírálása alapján.
Lakossági felhasználás esetén min. 4 mm, míg közületi alkalmazás esetén min. 6
mm vastagságú üveglapra kell a fóliát felhelyezni. A fóliával szerelt üveg
keretszerkezete nem lehet gyengébb ellenálló-képességű, mint maga az üveg. A
kockázatvállalás időtartama a telepítéstől számított 5 év, ha a gyártás és a
telepítés közötti idő nem hosszabb 1 évnél (Kivételt képez, ha a gyártó cég
termékére ennél hosszabb idejű garanciát vállal. Ezt a tényt a
Termék-megfelelőségi ajánlásban kell rögzíteni). Hőszigetelő üvegszerkezet
esetén az összes üvegvastagság a mérvadó.
A megrendelő részére a kivitelező köteles eredeti aláírással és pecséttel
ellátott, fénymásolt MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlást a számla
mellékleteként átadni, amely számlának tartalmazni kell:
- a fólia típusjelölését
- a kivitelező nevét, aláírását
- a kivitelezés helyét és idejét
- a fólia mennyiségét
A telepítési rész kivételével a másolat kiadásáért a forgalmazó felel.
A telepítésnél általános szabály, hogy a fóliát
lehetőleg az üvegszorító léc alá kell beengedni. Amennyiben csak roncsolással
oldható meg az üvegszorító léc eltávolítása és visszaszerelése, elfogadható a
szélhez illesztett telepítés is (1 mm távolsággal), mivel ez nem csökkenti
számottevően a védelem hatékonyságát (kb. 2-3%).
-a
zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban előírt
legmagasabb követelményeknek. A számításba vett szabvány: MSZ EN 1303.
-bevésőzárak
esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell.
Fúrásvédő lap szerelése esetén min. 60 HRC keménységűre edzett, vagy ennek
megfelelő ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkalmazni
-a
zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy-, ill. kétoldalon fogazott kulccsal.
Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a
zárreteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10 000. A biztonság növelése
érdekében célszerű a lamellákat un. "farkasfogazással" ellátni. A
kéttollú kulccsal működtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük
-a hengerzár
betéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás
elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével
-a
zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A
zárásirányra merőlegesen ható 350 kN nagyságú erő hatására a zárreteszvas nem
lehet visszatolható
-a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy
függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást biztosítanak. A hevederzáraknak
a következő feltételeknek kell megfelelni:
-a
reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy minimum egyenszilárdságúnak
kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak
-a
reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mélységben kell reteszelni
-a reteszvas
fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral
fémdübelbe, vagy ezzel egyen szilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel
-a reteszvas fogadó
elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy
ellenálljanak az ajtólapot ért támadás esetén 700 kN dinamikus erőnek
-a működtető
zárbetétet min. 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez
történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédő pajzs
alkalmazásával
-a
hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni
-a
zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni
-a
zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni min. 350 kN
merőleges nyomóerővel szemben
-a hevederzár-keresztpánt
szerelt állapotban merevségének olyan mértékűnek kell lenni, hogy a tengelyére
merőlegesen, az ajtólapra kifejtett 700 kN erőhatás ne okozzon olyan mértékű
deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi
-a
hengerzárbetéteknek meg kell felelni az MSZ EN 1303 szabványban meghatározott
követelményeknek
-a teljeskörű
mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill.
rotoros, vagy mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000
meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak,
letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3
percig nem nyitható
-a biztonsági
ajtók I-III. kategóriájának megfelelően a zárakat, hengerzárbetéteket olyan
védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál
fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva teljesítsék támadás esetén az előírt
időnormákat
-a hengerzár
betétek szabvány szerinti osztályozása (1-5) meghatározza a zárbetét támadásnak
való ellenállási szintjét. Az 1-2 osztály követelményei nem tartalmaznak
elfogadható biztonsági elemeket. A 3-4 osztályba sorolt zárbetétek ″közepes″
biztonsági szintűnek tekinthetők, amely a fúrással, töréssel, maghúzással és
manipulációs nyitással való támadás ellen nyújt megbízható védelmet. Az 5.
osztályba sorolt termékek a legmagasabb biztonsági követelményeket is
kielégítik. Az előző támadási módok mellett szerkezeti kialakításuk folytán a
zártörés elleni védelmet is biztosítani tudják. A biztosítói vizsgálat alapját
elsősorban az akkreditált vizsgálóintézet által kiadott, EN 1303 szabvány
alapján elvégzett roncsolásos vizsgálat vizsgálati jegyzőkönyve, ennek
hiányában a kijelölt szakértő által a szabvány előírásainak megfelelően
elvégzett vizsgálata képezi
-a
nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az
esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél
alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét maximum 100x300 mm-es kiosztású,
12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú -
kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A
rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által Ajánlott, rács kiváltására
alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:
- Ajánlott behatolás-késleltető (ablakok,
kirakatok, portálok, erkélyajtók, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló
üveg; bejárati ajtók esetében min. B1 minősítésű áttörésbiztos üveg)
- Ajánlott belső leereszthető, zárható rács
elektronikai jelzőrendszerrel
-a falsíktól
kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott
rácskiosztást.
-pénzintézetek
esetében a rácsok min. 16 mm. Æ köracélból,
vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek
-mobil rácsok
esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell
ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak
roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő
"detektívrácsok" feltolás elleni védelmét áttételes
mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell
-a rácsok a
falazathoz 300 mm-enként (legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem
kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési
(rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy
ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású)
MEGJEGYZÉS:
Hagyományos, vagy MABISZ Ajánlással nem rendelkező
lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.
A biztonsági üveg-fóliák önállóan rács kiváltására
nem alkalmasak!
Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett
helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági
tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók
határolják.
A részleges
mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági
mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:
-6 cm
vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15
cm rácskiosztású Æ 5 mm betonvas háló lehet,
a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)
-speciális
könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek,
közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet
biztosító egyéb anyag található
Nyílászárók
esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai
szabványok által előírt minimális követelményeknek (MSZ ENV 1627, 1628, 1629,
1630, ill. MSZ EN 356:2000, MSZ EN 1063)
-a részleges
mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott bejárati ajtóknak a
következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul
megfelelni
-az ajtó és
az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából
egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa
tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez
legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni
-a
tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A
rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, Æ 12 mm
köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm
mélyen, Æ 10 mm köracél tartószilárdságával
egyenértékű erősséggel kell biztosítani
-az ajtólap
fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör
keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó
belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni
az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek,
vastagsága pedig faborításnál legalább Æ 10 mm,
acéllemez borításnál legalább Æ 6 mm legyen
-az ajtólap
szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással
legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú
acéllemezzel kell borítani
-az ajtólap
és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet
esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok
vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja
-az
ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi
kialakítású forgópánttal - kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat
kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre
rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni
-a zárást
legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági
zárszerkezetnek kell biztosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el
kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként
csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el
-a fő és
kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel
szemben támasztott, későbbiekben ismertetett követelményeknek
-a
nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az
esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél
alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es
kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel
egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal
kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által Ajánlott, rács
kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:
-a fix
portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt követelményeknek
azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó
mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben támasztott
követelmények értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal
-a
függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről
helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek fogadható el, ha a
csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második
csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával,
roncsolásával valósítható meg
-a
zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban előírt
biztonsági követelményeknek. A számításba vett szabvány MSZ EN 1303.
-a
zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon
fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat
lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10 000.
A biztonság növelése érdekében célszerű a lamellákat un.
"farkasfogazással" ellátni. A kéttollú kulccsal működtetett záraknak
nagyobb a biztonságértékük
-a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni
védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merőlegesen ható 350 kN nagyságú
erő hatására a zárreteszvas nem lehet visszatolható
-a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy
függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást biztosítanak. A hevederzáraknak
a következő feltételeknek kell megfelelni:
-a
reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy legalább egyenszilárdságúnak
kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak
-a
reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 20 mm mélységben kell reteszelni
-a reteszvas
fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni min. 2 darab M 6x80 csavarral fémdübelbe,
vagy ezzel egyen szilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel
-a reteszvas
fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy
ellenálljanak az ajtólapot ért támadás esetén 350 kN dinamikus erőnek
-a
zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni
-a
hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni
-a
zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni min. 350 kN
merőleges nyomóerővel szemben
-a
hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékűnek kell
lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett 350 kN erőhatás ne
okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi
-a
hengerzárbetéteknek meg kell felelni a DIN 18 252, ÖNORM B 5338, valamint a
prEN 1303 szabványban meghatározott követelményeknek
-a részleges
mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6
rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja,
letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3
percig nem nyitható
-a nyílászárókat
(ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha
valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb
helyezkedik el - teljes felületét maximum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm
átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről
nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által Ajánlott, rács kiváltására alkalmasnak elismert
más szerkezettel is. pl.:
- Ajánlott
behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B1 minősítéssel
- Ajánlott
belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel
-a
biztosítótársaságok egyedi kockázatvállalással az A1 minősítésű dobásálló
üvegeket, ill. a MABISZ által Ajánlott biztonsági fóliákat, elektronikai
jelzőrendszer működésével elfogadhatják a rács kiváltására alkalmas védelmi
eszköznek, amennyiben az üveg támadása esetén riasztójelzés generálódik Az
elektronikai jelzőrendszer telepítésénél előírhatják a felügyeleti rendszerbe
történő bekötést is
-
pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm. Æ köracélból,
vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek
- mobil
rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő
zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének
lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell
biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" feltolás elleni védelmét
áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.
- a rácsok a
falazathoz 300 mm-enként (legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem
kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési
(rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy
ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású)
MEGJEGYZÉS:
Hagyományos, vagy MABISZ Ajánlással nem rendelkező
lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.
A biztonsági üveg-fóliák önállóan rács kiváltására
nem alkalmasak!
Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a
védendő/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő
szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok,
nyílászárók határolják:
-a minimális mechanikai
védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival
egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:
-6-10 cm
vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy
többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú
-speciális
könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább
kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet
biztosító egyéb anyagot helyeztek el.
-az
ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
-az ajtók
zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros
mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú
zár, illetve minden olyan zár, Ajánlott lakat, melyek variációs lehetőségeinek
száma meghaladja a 3000-et és az egyedi MABISZ Ajánlással rendelkező lamellás
zár
-az ajtók,
ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak
Új és lejárt
érvényességű Ajánlás vizsgálata esetén
Érvényes: 2011. február 28-ig
|
Termékcsoport megnevezés
|
MABISZ
besoro-lási
fokozat
|
Ajánlott Biztosítói
kockázatvállalási értékhatárok [ezer Ft]
|
SU érték
RU érték
|
EN 14450;
MSZ EN 1143-1-A1-A2
ellenállási
fok
|
Alkalmazott zár
|
|
Elektronikai
jelző-rendszerbe bekötés nélkül
|
Elektronikai
jelző-rendszerbe bekötve
|
Részleges
áttörésnél
|
Teljes
áttörésnél
|
Darabszám
|
Osztály
(MSZ EN
1300)
|
|
Értéktároló
|
Lemezszekrény
5 000 N (500 kg) rögzítéssel
|
A
|
500
|
1 000
|
|
|
|
1
|
Értéktároló
zár
|
|
AA
|
1 000
|
2 000
|
|
|
|
1
|
Értéktároló
zár
|
|
Biztonsági
szekrény
5 000 N (500 kg) rögzítéssel
|
S1
|
1 500
|
3 000
|
|
200 SU
|
S1
(EN
14450)
|
1
|
A
|
|
Bútorszéf
5 000 N (500 kg) rögzítéssel
|
Fali-,
padlószéf (betonba ágyazva*)
|
*Normál
|
B
|
2 000
|
4 000
|
|
|
|
1
|
Értéktároló
zár
|
|
Biztonsági
szekrény
|
S2
|
2 500
|
5 000
|
|
400 SU
|
S2
(EN
14450)
|
1
|
A
|
|
*Megerősí-tett
|
C
|
3 000
|
6 000
|
15 RU
|
24 RU
|
EU 00
|
1
|
Értéktároló
zár
|
|
*Speciálisan megerősített
|
D
|
5 000
|
10 000
|
24 RU
|
30 RU
|
EU 0
|
1
|
Értéktároló
zár
|
|
Páncélszekrény
10 000 N (1 000 kg) lefeszítő erőnek ellenálló módon, épületszerkezeti
tartóelemhez való rögzítéssel
|
E
|
8 000
|
16 000
|
30 RU
|
50 RU
|
EU I
|
1
|
A
|
|
G
|
20 000
|
40 000
|
50 RU
|
80 RU
|
EU II
|
1
|
A
|
|
I
|
70 000
|
kötelező
|
80 RU
|
120 RU
|
EU III
|
1
|
B
|
|
K
|
120 000
|
120 RU
|
180 RU
|
EU IV
|
2
|
B
|
|
M
|
300 000
|
180 RU
|
270 RU
|
EU V
|
2
|
B
|
|
N
|
500 000
|
270 RU
|
400 RU
|
EU VI
|
2
|
C
|
|
O
|
800 000
|
400 RU
|
600 RU
|
EU VII
|
2
|
C
|
|
Értéktároló helyiség
|
Az el. jelzőrendszert úgy kell telepíteni, hogy az:
- önálló partíciót képezzen;
- nyitásérzékelővel kell
felszerelni;
- falbontás, v.
testhangérzékelő legyen telepítve;
- a belső térben támadásjelző alkalmazása
|
E/1
|
16 000
|
|
50 RU
|
EU I
|
1
|
A
|
|
G/1
|
40 000
|
|
80 RU
|
EU II
|
1
|
A
|
|
I/1
|
100 000
|
|
120 RU
|
EU III
|
1
|
B
|
|
|
O/1
|
500 000
|
|
270 RU
|
EU V
|
2
|
B
|
|
O/2
|
1 000 000
|
|
400 RU
|
EU VI
|
2
|
C
|
|
O/3
|
2 000 000
|
|
600 RU
|
EU VII
|
2
|
C
|
|
P/1
|
4 000 000
|
|
825 RU
|
EU VIII
|
2
|
C
|
|
P/2
|
10 000 000
|
|
1 050 RU
|
EU IX
|
2
|
C
|
|
R/1
|
20 000 000
|
|
1 350 RU
|
EU X
|
2
|
C
|
|
R/2
|
50 000 000
|
|
2 000 RU
|
EU XI
|
3,
vagy 2
|
C,
vagy D
|
|
R/3
|
100 000 000
|
|
3 000 RU
|
EU XII
|
3,
vagy 2
|
C,
vagy D
|
|
S
|
egyedi
értékhatár
|
|
4 500 RU
|
EU XIII
|
2
|
D
|
Figyelem! A kiadott táblázat
tartalmazza az aktuális MABISZ besorolásokat és a hozzájuk rendelt ajánlott
kockázatvállalási értékhatárokat.
Az
aktuális ajánlott biztosítói kockázatvállalási értékhatárokat tartalmazó táblázat
a MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlás szerves részét képezi, azzal együtt
érvényes.
Értéktároló beszerzése előtt célszerű megkérdezni
biztosítója véleményét.
A roncsolással történt beavatkozásról a felhasználó
köteles a biztosító társaságot értesíteni.
Budapest, 2010. február 18.
A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott
és az A/I. fejezet szerinti 1. Vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz,
értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő stb.) legalább az alábbiak szerint
tárolandók (a tárolás céljára szolgáló helyiség - a biztosítási összegnek
megfelelő - védettségi szintű legyen:
1. 100 000,- Ft biztosítási összeg alatt
-lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges
módon
-üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb
helyiségekben beépített, rögzített lemezkazettában
2. 100 000,-
Ft és 300 000,-Ft biztosítási összeg között
-lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges
módon
-üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyiségekben
megerősített, rögzített lemezszekrényben, (A fokozatnak megfelelően)
3. 300
000,-Ft és 1 000 000,-Ft biztosítási összeg között
-lakás céljára szolgáló helyiségekben 500 000,-Ft-ig
tetszőleges módon, a feletti összeg esetén MABISZ Ajánlással rendelkező (a
biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített
lemezszekrényben, páncélszekrényben (B és C fokozatnak megfelelően)
-egyéb helyiségekben, MABISZ Ajánlással rendelkező (a
biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített
lemezszekrényben, páncélszekrényben, (B és C fokozatnak megfelelően)
4. 1 000
000,-Ft biztosítási összeg felett
-MABISZ Ajánlással rendelkező, megfelelő értékhatárú páncélszekrényben,
melyet az alábbi érzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai
jelzőrendszerre: nyitásérzékelő, testhang-érzékelő (D és M fokozatnak
megfelelően)
B/VI. fejezet
Javasolt
biztosítói kockázatvállalási értékhatárok MABISZ Ajánlásoknál:
Alapgondolat
Az MSZ EN
1143-1 /A1; A2 szabvány szerint minősített termékek a megszokott besorolással
automatikusan elfogadásra kerülnek.
Az
akkreditált vizsgáló intézetekben minősített termékeket EURONORM kategóriába
sorolhatjuk.
A külföldi
minősítéssel nem rendelkező termékek esetében a biztosítói kockázatvállalási
értékhatár az MSZ EN 1143-1 szabvány szerint elvégzett roncsolásos vizsgálat
alapján a MABISZ besorolást kapja.
A korábban
vizsgált termékek érvényességének meghosszabbításakor ezeket az értékhatárokat
kell alkalmazni. Az évenként kiadott táblázat tartalmazza az aktuális, érvényes
biztosítói besorolásokat és a hozzá rendelt kockázatvállalási értékhatárokat. A
korábban köztes kategóriába besorolt termékek csak az érvényes táblázatban
feltűntetett adatoknak megfelelően alkalmazhatóak.
A javasolt
megnevezések, követelmények és ajánlott kockázatvállalási értékhatárok
A fokozat:
(ajánlott kockázatvállalási értékhatár 500 000.-Ft)
Egyfalú lemezszekrények,
ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 4,5 mm-t, de legalább 2 mm. A
zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a
biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában
nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC
keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló
súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági
mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. (A
hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)
AA fokozat: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 1 millió Ft)
Egyfalú
lemezszekrények, ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 6 mm-t, de
legalább 4,5 mm. A zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül
biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott
állapotában nem vehető ki a zárból, elektronikus zárszerkezet esetében a
vésznyitó kulcs biztonsági fokozata megegyezik a MABISZ által Ajánlott zár
biztonsági fokozatával. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC
keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló
súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági
mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. (A
hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)
S1 fokozat: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 1,5 millió Ft)
Egyfalú
biztonsági szekrények, ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 6 mm-t,
de legalább 4,5 mm. Az EN 1300 szabvány szerint minősített A kategóriájú
értéktároló zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül
biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott
állapotában nem vehető ki a zárból. Elektronikus zár esetében a vésznyitó
kulcsnak egyenértékű biztonságot kell nyújtani a MABISZ által Ajánlott zárral.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani
épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf
esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál
betonágyazatban értendő. A szekrény roncsolásos vizsgálatát az EN 14450
szabvány előírásai szerint kell elvégezni. Az ellenállásértéknek legalább 200
SU értéket kell elérni.
B fokozat: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 2 millió Ft)
Kétfalú
lemezszekrények, ahol a külső és belső borítólemezek összesített falvastagsága,
valamint az ajtólap legalább 6 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között
legalább 30 mm távolság van. A zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén
keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a
zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. Elektronikus zár esetében a
vésznyitó kulcsnak egyenértékű biztonságot kell nyújtani a MABISZ által
ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC
keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf
esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál
betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)
S2 fokozat: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 2,5 millió Ft)
Kétfalú
lemezszekrények, ahol a külső és belső borítólemezek összesített falvastagsága,
valamint az ajtólap legalább 6 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között
legalább 30 mm távolság van. Az EN 1300 szabvány szerint minősített A
kategóriájú értéktároló zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén
keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a
zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. Elektronikus zár esetében a
vésznyitó kulcsnak egyenértékű biztonságot kell nyújtani a MABISZ által
Ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC
keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf
esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál
betonágyazatban értendő. A szekrény roncsolásos vizsgálatát az EN 14450
szabvány előírásai szerint kell elvégezni. Az ellenállásértéknek legalább 400
SU értéket kell elérni.
C fokozat - EU 00: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 3 millió Ft)
Egy- vagy
kétfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek összesített falvastagsága,
valamint az ajtólap 8 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30
mm távolság van. A MABISZ Ajánlás alapfeltétele a mintadarab MSZ EN 1143-1
szabvány szerinti roncsolásos vizsgálata. A kockázatvállalási értékhatár csak
akkor érhető el, ha teljes áttörés esetén 24 RU, részleges áttörés esetén 15 RU
ellenállásértéket ér el a vizsgálat. A két fal között vagy szerkezeti
betontöltet, vagy 60 HRC keménységű acéllapból kialakított szendvics szerkezet,
ill. más módon kialakított védelem kerül beépítésre. A vizsgált zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy
három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A
zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani
(az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret
vastagsági mérete az irányadó, a beépítés megerősített betonágyazatban értendő.
(A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)
D fokozat - EuroVdS N: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 5 millió Ft)
Egy, vagy kétfalú lemezszekrények. A CEN szerinti
előírásoknak megfelelően a roncsolásos vizsgálat a szekrény leggyengébb
eleménél nem lehet kevesebb 30 RU-nál (teljes áttörés esetén), 24 RU részleges
áttörés esetén. Tapasztalati adatok szerint a borítólemezek összesített
falvastagsága, min. 4,5 mm vastagságú acéllemez, az ajtólap 8-12 mm. A két fal
között vagy szerkezeti betontöltet, vagy 60 HRC keménységű acéllapból
kialakított szendvics szerkezet, ill. más módon kialakított védelem kerül beépítésre.
A két lemez közötti távolság min. 30 mm, a beton szilárdságának biztosítani
kell az áttörés elleni védelmet. A zárszerkezet kilincsmű reteszelésén
keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A
kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet fúrás
elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zár EU
minősítésű ″A″ kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését
5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló
súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági
mérete az irányadó, a beépítés megerősített betonágyazatban értendő. (A
hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)
E fokozat - EU I: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 8 millió Ft)
Egyfalú, vagy kétfalú páncélszekrények, amelyek a CEN
előszabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás
esetén 30 RU, teljes behatolás esetén 50 RU ellenállásértéket értek el. A
vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve,
vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A
zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást
egy, három, vagy négy irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki
a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő
lap biztosítja. A zár EU minősítésű "A" kategóriába elfogadott zár
lehet. A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az
értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret
vastagsági mérete az irányadó, a beépítés speciális megerősített betonágyazatban
értendő.
G fokozat - EU II: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 20 millió Ft)
Egyfalú, vagy kétfalú páncélszekrények, amelyek a CEN
szabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás
esetén 50 RU, teljes behatolás esetén 80 RU ellenállásértéket értek el. A
vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve,
vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. Az 1 darab
zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást
egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők
ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű
fúrásvédő lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű A
kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
I fokozat - EU III: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 70 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 80
RU, teljes behatolás esetén 120 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. Az 1 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és az ajtó elleni mechanikus és termikus támadás
esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással,
(nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 1 darab B kategóriába
elfogadott zár lehet (Minősített EU III. fokozat). A rögzítését 10 000 N feszítő
erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
K fokozat - EU IV: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 120 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 120
RU, teljes behatolás esetén 180 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással,
(nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab B kategóriába
elfogadott zár lehet. A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell
megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
M fokozat - EU V: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 300 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 180
RU, teljes behatolás esetén 270 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab B
kategóriába elfogadott zár lehet A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló
módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
N fokozat - EU VI: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 500 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 270
RU, teljes behatolás esetén 400 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy
négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból. A
zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab C
kategóriába elfogadott zár lehet (Minősített EU VI, vagy VdmA E 10 fokozat). A
rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az
értéktároló súlya is beleértendő).
O fokozat - EU VII, EU VI KB:
(ajánlott kockázatvállalási értékhatár 800 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 400
RU, teljes behatolás esetén 600 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab C
kategóriába elfogadott zár lehet (Minősített EU VII, vagy VdmA E 20 fokozat). A
rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az
értéktároló súlya is beleértendő).
Elemes, vagy monolit építési módban elkészített
páncéltermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési
módban a minimális falvastagság 400 mm vasbetonfal.
Elemes, vagy monolit építési módban
elkészített könnyű trezortermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű
ajtóval. Monolit építési módban a minimális falvastagság 400 mm vasbetonfal.
Elemes, vagy monolit építési módban
elkészített közepes trezortermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű
ajtóval. Monolit építési módban a minimális falvastagság: EU X. fokozatnál 500
mm vasbetonfal, EU XI. fokozatnál 600 mm vasbetonfal, EU XII. fokozatnál 750 mm
vasbetonfal.
Monolit építési módban elkészített
nehéz trezortermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit
építési módban a minimális falvastagság: 1 000 mm vasbetonfal.
A biztosítási szerződés feltételeiben
meghatározott, az A/I. fejezet szerinti 1. Vagyoncsoportba tartozó
vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő, valamint egyéb,
a biztosító által megnevezett vagyontárgyak stb.) az alábbiak értelmében
szállítandók:
egy fő, tetszőleges módon
2 fő, riasztó jelzést adó vagy a
pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító
táskával
három fő (vagy két fő, ha az egyik
fegyveres), riasztó jelzést adó és a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő
technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival
csak erre a célra kiképzett, a biztosítótársaságok
vonatkozó szabályzatának megfelelő pénzszállító szervezet végezheti a
szállítást az alábbiak szerint:
-15 millió Ft
szállított értékhatárig gépkocsival, két fő fegyveres személyzettel, riasztó
jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával
felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)
-gépkocsival:
három fő személyzettel, melyből kettő fő fegyveres, riasztó jelzést adó és/vagy
a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító
táskával (vagy egyéb eszközzel)
-két fő
fegyveressel, amennyiben a gépjármű (páncélautó) az 50 millió Ft felső
biztosítási összeg értékhatárnál meghatározottak szerinti kialakítású
-speciális
pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfős személyzettel, melyből kettő fő
fegyveres
-a gépjármű páncélozása (vezetőfülke,
rakodótér) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti
BR3NS, FB3 (C2SF, M2) szintnek
-a páncélautó
fel van szerelve elektronikai jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók
illetéktelen nyitása, vagy a jármű eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és
megakadályozza a jármű önerővel történő elvitelét
-az
elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás csak a vezetőülésből legyen
szabályozható
-a
vezetőfülke- és a rakodótér-ajtók kívülről csak kulccsal nyithatók
-a
rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást valósít meg
-a
kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is
biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását
-speciális
pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfős személyzettel, melyből kettő fő
fegyveres
-a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor)
feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR4NS, FB4
(C3SF, M3) szintnek
-a páncélautó fel van szerelve elektronikai
jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármű
eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű önerővel
történő elvitelét
-az elektronikai jelzőrendszeres az indításblokkolás csak
a vezetőülésből legyen szabályozható
-a vezetőfülke- és a rakodótér-ajtók kívülről csak
kulccsal nyithatók
-a rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást valósít
meg
-a kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek
sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását
-a gépjármű robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen
felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását
megakadályozza
-az érték be- és kirakodását a gépjárműben kialakított
zsiliprendszerrel kell megoldani
-speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfős
személyzettel, melyből 2 fő fegyveres
-a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor)
feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR6NS, FB6
(C4SF, M4) szintnek
-a páncélautó fel van szerelve elektronikai jelzőrendszerrel,
mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármű eltulajdonítása esetén
riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű önerővel történő elvitelét,
valamint kezelésével vezérelhetők a zsiliprendszer kényszerkapcsolatai
-az elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás csak
a kocsiparancsnok által legyen szabályozható, az indításblokkolás feloldását a
vezető is szabályozhatja
-az elektronikai jelzőrendszer (teljeskörűen)
szabotázsvédett, tápellátása független a gépkocsi egyéb elektromos
energiarendszereitől
-a vezetőfülke- és utastér ajtók kívülről csak kulccsal
nyithatók
-a gépjármű robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen
felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását
megakadályozza
-a kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan kialakításúak,
amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és
továbbhaladását
-az érték be- és kirakodását a gépjárműben kialakított
zsiliprendszerrel kell megoldani
-a gépjármű személyzeti egységeinek légkondicionált
kivitelűnek kell lennie, a személyi használatúval (gázálarc felszerelés esetén)
megegyező szűrőbetéttel ellátva
-a vezető- és kísérőtér oxigénnel való ellátását (palack)
rendkívüli helyzet esetére 30 percen keresztül kell biztosítania
-a szállítás során kísérő gépkocsi(ka)t kell alkalmazni,
2-2 fő fegyveressel (előfutó + kísérő)
-a páncélutó, a kísérő járművek és a központ között - tetszőleges
irányú folyamatos kapcsolattartást meg kell oldani
A
biztosítótársaságok egyedi elbírálás szerint elfogadhatnak olyan - a MABISZ
által Ajánlott - pénzszállításra alkalmasnak ítélt vagyonvédelmi eszközt, amely
füst, vagy vegyi anyaggal jelöli meg a szállított értéket, amennyiben a
tárolóeszközt illetéktelenül kísérelik meg felnyitni. A tároló konténereket
(táskák, ládák, kofferek) a szállító járműben elhelyezett speciális rakaszba
illesztik, és felügyeleti komputerhez csatlakoztatják. A konténerek nyitását
csak a megfelelő dekódoló jelzés alkalmazásával lehet zavartalanul
végrehajtani. A konténereket a szállító személyzet sem tudja nyitni,
időkorlátozás miatt pedig vegyi reakció beindulása nélkül nem tudja a
komputercsatlakozástól eltávolítani. Ezzel kizárható a szállító személyzet,
támadókkal történő összejátszása, valamint az un. "járdakockázat" is.
A szállító jármű kétoldalú rádiókapcsolatban áll a központtal, amely műholdas
helymeghatározó-követő rendszeren keresztül ellenőrzi a szállítmányt. A
vegyileg megjelölt pénzt az esetleges támadók elvitel esetén sem tudják
felhasználni, ezért értelmetlenné válik a támadás, a fegyverhasználat és az
erőszak alkalmazása. A rendszer előnye, hogy teljes mértékben kizárja a
"belső tag" felhasználását.
A pénz- és értékőrzési/szállítási, objektum-védelmi
tevékenységet vállalkozásként és/vagy önálló jogi személyként, fő profilként
végző szervezetek felelősségbiztosításának követelményei
Alapkövetelmények a pénz- és értékőrzési/szállítási,
objektumvédelmi profilú szervezetek felépítésére, felszereltségére,
üzemvitelére
1. A Szervezet, vállalkozás, cég
(továbbiakban Szervezet) székhelye, cégbejegyzésének helye: Magyarország,
függetlenül a Szervezet jellegétől, eseteges külföldi érdekeltségétől.
2. A Szervezet tevékenységének
többségi részét kell képezze a pénz- és értékőrzés/szállítás, az objektum- és
személyvédelem. A Szervezet vagyona (alaptőkéje) és/vagy bankgaranciája nem
lehet kevesebb:
-1 millió
Ft-nál, amennyiben a biztosítási összeg felső határa
évente legfeljebb 30 millió Ft
-2 millió
Ft-nál, amennyiben a biztosítási összeg felső határa
évente legfeljebb 30-50 millió Ft közötti
-5 millió
Ft-nál, amennyiben a biztosítási összeg felső határa
évente legfeljebb 50-100 millió Ft közötti
-10 millió Ft-nál,
amennyiben a biztosítási összeg felső határa évente legfeljebb
100 millió Ft-nál nagyobb
3. A pénz-és értékőrzési/szállítási,
objektum- és személyvédelmi (a továbbiakban őrzés) feladatok ellátását végző
őrszemélyzet csak a Szervezet állandó, főfoglalkozású dolgozója lehet,
amennyiben a biztosítási összeg felső határa 30 millió Ft feletti. Ha a
Szervezet tevékenységi köre a fent említetteken kívül más irányú
tevékenység(ek)et is magában foglal, az őrzési feladatokat ellátó egységnek
olyannak kell lennie, hogy az minden szempontból önálló szervezeti egységként
is működőképes legyen. Az ebben az ágazatban foglalkoztatott főfoglalkozású
őrszemélyzet létszáma nem lehet kevesebb 10 főnél, ebbe a létszámba a
tartalékszemélyzet is beleértendő. A Szervezet vezetői legalább kétéves
gazdasági, műszaki, szakmai (rendőrségi, polgári fegyveres őrségi, biztonsági)
gyakorlattal rendelkezők lehetnek.
4. A Szervezet által foglalkoztatott
aktív (operatív) őrszemélyzet az alábbi feltételeknek feleljen meg:
-Életkora 20
és 45 közötti, rendelkezzen sikeres orvosi általános fizikai, pszichológiai)
vizsgálattal,
-Valamilyen
önvédelmi vagy küzdő sportágban képzettséggel rendelkezzen, melyet munkaköréhez
mérten folyamatosan szinten tart, illetve fejleszt,
-Megfelelő
szakirányú képzésben részesült, továbbképzése megoldott (saját, vagy valamilyen
elfogadott biztonsági személyzetet kiképző iskola oklevele)
-Legalább ″B″
kategóriájú gépjárművezetői engedéllyel rendelkezik, a gépjárművezetők
hivatásos gépjárművezetői engedéllyel rendelkezzenek (pénz- és
értékszállításnál),
-Hatósági
erkölcsi jognyilatkozatot tegyen: mely szerint korábban (elévült) szándékos
bűncselekményt nem követett el,
-Magánélete
legyen rendezett (ezt a munkáltató által készített ″környezettanulmány″
igazolja).
5. A Szervezet tevékenységének
minimális technikai feltételei.
a. Telekommunikációs berendezésekkel való ellátottság az
ügyeleten (24 órás szolgálati rendszerben):
-telefon
és/vagy fax
-telex
-rádió (CB,
FM)
-GSM
-Internet
-30 millió
feletti biztosítási összeg esetén feltétlenül szükséges vezeték nélküli
összeköttetés is.
b. A
Szervezet saját tulajdonú lőfegyverekkel rendelkezzen, (önvédelmi célokat
szolgáló, min. 7,62 mm kaliberű, pl. marok-lőfegyverek,
-a fegyverek
száma az őrszemélyzet létszámához és a feladatok ellátásához megfelelő legyen
(személyenként és ″feladatonként″ min. 1 darab)
-a
fegyverekhez (mindenkor) a vállalt munkák ellátásához megfelelő mennyiségű
lőszer álljon rendelkezésre (min. fegyverenként 2 tele töltött tár)
-a fegyverek
szükséges karbantartása, naprakész műszaki állapota biztosítva legyen
c. Az
őrszemélyzet szolgálatellátása közbeni védelmét szolgáló védőeszközök a
mindenkori létszámhoz igazított mennyiségben álljanak rendelkezésre:
-golyóálló
mellények
-sisakok/védőálarccal
-légzőkészülékek
-híradóeszközök/személyi
kommunikációs technikák
-tűzoltó és
elsősegélynyújtó eszközök
-stb.
d. A
fegyverzet és a tevékenységi körrel kapcsolatos (bizalmas) információk és iratok
biztonságos elhelyezésére, őrzésére, illetve hozzájutás megakadályozására a
biztosítók által elfogadott páncélszekrény alkalmazandó, a tárolásra szolgáló
helyiség (minimálisan) a ″Betöréses lopás- és rablásbiztosítás ajánlás″
szerinti teljes körű mechanikai védelemmel és minimális elektronikai
jelzőrendszerrel legyen ellátva.
e. A
Szervezet rendelkezzen a biztosítók ″Betöréses lopás- és rablásbiztosítás
ajánlás″ B/VII. fejezet szerinti műszaki adottságú, kellő számú szállító
járművel (beleértve a szükséges tartalék és készenléti járművek is), az alábbi
kiegészítésekkel:
-a bankjegyeket megfestő eszközzel felszerelt konténerrel,
táskával stb. felszerelt gépkocsival
-gyűjtőjárat
esetén (a biztosítási összeg értékhatárától függetlenül) az érték be- és
kirakodását a gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell biztosítani.
2 és 30 millió Ft biztosítási összegek között:
-a szállítást
végezheti 2 fő fegyveres is, amennyiben a gépjármű az 50 millió Ft felső
biztosítási összeg értékhatárnál meghatározottak szerinti kialakítású
30 és 50
millió Ft biztosítási összeg között:
-a gépjármű
páncélozása (vezetőfülke, rakodótér) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 magyar (DIN 52 290 német)
átlövésgátlás-vizsgálati szabvány BR3 (C2) szintnek
-az
elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás csak a vezetőülésből legyen
szabályozható
-a
kerékgumik, gumi-rendszerek olyan kialakításúak legyenek, amelyek sérülés
esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását
50 és 100
millió Ft biztosítási összegek között:
-a gépjármű
páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 magyar (DIN 52 290 német)
átlövésgátlás-vizsgálati szabvány BR4 (C3) szintnek
-a gépjármű robbanásbiztos
üzemanyagtartállyal legyen szerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag
berobbanását megakadályozza
-a kísérő
gépjárművek és a páncélautó közötti kapcsolattartást meg kell oldani, 5. a.
pont szerint
-kerékgumik/
gumi-rendszerek olyan kialakításúak legyenek, amelyek sérülés esetén is
biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását
-az érték be-
és kirakodását a gépjárműben kialakított zsilip-rendszerrel kell megoldani,
100 millió Ft
biztosítási összeg felett:
-a gépjármű
páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 magyar (DIN 52 290 német)
átlövésgátlás-vizsgálati szabvány BR6 (C4) szintnek
-a gépjármű
robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen szerelve, amely lövedék áthatolásakor
az üzemanyag robbanását megakadályozza
-a
kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan kialakításúak legyenek, amelyek sérülés
esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását
-a kísérő
gépjárművek, a páncélautók és a központ közötti - tetszőleges irányú -
folyamatos kapcsolattartást meg kell oldani az 5. a. pont szerint
-az érték-
be- kirakodását a gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
f. központi
telephely, melyen az a.-e. pontokban rögzítettek elhelyezése, üzemeltetése,
tárolása, felügyelete, védelme, őrzése megoldott, a telephely feleljen meg
(minimális) a ″Betöréses lopás- és rablásbiztosítás ajánlás″
szerinti C védelmi osztály követelményeinek,
-kellő
technikai lehetőségek állnak rendelkezésre a szállítást végző gépjárművek biztonságos
felkészítésére, karbantartására (a tartalék gépjárműveket is beleértve, garázs,
garázsmester, stb.)
-esetleges,
előre nem látható események (hatósági ellenőrzés, műszaki hiba, baleset,
támadás, stb.) megtörténtekor a szállítandó értékek ideiglenes elhelyezése,
őrzés-védelme (a további intézkedésig) jól védhető körülmények között legyen
megoldott
-(mechanikai
védelem
-telepített
elektronikai jelzőrendszer
-személyi-
fegyveres- védelem)
6. A Szervezet tevékenyégének
szabályozása írásban rögzített legyen, pl. ″Belső szabályzat″,
melyben az alábbiak szerinti témakörök is a kellő részletességgel legyenek
megoldva: (az abban foglaltakat a szükséges és kellő mélységig az összes
dolgozóval - pl. oktatás formájában - ismertetni kell, azok elsajátítását
ellenőrizni kell, és azt írásban (a dolgozók aláírásával) rögzíteni kell.
-a szervezeti
felépítés részletes meghatározása
-a belső
utasítások rendszerének, kapcsolatainak meghatározása (természetesen ezek
ismeretéhez, alkalmazásához igazítottan, az egyes dolgozók/beosztások
figyelembevételével, a szükséges betekintés/ismeret mértékének megfelelően)
-a
személyi/egyszemélyi felelősség rögzítése
-az egyes
munkakörök pontos leírása, kötelezettségekkel (valamint ezek meghatározása az
egyedi munkaszerződésekben)
-az őrzési
(valamint az egyéb védelmi) tevékenységek ellátásnak pontos és részletes
szabályozása -a vonatkozó egyéb előírások, rendeletek, jogszabályok
figyelembevételével-, mely térjen ki az alábbiakra is
-az egyes
vállalkozási szerződések szerinti feladatok kiadásának/elvégzésének formájára,
tartalmára
-a feladatok elvégzésére, személyekre
lebontott formában, az alábbi beosztásokra, munkakörökre vonatkozóan:
-a
tevékenységet irányító vezetőre
-a
gépjárművezetőre
-a kísérőre/
szállítóra
-a biztonsági
- fegyveres -őrre
-a
tartalékszemélyzetre
-a központi
ügyeleti feladatokat ellátó diszpécserre
-a fegyverek
őrzésének, karbantartásának, felvételének, leadásának pontos szabályozása
-a szolgálat
ellátása során esetlegesen felmerülő fegyverhasználat feltételeire, eseteire
-a lőgyakorlatok
rendszerének, jellegének, helyének előírásai
-az őrző-védő
feladatokat ellátók rendszeres egészségügyi vizsgálatának/ ellátásának
feltételeire
-az őrző-védő
szolgálatot ellátók kiképzési és továbbképzési és továbbképzési programjának
részletes meghatározása, ellenőrzése
-a konkrét
szerződések szerinti tevékenységes meghatározására, ellenőrzésére,
dokumentálására
-a tevékenységre
vonatkozó szerződésekben vállalt kötelezettségekre
-a szakmailag
szükséges, kiképzett és alkalmas létszám biztosításának módjára (a mindenkori
szolgálat / tevékenység ellátásának módjára, a mindenkori szolgálat/ tevékenység
ellátását legalább 50% főfoglalkozású őrszemélyzettel kell megoldani)
-a személyzet
szolgálat-felvételkori alkalmasságának megfelelő módon történő ellenőrzése
(fizikai és pszichikai)
7. A Szervezet tevékenyégével
összefüggő kötelezettségei minden egyes vállalkozási szerződésben rögzítendők.
A pénz- és értékőrzési/ szállítási, objektumvédelmi
tevékenységet nem vállalkozásként és/ vagy nem önálló jogi személyként (belső
szervezeti rendszerben, pl. rendészet) végző szervezetek
felelősségbiztosításának követelményei
Alapkövetelmények
a pénz- és értékőrzési/szállítási, objektumvédelmi profilú szervezetek
felépítésére, felszereltségére, üzemvitelére
1. A pénzszállítási, objektumvédelmi szervezetet
üzemeltető gazdálkodó egység (cég) székhelye, cégbejegyzésének helye:
Magyarország, függetlenül a gazdálkodó egység jellegétől, esetleges külföldi
érdekeltségétől.
2. A pénzszállítási, objektumvédelmi szervezet
tevékenységét csak saját cége részére végezheti.
3. A fenti
feladatok ellátását végző őrszemélyzet csak a szervezet állandó, főfoglalkozású
dolgozója lehet.
Ha a
szervezet tevékenységi köre a fent említetteken kívül más irányú
tevékenység(ek)et is magában foglal, az őrzési feladatokat ellátó egységének
olyannak kell lennie, hogy az minden szempontból önálló szervezeti egységként
is működőképes legyen.
Az ebben az
ágazatban foglalkoztatott főfoglalkozású őrszemélyzet létszáma nem lehet
kevesebb 120 főnél, ebbe a létszámba a tartalékszemélyzet is beleértendő.
A szervezet
vezetői legalább kétéves gazdasági, műszaki, szakmai (rendőrségi, polgári
fegyveres őrségi, biztonsági) gyakorlattal rendelkezők lehetnek.
4. A szervezet által foglalkoztatott aktív (operatív)
őrszemélyzet az alábbi feltételeknek feleljen meg:
-életkor a 20 és 45 év közötti, rendelkezzen sikeres orvosi
(általános fizikai, pszichológiai) vizsgálattal
-valamilyen önvédelmi vagy küzdő sportágban képzettséggel
rendelkezzen, melyet munkaköréhez mérten folyamatosan szinten tart, illetve
fejleszt
-megfelelő szakirányú képzésben részesült, továbbképzése
megoldott (saját, vagy valamilyen elfogadott biztonsági személyzetet kiképző
iskola oklevele)
-legalább ″B″ kategóriájú gépjárművezetői
engedéllyel rendelkezik, a gépjárművezetők hivatásos gépjárművezetői
engedéllyel rendelkezzenek (pénz- és értékszállításnál)
-hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezzen, valamint
jognyilatkozatot tegyen: mely szerint korábban (elévült) szándékos
bűncselekményt nem követett el
-magánélete legyen rendezett
5. A
Szervezet tevékenységének minimális technikai feltételei:
a. telekommunikációs berendezésekkel
való ellátottság az ügyeleten (24 órás szolgálati rendszerben):
-telefon és/vagy fax
-telex
- rádió (CB,
FM)
- GSM
- Internet
-30 millió
feletti biztosítási összeg esetén feltétlenül szükséges vezeték nélküli
összeköttetés is
b. a szervezet saját tulajdonú lőfegyverekkel rendelkezzen
(önvédelmi célokat szolgáló, min. 7,62 mm kaliberű, pl. marok-lőfegyverek),
-a fegyverek száma az őrszemélyzet létszámához és a
feladatok ellátásához megfelelő legyen (személyenként és ″feladatonként″
min. 1 darab)
-a fegyverekhez (mindenkor) a vállalt munkák ellátásához megfelelő
mennyiségű lőszer álljon rendelkezésre (min. fegyverenként 2 teletöltött tár)
-a fegyverek szükséges karbantartása, naprakész műszaki
állapota biztosítva legyen
c. az őrszemélyzet szolgálatellátása közbeni védelmet
szolgáló védőeszközök a mindenkori létszámhoz igazított mennyiségben álljanak
rendelkezésre:
-golyóálló
mellények
-sisakok/védőálarccal
-légzőkészülékek
-híradóeszközök/személyi
kommunikációs technikák
-tűzoltó és
elsősegélynyújtó eszközök
-stb.
d. a fegyverzet és a tevékenységi körrel kapcsolatos
(bizalmas) információk és iratok biztonságos elhelyezésére, őrzésére,
illetéktelen hozzájutás megakadályozására a biztosítók által elfogadott
páncélszekrény alkalmazandó, a tárolásra szolgáló helyiség (minimálisan) a ″Betöréses
lopás- és rablásbiztosítás ajánlás″ szerinti teljes körű mechanikai
védelemmel és minimális elektronikai jelzőrendszerrel legyen ellátva,
e. a szervezet rendelkezzen a biztosítók ″Betöréses
lopás- és rablásbiztosítás ajánlás″ B/VII. fejezet szerinti műszaki adottságú, kellő számú szállító járművel
(beleértve a szükséges tartalék és készenléti járműveket is), az alábbi
kiegészítésekkel:
-a bankjegyeket megfestő eszközzel felszerelt konténerrel,
táskával stb. felszerelt gépkocsival
-gyűjtőjárat esetén (a biztosítási összeg értékhatárától
függetlenül) az érték be- és kirakodását a gépjárműben kialakított
zsiliprendszerrel kell megoldani
2 és 30
millió Ft biztosítási összegek között:
-a szállítást
végezheti 2 fő fegyveres is, ha a gépjármű az 50 millió Ft felső biztosítási
összeg értékhatárnál meghatározottak szerinti kialakítású
30 és 50
millió Ft biztosítási összegek között:
-a gépjármű
páncélozása (vezetőfülke, rakodótér) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 magyar (DIN 52 290 német)
átlövésgátlás-vizsgálati szabvány szerinti BR3 (C2) szintnek
-az
elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás csak a vezetőülésből legyen
szabályozható
-a
kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan kialakításúak legyenek, amelyek sérülés
esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását
50 és 100
millió Ft biztosítási összegek között:
-a gépjármű
páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 magyar (DIN 52 290 német)
átlövésgátlás-vizsgálati szabvány szerinti BR4 (C3) szintnek
-a gépjármű
robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen szerelve, amely lövedék áthatolásakor
az üzemanyag berobbanását megakadályozza
-a kísérő
gépjármű és a páncélautó közötti kapcsolattartást meg kell oldani 5. a. pont
szerint
-a kerékgumik
/gumi-rendszerek olyan kialakításúak legyenek, amelyek sérülés esetén is
biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását
-az érték be-
és kirakodását a gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
100 millió Ft
biztosítási összeg felett:
-a gépjármű
páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 magyar (DIN 52 290 német)
átlövésgátlás-vizsgálati szabvány szerinti BR6 (C4) szintnek
-a gépjármű robbanásbiztos
üzemanyagtartállyal legyen szerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag
berobbanását megakadályozza
-a
kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan kialakításúak legyenek, amelyek sérülés
esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását
-a kísérő
gépjárművek, a páncélautó és a központ közötti - tetszőleges irányú -
folyamatos kapcsolattartást meg kell oldani az 5. a. pont szerint
-az érték be-
és kirakodását a gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
f. központi telephely, melyen az a. - e. pontokban
rögzítettek elhelyezése, üzemeltetése, tárolása, felügyelete, védelme, őrzése
megoldott, a telephely feleljen meg (minimálisan) a ″Betöréses lopás- és
rablásbiztosítás ajánlás″ szerinti C védelmi osztály követelményeinek,
-kellő technikai lehetőségek állnak rendelkezésre a
szállítást végző gépjárművek biztonságos tárolására, felkészítésére,
karbantartására (a tartalék gépjárműveket is beleértve, garázs, garázsmester
stb.)
-esetleges, előre nem látható események (hatósági
ellenőrzés, műszaki hiba, baleset, támadás) megtörténtekor a szállítandó
értékek ideiglenes elhelyezése, őrzés-védelme (a további intézkedésig) jól
védhető körülmények között legyen megoldott
-(mechanikai védelem
-telepített el. jelzőrendszer
-személyi - fegyveres - védelem).
6. A szervezet
tevékenységének szabályozása írásban rögzített legyen, pl. ″Belső
szabályzat″, melyben az alábbiak szerinti témakörök is a kellő
részletességgel legyenek megoldva:
(az abban foglaltakat a szükséges és kellő mélységig
az összes dolgozóval - pl. oktatás formájában - ismertetni kell, azok
elsajátítását ellenőrizni kell, és ezt írásban - a dolgozók
aláírásával - rögzíteni kell):
-a szervezeti felépítés részletes meghatározása
-a belső utasítások rendszerének, kapcsolatainak
meghatározása (természetesen ezek ismertetéséhez, alkalmazásához igazítottan,
az egyes dolgozók/beosztások figyelembevételével, a szükséges
betekintés/ismeret mértékének megfelelően)
-a személyi/egyszemélyi felelősség rögzítése
- az egyes munkakörök pontos leírása, kötelezettségekkel
(valamint ezek meghatározása az egyedi munkaszerződésekben)
-az őrzési (valamint az egyéb védelmi) tevékenységek
ellátásának pontos és részletes szabályozása - a vonatkozó egyéb előírások,
rendeletek, jogszabályok figyelembevételével -, mely térjen ki az alábbiakra is:
-az egyes vállalkozási szerződések szerinti feladatok
kiadásának/elvégzésének formájára, tartalmára
-a feladatok elvégzésére, személyekre lebontott formában,
az alábbi beosztásokra, munkakörökre vonatkozóan:
-a tevékenységet irányító vezetőre
-a gépjárművezetőre
-a kísérőre/szállítóra
-a biztonsági - fegyveres - őrre
-a tartalékszemélyzetre
-a központi ügyeleti feladatokat ellátó diszpécserre
-a fegyverek őrzésének, karbantartásának, felvételének,
leadásának pontos szabályozására
-a szolgálat ellátása során esetlegesen felmerülő
fegyverhasználat feltételeire, eseteire
-a lőgyakorlatok rendszerének, jellegének, helyének
előírására
- az őrző-védő feladatokat ellátók rendszeres egészségügyi
vizsgálatának/ellátásának feltételeire
- az őrző-védő szolgálatot ellátók kiképzési és
továbbképzési programjának részletes meghatározására, ellenőrzésére
- a konkrét szerződések szerinti tevékenységek
meghatározására, ellenőrzésére, dokumentálására
- a tevékenységre vonatkozó szerződésekben vállalt
kötelezettségekre
-a szakmailag szükséges, kiképzett és alkalmas létszám
biztosításának módjára (a mindenkori
-szolgálat/tevékenység ellátását legalább 50%
főfoglalkozású őrszemélyzettel kell megoldani)
-a személyzet szolgálat-felvételkori alkalmasságának
megfelelő módon történő ellenőrzése (fizikai és pszichikai)
7. A szervezet
tevékenységével összefüggő kötelezettségei minden egyes megbízáskor írásban
rögzítendők.
- felületvédelem
- térvédelem
- tárgyvédelem
- személyvédelem
- riasztásjelzés
Az elektronikai jelzőrendszer
elektronikus eszközökkel érzékeli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer
állapotát, kijelzi annak változásait.
Teljeskörű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes
alkotóeleme teljeskörű.
Teljeskörű az
elektronikai felületvédelem,
ha az elektronikai jelzőrendszer -éles üzemmódban-
felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró
szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű mechanikai-fizikai védelem
követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át-
és behatolási kísérleteket.
Teljeskörű az
elektronikai térvédelem,
ha az elektronikai jelzőrendszer -éles üzemmódban-
felügyeli a védett objektum belső terét, jelez mindennemű illetéktelen emberi
mozgást, valamint legalább csapdaszerűen figyeli a megközelítési útvonalakat.
Teljeskörű a
tárgyvédelem,
ha az elektronikai jelzőrendszer -éles üzemmódban-
felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrény, páncéltermek stb.
védelme esetében a felügyeletnyitásra, -zárásra és áttörésre is kiterjed.
Teljeskörű a
személyvédelem,
ha az elektronikai jelzőrendszer folyamatosan biztosítja
az összes veszélyeztetett személy számára a támadásjelzés lehetőségét.
Teljeskörű a
riasztásjelzés,
ha az elektronikai jelzőrendszer által kiadott
riasztásjelzés a helyszíni riasztás mellett közvetlenül értesíti az objektum
őrzését, védelmét biztosító állományt.
A telepített rendszer rendelkezzen a
következő okmányokkal:
- tervezői nyilatkozat
- kivitelezői nyilatkozat
- szabványossági nyilatkozat
- rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz
- kezelési utasítás
- oktatási jegyzőkönyv
Az elektronikai jelzőrendszer részei:
- központi egység
- érzékelő(k)
- riasztásjelző(k)
- jelzésátviteli rendszer
- tápellátás
Az elektronikai jelzőrendszer minden
részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzékelők
riasztás-jelzésétől elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek
-az elektronikai jelzőrendszer élesítésétől függetlenül- 24 órás, folyamatos
üzemmódban kell működnie.
Az elektronikai jelzőrendszer csak az
érzékelők nyugalmi állapotában élesíthető. Ezt az állapotot a központi egység
jelezze ki.
A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos
táplálást biztosító akkumulátorral lehetőleg közös egységet képezve kerüljön
telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a
védett téren belül szabotázsvédett, 1, 2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal
egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhető.
Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötő kábel szabotázsvédelméről is!
A központi
egység burkolata min. 1, 2 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú
anyagból készüljön.
A
kezelőegység fény és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai
jelzőrendszer élesítésének/hatástalanításának megtörténtét.
A központi
egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzőrendszer
érzékelőinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések
alapján adjon ki riasztásjelzést.
A központi
egység jelezze saját belső rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer
meghibásodását.
A központi egység
működése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón
kívül más személy részére ne legyen hozzáférhető.
Az elsődleges
tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai
jelzőrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani.
Az elsődleges
tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzőrendszer
autonóm másodlagos táplálását védelmi fokozatának megfelelő időtartamban.
A nyílászárók
védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök
süllyesztettek legyenek, és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.
A ragasztott
érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettős elven
működő akusztikus érzékelőknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követő 1
másodpercen belül riasztásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelő
kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével
történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.
A védelem
kialakításához, úgy kell kiválasztani az érzékelő eszközt, hogy az érzékenységi
karakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező
esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.
Egy adott
helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelő
eszközök az illetéktelen behatolást a lehető legrövidebb idő alatt érzékeljék
és jelezzék a központ felé.
Passzívinfra
mozgásérzékelő:
A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a
jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legoptimálisabb
helyre történjen.
Az alkalmazott passzívinfra mozgásérzékelők rendelkezzenek
szabotázsvédelemmel, a visszajelző LED letiltásának lehetőségével, dual
piroelemmel, hőkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1
MHz-en, valamint üzembiztosan működjenek 10, 5 - 13, 8 V tápfeszültségi tartományban.
Mikrohullámú
mozgásérzékelő:
A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a
jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figyelembevételével a legoptimálisabb
helyre történjen.
Ultrahangos
mozgásérzékelő:
Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli
mozgást ne érzékelje.
Kombinált
(passzívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelő:
Az érzékelők alkalmazhatók ÉS logikai kapcsolatban.
Trezor-védelem
A trezorba történő illetéktelen behatolási kísérlet
jelzése céljából a következő védelem kialakítása szükséges:
-a határoló felületeken (falak, padló, mennyezet)
testhang-érzékelők
-az ajtón nyitás és zártság érzékelő, valamint
testhang-érzékelő
-a belső térben mozgásérzékelő
Testhang-érzékelőként csak olyan aktív érzékelő
használható, amely többféle tényező és azok együttes jelenlétének detektálására
is képes
Páncélszekrény-védelem
-nyitásérzékelés
-az oldalfalak védelmére mechanikus rezgésérzékelők,
ill. testhang-érzékelők
A védett objektumban dolgozók biztonsága érdekében
lehetővé kell tenni a támadások rejtett jelzését. A támadásjelző eszközök
rögzített változatai csak védett helyen, szabotázsvédett kivitelben
telepíthetők, és 24 órás üzemmódban működnek. A telepítés úgy történjen, hogy
használatuk esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás,
jelzőhurok azonosítás).
Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben
meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelző, ill.
hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerű
eszközökkel ne lehessen elérni őket.
A rendszer telepítésekor csak olyan központi egység alkalmazható,
amelyik megfelel az első (a) pontban meghatározott feltételeknek.
A jelzővonalakon az érzékelő(k) telepítése úgy történik,
hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.
Támadásjelző rendszer telepítésénél a személyvédelem
kialakítása rögzített és mobil, rádiófrekvenciás eszközök felszerelésével
együttesen történik. A támadásjelző működtetése esetén az elektronikai
jelzőrendszernek csendes jelzésként kell a távfelügyeleti központ felé
elküldeni a jelzését.
Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötődobozban történhet.
A központhoz eseményrögzítő printert lehessen
csatlakoztatni.
A rendszer rendelkezzen particionálási lehetőséggel,
valamint minimum 16 önállóan programozható felhasználói kóddal.
A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral
történhet. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyűnek kell lenni. Négy
számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie és a
kezelésre, legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelő az
őrzést végző szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces időkorláttól el
lehet tekinteni.
Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is
elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal
nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett
kezelő esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelőt, és
adjon riasztó jelzést. Három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a
kezelőt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendelkező
felhasználó szüntetheti meg.
A kezelőről kényszerkód leadására is legyen lehetőség.
A központ rendelkezzen minimum 4 darab szabadon
programozható kimenettel. (Pl.: összetett betörés, támadás, meghibásodás,
hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)
A jelzővonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A
hurokellenállás 40 %-os megváltozása generáljon jelzést.
A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzőeszközről
történjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulátorral rendelkező,
feszültségelvétellel indított, hang- és fényjelző legyen. Mindkét hangjelző hangereje
haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és - az épület adottságaihoz igazodva -
különböző irányokba, a lehető legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek
telepítésre.
A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az
elektronikai jelzőrendszer minimum 72 órán keresztül működőképes legyen.
A rendszerben csak a MABISZ által teljeskörűbe besorolt
eszközök alkalmazhatók.
A központi, vagy kezelő egység jelezze a ki- és bekapcsolt
állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 darab azonnali -riasztási-) és
a szabotázs vonalon.
Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és
bekapcsolhatók.
A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek
változtathatók.
Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény
tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes
legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe
helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott
memóriaterületen, legalább 8 napig tárolni. A memória tartalma utólag
kinyomtatható legyen.
A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata
szerviz-üzemmódban nyitható, szabotázsvédett kivitelű legyen,
Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő
számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,
A rendszer összes elemének folyamatos őrzésére,
ellenőrzésére a szerviz és az üzemeltető által csak közösen kikapcsolható
jelzővonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.
A rendszer csak akkor legyen élesíthető, ha minden
érzékelője alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.
Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi
azonnali - riasztási - jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést
felügyelnie kell, és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania
kell.
A szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt
állapotban is - a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie,
illetve tárolnia kell,
A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenőrizze az
átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fényjelzést,
rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon,
A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte
után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra
illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelőről lekapcsolhatónak kell
lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követően ismételten kapcsoljon
éles állapotba.
A kültéri hangjelzők váltakozó kéthangú jelzéssel
riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettős burkolatú, hab bejuttatása
ellen védő vagy késleltetésére alkalmas dobozolással.
Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200
lx fényerejű legyen,
A jelzőeszközök energiaellátását két - egymástól
független, kölcsönhatásmentes - energiaforrás: elektromos hálózat és
akkumulátor biztosítsa.
Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon
belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljeskörű
felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva,
riasztásjelzés a helyszínen -a környezetet riasztva- történik
Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer
-éles üzemmódban- a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak,
kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.
A rendszerrel szemben
támasztott követelmények:
Egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon
csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható
legyen.
Támadásjelző rendszer-telepítésnél rögzített eszközök
felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök működtetése esetén a
rendszernek nem éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs
bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük
esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok
azonosítás).
A vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett
szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is történhet.
Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott
szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelző és hangjelző készülékeket
az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerű eszközökkel
elérni őket, és egymástól az épület adottságához igazodva a lehető legtávolabb
kerüljenek.
A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral
történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes
kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre
maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre.
Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is
elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal
nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.
A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan
programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel,
amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkülönböztetett
jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)
A telepítéskor mindegyik jelzővonalon EOL lezárást kell
alkalmazni. Az ellenállásérték 40 %-os megváltozásakor a központnak jelzést
kell generálnia.
Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező
hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történjen. A
hangjelzők hangereje legalább 100 dB/m legyen.
A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ
minimum 48 órán keresztül működőképes legyen.
Legalább a MABISZ által részlegesbe besorolt eszközök
alkalmazhatók.
A betörésjelző központ a védett/felügyelt téren belül
kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító
tápegységgel,
A központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt
állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 darab azonnali - riasztási -)
és a szabotázs vonalon,
Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók
(a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek
változtathatók),
Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 50 esemény
tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes
legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe
helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen,
legalább 8 napig tárolni.
A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata
szerviz-üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es
lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - legyen,
A kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi
egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni,
Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára
jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,
A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek
(hangjelzők, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövető
egységeinek állandó őrzésére, ellenőrzésére jelzővonalakat (szabotázsvonalak)
kell kiépíteni,
A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a
kezelőegységen jelezze,
Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi
azonnali - riasztási - jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést
felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
A szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt
állapotban is - a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is
jeleznie, illetve tárolnia kell,
A jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a
rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40 %-os változását a rendszer
jelezze
Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és
egy optikai jelzésadó telepítendő
A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte
után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra
illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a
rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,
A kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettősburkolatú, min.
1, 2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, a hangereje
haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,
Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200
lx fényerejű legyen,
Az energiaellátást két - egymástól független, kölcsönhatásmentes
- energiaforrás: elektromos hálózat, és akkumulátor biztosítsa,
Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan
és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48
óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa
(felügyelet nélküli esetben)
Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
A nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon
belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles
üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában
nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed
ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.
A rendszerrel szemben
támasztott követelmények:
A telepített elektronikai jelzőrendszerben legalább a
MABISZ minimálisba besorolt eszközök alkalmazhatók.
A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.
A központi egység élesítése hatástalanítása
kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A
vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a
belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés
esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről.
Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi
jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték
nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal
rendelkezzenek.
A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két
másodpercen belül riasszon.
A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök)
a központi egységen azonosíthatók legyenek.
A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az
antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.
A nyitásérzékelők lehetnek befúrható és felületszerelt
kivitelűek is.
A jelzővonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem
szükséges.
A vezetékek toldása forrasztott kötésekkel
kábelcsatornában is történhet.
A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan
töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés
kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel
történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen.
A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy
kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.
A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte
után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra
illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie.
Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es
elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.
Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén
automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24
órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus
végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön
kijelzésre.
Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a
rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség
üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek,
amely meggátolja a rendszer élesítését.
Az elektronikai védelem
kialakításának az előzőekben ismertetett fokozatai nem alkalmazhatók a
távfelügyeleti rendszereknél, a beléptető rendszereknél és a videó-figyelő
rendszereknél. Két utóbbi rendszer önállóan működő rendszerként is működtethető,
de szorosan integrálható az elektronikai jelzőrendszerbe. A távfelügyeleti
rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és
intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert.
A felsorolt rendszerekkel szemben
támasztott biztosítói követelményeket ezért önállóan, a védelmi fokozatoktól
függetlenül a következőkben ismertetjük.
A beléptető rendszerek feladata:
felügyelni, ellenőrizni és dokumentálni a beléptető rendszerrel
ellátott objektumban a be és kijáratokon keresztül történő mozgásokat,
opcionálisan - amennyiben a rendszer alkalmas a belső mozgások ellenőrzésére -
az épületen belüli mozgásokat is. Követelmény az ilyen rendszerekkel szemben,
hogy meg tudja akadályozni és/vagy képes legyen jelezni az olyan áthaladási,
belépési kísérleteket, amelyeket olyan személyek követnek el, akiknek az
objektumba történő belépésre, az objektumon belüli mozgásra nincs
jogosultságuk.
A rendszer részei:
ˇ
a beléptetést végző terminál
ˇ
az áthaladást figyelő terminál
ˇ
a rendszer felügyeletét ellátó központi egység
ˇ
a terminálok között, valamint terminálok és a központi
egység közötti átviteli hálózat
ˇ a beléptetési jogosultságokra vonatkozó adatokat
tartalmazó adathordozó eszköz
Feladata: az adathordozó eszközön kódolt formában
tárolt információ alapján vagy valamilyen emberre jellemző tulajdonság alapján
eldönteni, hogy az adott személynek engedélyezi, vagy megtiltja az adott
ellenőrzési ponton történő be- vagy kilépést, vagy az áthaladást.
A beléptető terminálok részei:
-az azonosítás alapját képező tulajdonság, vagy
kódolt adat bevitelére szolgáló eszköz (bemeneti
egység),
-a jelfeldolgozó
egység (csak autonóm működésű terminálok esetén),
-az áteresztő pont forgalmát szabályzó mechanikai rendszer vezérlésére szolgáló
egység,
-kapcsolódási felület a központi adatgyűjtő és
vezérlő egység felé (kimeneti interfész).
A bemeneti egységen
keresztül lehet a rendszerbe táplálni azokat az adatokat, külső jegyeket,
melyek a be- vagy kilépési jogosultság eldöntésére szolgálnak.
A jelfeldolgozó
egység feladata a bementi egységen keresztül bejutó információk dekódolása,
vagy a külső azonosító jegyek felismerése, és a kapott adatok alapján a belépés
engedélyezése. További feladata ennek az egységnek, hogy vezérlő jeleket szolgáltasson
az áteresztő pont forgalmát szabályozó elektromechanikus eszköznek (pl. ajtó,
zsiliprendszer stb.).
A jelfeldolgozó egység feladata még, az illetéktelen,
és/vagy erőszakos behatolási kísérletek jelzésre szolgáló eszköz vezérlő
jeleinek előállítása.
A mechanikai
rendszert vezérlő egység feladata annak a mechanikus rendszernek a
vezérlése, amelyik képes megakadályozni, vagy fizikailag, vagy csak jelképesen
(itt a be és kijáratokat nem teljesen lezáró átjáró kialakításokról van szó) a
területre történő illetéktelen behatolási kísérletet.
A kimeneti
interfész feladata az adatok továbbítása egy felügyeleti központ irányába.
A beléptetést végző termináloknak az alábbi
alapvető tulajdonságokkal kell rendelkezniük a védelmi szinteknek megfelelően
(az M - a magas biztonsági szintű, K - a közepes biztonsági szintű, A - az alacsony biztonsági szintű
rendszert jelenti a táblázatban):
|
Tulajdonságok
|
M
|
K
|
A
|
|
Minden terminálnak autonóm módon tartalmaznia kell a
belépési jogosultság megállapításához szükséges összes adatot, beleértve ebbe
a biztonság növelését szolgáló személyi azonosító kódot is.
|
ü
|
ü
|
|
|
Érzékelni és a felügyeleti központ felé jeleznie kell az
erőszakos behatolási kísérleteket.
|
ü
|
ü
|
ü
|
|
Érzékelnie kell és a környezetének, valamint a
felügyeleti központnak jeleznie kell az illetéktelen behatolási kísérleteket.
|
ü
|
ü
|
ü
|
|
Legyen képes a munka-, vasár- és ünnepnapok
megkülönböztetett kezelésére.
|
ü
|
|
|
|
Elektromechanikus áteresztő berendezéseket tudjon
vezérelni.
|
ü
|
ü
|
|
|
Rendelkezzen valós idejű órával.
|
ü
|
ü
|
|
|
Legyen benne eseménynaplózási lehetőség,
|
ü
|
ü
|
|
|
Áramkimaradás esetén a belépési áteresztő pont eseménynaplójának
adatait legalább a táblázatban feltüntetett, a védelmi szintnek megfelelő
ideig képes legyen megőrizni.
|
72
|
48
|
24
|
|
Legyen lehetőség a központi üzemmódból a kapcsolat
megszakadása esetén autonóm üzemmódba történő automatikus átkapcsolásra.
|
ü
|
ü
|
|
|
Terminálok programozása (H = helyi, K = központból).
|
H, K
|
K
|
-
|
|
Mind mechanikai, mind elektronikus védelemmel
rendelkezzen kiiktatás, rongálás, illetéktelen adatlekérdezés és
adatmegsemmisítés ellen (szabotázsvédelem).
|
ü
|
ü
|
ü
|
|
Szünetmentes tápellátás (hálózat, akkumulátor)
|
ü
|
ü
|
ü
|
|
Rendelkezzen magas fokú RF zavarvédelemmel.
|
ü
|
ü
|
ü
|
Az áthaladást figyelő terminál feladata,
hogy a védett téren belül követni lehessen a beléptetési pontokon a területre
bejutott személyek, gépjárművek mozgását. Az áthaladás ellenőrzésére szolgáló
terminál fizikailag nem akadályozza meg az adott területre való bejutást, de az
eseménynaplóban rögzíti, és képes jelezni a felügyeleti központnak az
illetéktelen behatolást.
Az áthaladást figyelő terminál tulajdonságai:
|
Tulajdonságok
|
M
|
K
|
A
|
|
Minden terminálnak autonóm módon tartalmaznia kell az
áthaladási jogosultság megállapításához szükséges összes adatot, beleértve
ebbe a biztonság növelését szolgáló személyi azonosító kódot is.
|
ü
|
ü
|
|
|
Érzékelnie és a környezetének jeleznie kell az
illetéktelen behatolási kísérleteket.
|
ü
|
ü
|
ü
|
|
Legyen képes a munka-, vasár- és ünnepnapok
megkülönböztetett kezelésére.
|
ü
|
|
|
|
Rendelkezzen valós idejű órával.
|
ü
|
ü
|
|
|
Legyen benne eseménynaplózási lehetőség,
|
ü
|
ü
|
|
|
Áramkimaradás esetén az áteresztő pont eseménynaplójának
adatait legalább a táblázatban feltüntetett, a védelmi szintnek megfelelő
ideig képes legyen megőrizni.
|
72
|
48
|
24
|
|
Terminálok programozása (H = helyi, K = központból).
|
H, K
|
K
|
-
|
|
Képes legyen valamilyen azonosítási módszer alapján
személy, vagy gépjármű azonosításra.
|
ü
|
ü
|
ü
|
|
Mind mechanikai, mind elektronikus védelemmel
rendelkezzen kiiktatás, rongálás, illetéktelen adatlekérdezés és
adatmegsemmisítés ellen (szabotázsvédelem).
|
ü
|
ü
|
ü
|
|
Szünetmentes tápellátás (hálózat, akkumulátor).
|
ü
|
ü
|
ü
|
|
Rendelkezzen magas fokú RF zavarvédelemmel.
|
ü
|
ü
|
ü
|
A fentiekben ismertetett terminál nem minden
beléptetési rendszernek a kötelezően alkalmazott része. Ezek a követelmények
arra az esetre érvényesek, ha ilyen belső mozgásokat is felügyelni képes
rendszer kerül kialakításra. Ezek főleg a beléptetési eszközt távolról érzékelő
(pl. proximity rendszereknél használatos).
A központi egység feladatait az alábbi
táblázat tartalmazza.
A táblázatban azok a tulajdonságok szerepelnek,
amelyekkel egy korszerű beléptető rendszer felügyeleti központjának
rendelkeznie kell.
A terminál és terminál, valamint a terminál és központ
között kiépített hálózat feladata, hogy a beléptetési, vagy áthaladási
pontokról érkező jelzéseket szállítsa.
A kiépített hálózatot védőcsőben, az illetéktelen
hozzáféréstől védetten kell telepíteni.
A kiépített hálózatnak a külső zavarokkal szemben
magas fokú védelemmel kell rendelkeznie.
Az esetleges kötéseket csak szabotázsvédett, a
biztosítók által Ajánlott kötődobozokban lehet csak megoldani.
Valamennyi beléptető rendszer a személy, vagy a gépjármű
azonosítására használt eszköz tulajdonsága szerint az alábbi három csoportba
sorolható:
ˇ
tudás alapú azonosítás (amit Ön tud, pl. egy
személyazonosító kód, amelyet egy billentyűzeten keresztül lehet betáplálni a
központi vagy a helyi jelfeldolgozó egységbe)
ˇ
birtoklás alapú azonosítás (amivel Ön rendelkezik,
pl. valamilyen kártya, vagy eszköz, ami egy bemeneti egységen keresztül képes a
belépőre jellemző adatokat szolgáltatni a jelfeldolgozó egységnek)
ˇ
élettan alapú azonosítás (amilyen Ön, vagyis olyan mérhető,
az egyénre jellemző biológiai tulajdonságok, amelyeket a beviteli egységen
keresztül a jelfeldolgozó egység felismerni és azonosítani tud)
A fenti csoportokba tartozó hordozó eszközök, vagy
tulajdonságok a rendszer legfontosabb részei. Ilyen eszközzel, vagy egyedi
biológiai adottsággal (természetesen csak a személyekre értendő) kell
rendelkeznie annak a személynek, vagy gépjárműnek, aki, vagy ami a védett
területre be kíván jutni. Ez az eszköz (pl. mágneskártya, proximity kártya,
aktív chipkártya stb.) tartalmazza azokat az információkat, amelyek alapján a
beléptető rendszer el tudja dönteni, hogy az eszközt használó személy, vagy gépjármű
jogosult-e a védett területre belépni.
Ilyen adathordozó ″eszköznek″ kell tekinteni -
habár fizikailag nincs az adott személytől független megjelenési formája -
egyes beléptető rendszerekben azonosítóként alkalmazott valamilyen, csak az
egyes személyekre jellemző biológiai tulajdonságot is (pl. tenyérlenyomat,
ujjlenyomat, retina stb.).
Azonosításra szolgáló eszközöket nem érdemes biztonsági
fokozatok szerint osztályozni, mivel a rendszerek biztonsági szintje nem az
eszköztől függ, hanem a rendszer kialakításától.
A beléptető rendszerekre véleményünk szerint nem lehet
alkalmazni a hagyományosan a vagyonvédelmi rendszerek alkotó eleminek Ajánlása során
használt három kategóriát.
A beléptető rendszerek önállóan nem képesek az adott
objektum védelmére, mivel csak a használatos áthaladási pontok forgalmának
ellenőrzését képes ellátni. Az objektum védelmének megvalósításához szükség van
egy, a védelmi fokozatot (teljes körű, részleges, vagy minimális) megvalósító
elektronikai jelzőrendszerre. Ezen jelzőrendszer kiegészítésére használhatók a
beléptető rendszerek; illetve a beléptető rendszerek intelligens vezérlő és adat
gyűjtő központjait tették alkalmassá arra, hogy az adott objektum
épületgépészeti és vagyonvédelmi rendszereit egy integrált objektum felügyeleti
rendszerbe foglalja.
A beléptető rendszerek osztályozása a beléptető
terminálnál már ismertetett és az anyagban alkalmazott biztonsági szinteknek
megfelelően alakíthatók ki.
Magas
biztonsági szintű az a beléptető rendszer, amelynek
minden alkotó eleme magas szintű.
Közepes
biztonsági szintű az a rendszer, amelynek minden eleme
legalább közepes biztonsági szintű vagy annál magasabb besorolással
rendelkezik. Közepes szintűnek kell tekinteni azt a rendszert is, amelyiknek
egyetlen alkotóelem kivételével minden eleme magas biztonsági szintű, de az az
egy csak közepes besorolást kapott.
Alacsony a
biztonsági szintje annak a rendszernek, amelynek elemei
alacsony szintűek, illetve a magas és közepes besorolású alkotó elemek között
található egy olyan elem, amely csak az alacsony szinttel szemben támasztott
követelményeknek felel meg.
Abban az esetben, ha valamelyik eleme nem felel meg az
alacsony szint elvárásainak sem, akkor az adott eszköz nem kerülhet az alacsony
biztonsági szintű kategóriába.
A biztonsági felügyeleti rendszerek gyűjtik, feldolgozzák, kijelzik, naplózzák és
archiválják a védett objektumokban telepített elektronikus biztonsági
rendszerek által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat (a
továbbiakban biztonsági információkat).
Biztonsági távfelügyeleti rendszerek, amelyek feladata a
rendszerközponttól nagy távolságra található objektumok védelmét biztosító
elektronikus biztonsági rendszerek központosított felügyelete
Biztonsági objektum-felügyeleti rendszerek, amelyek
feladata egy adott objektum védelmét biztosító különféle elektronikus
biztonsági rendszerek felügyelete
Átviteli rendszer, amely biztosítja az információáramlást
a felügyeleti rendszerközpont és a felügyelt elektronikus biztonsági rendszerek
között.
Felügyeleti rendszerközpont, amely irányítja az egész
felügyeleti rendszer működését, fogadja, feldolgozza, naplózza a beérkező
biztonsági információkat és továbbítja a megjelenítő egység felé.
Megjelenítő egység, amely biztosítja a felügyeleti
rendszer kezelő felületét, lehetővé téve az ügyelet részére a rendszer egyszerű
kezelését.
A biztonsági felügyeleti rendszerekhez kapcsolódó
elektronikus rendszerek fajtái:
-
elektronikus betörésjelző rendszer
-
videó rendszer
-
beléptető rendszer
-
tűzjelző rendszer
-
egyéb az adott objektum(ok) védelmét elősegítő
elektronikus rendszer,
valamint ezek kombinációi
ˇ
A biztonsági felügyeleti rendszer folyamatosan
gyűjti, feldolgozza, archiválja az elektronikus biztonsági rendszerek által
küldött biztonsági információt.
ˇ
A felügyeleti rendszerközpont szolgáltatásai
támogatják és ellenőrzik az ügyeletes munkáját, valamint segítik a kivonuló
élőerő tevékenységét.
ˇ
Megoldható az elektronikus biztonsági rendszerek
ellenőrzött távkezelése.
ˇ
Biztosított a biztonsági felügyeleti rendszer minden
elemének szabotázsvédelme.
ˇ
A biztonsági felügyeleti rendszer központjában tárolt
felhasználói adatbázishoz valamint az archivált biztonsági információkhoz
illetéktelenek nem juthatnak hozzá, nem törölhetik, és nem módosíthatják.
ˇ
A biztonsági felügyeleti rendszer minden elemét
szervezetten és rendszeresen karbantartják.
ˇ
A biztonsági felügyeleti rendszer gyűjti,
feldolgozza, archiválja az elektronikus biztonsági rendszerek által küldött
biztonsági információt.
ˇ
A felügyeleti rendszerközpont szolgáltatásai
támogatják az ügyeletes munkáját.
ˇ
Biztosított a biztonsági felügyeleti rendszer
központi elemeinek szabotázsvédelme.
ˇ
A biztonsági felügyeleti rendszer központjában tárolt
adatokhoz illetéktelenek nem juthatnak hozzá.
ˇ
A biztonsági felügyeleti rendszer minden elemét
szervezetten és rendszeresen karbantartják.
ˇ
Folyamatos, kétirányú kapcsolattartás a
rendszerközpont és a felügyelt elektronikus biztonsági rendszerek között.
ˇ
A biztonsági információ (távfelügyeleti
alkalmazásoknál biztonsági rendszerenként legalább nyolcféle) átvitele
ellenőrzött módon történjen.
ˇ
Riasztásjelzések soron kívüli továbbítása.
ˇ
Az információátvitel elégtelenségének, ill. az
átviteli csatorna megszakadásának azonnali kijelzése a rendszerközpont és a
felügyelt biztonsági rendszer felé.
ˇ
Az információátvitel megszakadása esetén a
keletkezett biztonsági információ helyszíni tárolása, majd az átvitel
helyreállása után automatikus letöltése.
ˇ
A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a
távfelügyeleti rendszereknél: 1 perc.
ˇ
A távfelügyeleti rendszerek rendelkezzenek több
átviteli lehetőséggel.
ˇ
Az átviteli rendszer elemei, fizikai
megvalósításuktól függően feleljenek meg a Hírközlési Főfelügyelet
előírásainak.
ˇ
Minden felügyelt elektronikus biztonsági rendszer
rendelkezzen központi azonosítási lehetőséggel.
ˇ
A távfelügyeleti rendszerközpont legyen képes a
felügyelt elektronikus biztonsági rendszerek 10 %-ától egyidejűleg érkező
riasztásjelzések fogadására és lekezelésére.
ˇ
A rendszerközpont biztosítsa szöveges és grafikus
formában a rendkívüli események kijelzését a következő esetekben:
-
riasztás-
és szabotázsjelzések a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerekben és az
átviteli úton;
-
hibajelzés
a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerekben és az átviteli úton.
-
a
rendkívüli események okozta állapotváltozások megszűnése, az eredeti állapot
visszaállása.
ˇ
A rendszerközpont jelezze ki a felügyelt biztonsági
elektronikus rendszerek üzemi állapotait és az azokban bekövetkező
változásokat.
ˇ
Meg kell jelenítenie
-
objektumvédelmi
rendszereknél a védett objektum szintenkénti helyiség részletességű alaprajzát,
a telepített érzékelőket és más rendszerelemeket valamint azok állapotát;
-
távfelügyeleti
rendszereknél a riasztásjelzés helyének pontos meghatározását és a
helyszínvázlatot;
-
a
kamerák által a rendszerközpontba továbbított képeket;
-
a
személyzet részére kialakított kezelői felületet.
ˇ
A rendszer kezelése grafikus felületen
billentyűzettel és egérrel történjen.
ˇ
A normál, a hiba, és a rendkívüli esemény
színmegjelenítése egymástól eltérő legyen.
ˇ
A rendszerközpont vezérlő egysége - egyidejű
hangjelzéssel - vizuálisan jelenítse meg a beérkező riasztás- és
hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szűnjön meg.
ˇ
A rendszerközpont vezérlő egysége rendelkezzen olyan
intézkedéstámogató rendszerrel, amely - adatbázisát felhasználva - megjeleníti
a veszélyeztetett objektum szükséges adatait, dokumentálja a végrehajtást.
ˇ
A rendszerközpont védett helyiségben kerüljön telepítésre.
(Lásd 3. fejezet.)
ˇ
A rendszerközpont minden részegysége legyen ellátva
felnyitás és hozzáférés elleni szabotázsvédelemmel.
ˇ
A rendszerközpont vezérléséhez és az adatbázishoz
való hozzáférés legalább a következő háromszintű hierarchiával legyen védve:
-
kezelői
szint (a riasztást generáló objektum adatainak kiolvasása, a tevékenységgel
kapcsolatos információk rögzítése),
-
mérnöki
szint (rendszerkarbantartás, archiválás),
-
vezetői
szint (az adatbázishoz és az eseménytárhoz való hozzáférés).
ˇ
A rendszerközpont vezérlő egysége időponttal ellátva
naplózza:
-
a
beérkező biztonsági információkat,
-
a
kezelő által tett intézkedéseket,
-
a
vezérlő egység be- és kikapcsolását,
-
a
vezérlő egységbe való be- és kilépéseket,
-
az
eseménytárhoz történő hozzáférési kísérleteket,
-
az
eltárolt adatok archiválásának megtörténtét,
-
az
eseménytár törlésének tényét.
-
az
adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést.
A naplózó rendszer biztosítson
folyamatos rögzítést, időszakonkénti archiválást és kívánság szerinti
nyomtatást.
ˇ
Az eseménytár csak az archiválás megtörténte után
legyen törölhető.
ˇ
Az eseménytár 80 %-os telítettségének állapotát a
központnak a kezelő felé jeleznie kell.
ˇ
Az eseménytár törlését a rendszergazda végezheti.
ˇ
A naplózott és az adatbázisban található információ
rendelkezzen kiolvasás elleni algoritmikus védelemmel.
ˇ
A rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen
párhuzamosan működő melegtartalékkal, amely meghibásodás esetén képes
legfeljebb egy közlemény kihagyásával automatikusan átvenni a meghibásodott
részegység funkcióit.
ˇ
A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24
órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.
ˇ
Kapcsolattartás a rendszerközpont és a felügyelt
elektronikus biztonsági rendszerek között.
ˇ
A biztonsági információ (távfelügyeleti
alkalmazásoknál biztonsági rendszerenként legalább négyféle) átvitele
dokumentáltan megtörténjen.
ˇ
Riasztásjelzések soron kívüli továbbítása.
ˇ
Az információátvitel megszakadása esetén a riasztási
információ helyszíni tárolása, majd az átvitel helyreállása után automatikus
letöltése.
ˇ
A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a
távfelügyeleti rendszereknél: 4 perc.
ˇ
Az átviteli rendszer elemei, fizikai
megvalósításuktól függően feleljenek meg a Hírközlési Főfelügyelet
előírásainak.
ˇ
Minden felügyelt biztonsági elektronikus rendszer
rendelkezzen központi azonosítási lehetőséggel.
ˇ
A rendszerközpont biztosítsa a rendkívüli események
kijelzését a következő esetekben:
-
riasztás-
és szabotázsjelzések a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerekben;
-
hibajelzés
a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerekben.
ˇ
A rendszerközpont jelezze ki a felügyelt biztonsági
elektronikus rendszerek üzemi állapotait és az azokban bekövetkező
változásokat.
ˇ
Meg kell jelenítenie
-
objektumvédelmi
rendszereknél a védett objektum szintenkénti helyiség részletességű alaprajzát,
a telepített érzékelőket és más rendszerelemeket valamint azok állapotát;
-
távfelügyeleti
rendszereknél a riasztásjelzés helyének azonosítását, a riasztás típusát;
-
a
kamerák által a rendszerközpontba továbbított képeket;
-
a
személyzet részére kialakított kezelői felületet.
ˇ
A rendszerközpont vezérlő egysége - egyidejű
hangjelzéssel - vizuálisan jelenítse meg a beérkező riasztás- és
hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szűnjön meg.
ˇ
A rendszerközpont védett helyiségben kerüljön
telepítésre. (Lásd 3. fejezet.)
ˇ
A rendszerközpont egysége legyen ellátva felnyitás és
hozzáférés elleni szabotázsvédelemmel.
ˇ
A rendszerközpont vezérléséhez és az adatbázishoz
való hozzáférés rendelkezzen védelemmel.
ˇ
A rendszerközpont vezérlő egysége időponttal ellátva
naplózza:
-
a
beérkező biztonsági információkat,
-
a
vezérlő egység be- és kikapcsolását,
-
a
vezérlő egységbe való be- és kilépéseket,
-
az
eseménytár törlésének tényét.
A naplózó rendszer biztosítson
folyamatos rögzítést és kívánság szerinti nyomtatást.
ˇ
A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24
órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.
a. A biztonsági felügyeleti központ
személyzetének munkáját Működési utasítás szabályozza, mely tartalmazza a
következőket.
ˇ
A biztonsági felügyeleti központ rendeltetése.
ˇ
A diszpécser szolgálat szervezeti felépítése, a
szolgálat függelmi viszonyai.
ˇ
A biztonsági felügyeleti központban folyó tevékenység
részletes szabályozása. (Szolgálat átadás-átvétel, ellenőrzési és jelentési
kötelességek, teendő a felügyelt objektumoktól érkező jelzések vétele ill. azok
kimaradása esetén, teendő technikai eszközök meghibásodása esetén, teendő a
biztonsági felügyeleti központot ért támadás, rendkívüli esemény esetén,
okmányok vezetése, étkezés és pihenés megszervezése, stb.)
ˇ
A biztonsági felügyeleti központ és a védett
objektumok kapcsolatrendszerének meghatározása.
ˇ
A biztonsági felügyeleti központba belépésre
jogosultak köre és a belépés módja.
A Működési utasítást a biztonsági felügyeleti központ
ügyeleti helyiségében kell tárolni.
A Működési utasítás mellékletei
ˇ
Legfontosabb telefonszámok, kapcsolatok táblázata.
ˇ
A fontosabb teendők rövid tevékenységi leírása.
ˇ
Eseményről szóló jelentés mintája.
ˇ
Előfizetői szerződésminta.
ˇ
A biztonsági felügyeleti központ személyzetének
munkaköri leírása.
ˇ
Teendők a biztonsági felügyeleti központban keletkező
tűz vagy más rendkívüli esemény bekövetkezte esetén.
ˇ
Utasítás a bizalmas dokumentumok, okmányok
kezelésére.
A Működési utasítás mellékletei a diszpécser fennakadásmentes
tevékenységét segítik, ezért jól látható helyen kell tartani.
b. A biztonsági felügyeleti központ
rendelkezzen Technikai leírással.
A Technikai leírás tartalmazza a következőket.
ˇ
A biztonsági felügyeleti rendszer működési leírása.
ˇ
A központi egység kezelési utasítása, egyszerű
hibaelhárítás.
ˇ
A kihelyezett egységek működési leírása, használati
utasítása.
A Technikai leírást a biztonsági felügyeleti központ ügyeleti
helyiségében kell tárolni.
c. A biztonsági felügyeleti központ felületvédelmének meg
kell felelnie a MABISZ Betöréses lopás és rablásbiztosítás technikai feltételei
c. Ajánlásában megfogalmazott, a teljeskörű mechanikai-fizikai védelemmel
szemben támasztott elvárásoknak (falazat, födém, padozat, nyílászárók).
d. Biztosítani kell a biztonsági felügyeleti központ
ügyeleti és technológiai helyiségeibe való belépés engedélyezésének,
korlátozásának technikai feltételeit.
e. A biztonsági felügyeleti központ az átvitel-technikai
összeköttetéseken túl, rendelkezzen a bejövő és kimenő telefonhívások
végrehajtására használatos, különböző hívószámokkal rendelkező
telefonvonalakkal. A helyi távközlési szolgáltatóval kötött szerződés keretében
biztosítsa ezen vonalak ráhívás elleni védelmét, ill. a hívószámok
titkosítását.
A kimenő hívások biztonsága érdekében a biztonsági felügyeleti központ
rendelkezzen legalább két eltérő rendszerű távbeszélő összeköttetéssel.
f. A biztonsági felügyeleti központ és az ott szolgálatot
adó személyek védelmére elektronikus támadásjelző rendszert kell kialakítani,
amely közvetlen támadás esetén lehetővé teszi a beavatkozó erők értesítését.
A támadásjelző rendszer és a jelzésátviteli út legyen
szabotázsvédett. Megfelelő technikai lehetőségek hiánya esetén a támadásjelző
rendszer rendelkezzen legalább két, eltérő műszaki megoldással kivitelezett
jelzésátviteli úttal.
g. A biztonsági felügyeleti rendszer diszpécserközpontban
telepített valamennyi eszköze rendelkezzen az illetéktelen hozzáférést
meggátló, ill. annak felfedését biztosító védelemmel.
h. Biztosítani kell a védett objektumok és azok
tulajdonosainak adatait tároló információtárolók illetéktelen hozzáférés elleni
védelmét.
i. A felügyeleti rendszerközpont rendelkezzen olyan
tartalék áramforrással, amely a hálózati feszültség kiesése esetén is legalább
6 órán keresztül képes biztosítani a felügyeleti munka ellátását.
a. működési utasítás (ld. 6. fejezet a. pont)
b. technikai leírás (ld. 6. fejezet b. pont)
c. a biztonsági felügyeleti rendszer és elemeinek
részletes műszaki dokumentációja
d. a rendszerközpont egységeinek telepítési dokumentációja
a főbb részegységek, naplózó egységek azonosításra alkalmas nyilvántartási
számai
e. a rendszerközpont egységeinek karbantartási utasítása
és a karbantartások végrehajtását igazoló naplója
f. a kihelyezett egységek telepítési/beszerelési utasítása
g. tervezői nyilatkozat
h. kivitelezői nyilatkozat
i. oktatási jegyzőkönyv
A videó megfigyelő
rendszer feladata:
Képi információ biztosítása a felügyelni kívánt területről.
A rendszer
részei: - képfelvevő
eszközök
- átviteli rendszer
- jelfeldolgozó központ
- képmegjelenítő eszközök
- képrögzítő eszközök
- kiegészítő eszközök
Videotechnikai berendezések segítségével folyamatos képi
információ biztosítása szükséges a videó jelfeldolgozó központba, ahol a
rendszer összes képfelvevő eszközéről érkező videojel hozzáférhető. A
felügyelettel megbízott személyzet számára nem feltétlenül szükséges minden
képfelvevő eszköz jelét folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
A kiemelt biztonságigényű helyeken kiegészítő monitor
állomások elhelyezése szükséges.
A kiemelt biztonságigényű területekről érkező videojelek
rögzítése a felügyeletet biztosító személyzettől függetlenül kell, hogy
történjen.
A rendszerben a megfigyelt területek megvilágítottságát
napszaktól függetlenül -a különböző területek különböző biztonsági fokozatának
figyelembe vételével- biztosítani kell.
A rendszerben telepített képfelvevő eszközök, illetve az
átviteli út meghibásodását, illetve megrongálását a rendszernek jeleznie kell.
A telepítésre kerülő képfelvevő eszközök telepítési helyét
és az alkalmazott objektív látószögét úgy kell megválasztani, hogy, az
alkalmazás típusának megfeleljen.(egyszerű mozgásészlelés a területről, vagy
személyfelismerés, vagy személyazonosítás)
A személyazonosítás céljából telepített kamerát olyan
helyre és olyan objektívvel ellátva kell telepíteni, ahol az azonosítani kívánt
személynek arccal a képfelvevő eszköz felé fordulva át kell haladnia.
Pénzintézeti alkalmazás esetén legalább az ügyfélforgalmi területeket,
a pénztárakat, valamint a pénzszállítási útvonalakat megfigyelés alá kell vonni
és az ott történő eseményeket -a felügyelettel megbízott személyzettől
függetlenül- rögzíteni kell.
Riasztásjelzést fogadó központok alkalmazása esetén a
képrögzítő berendezések darabszámát úgy kell meghatározni, hogy riasztás esetén
az összes rögzíteni kívánt kameraképből az egy képre jutó ismétlődési időtartam
az 1 másodpercet nem haladhatja meg.
A négynél több kamerát fogadó rendszerben a beérkező
kameraképeket azonosító felirattal kell ellátni.
A rendszerben telepített eszközök közül valamelyiknek
biztosítania kell a videofelvételen történő dátum, valamint a pontos idő megjelenítését.
Analóg videó rendszerben használatos jelátviteli útnak a
szabványos alapsávi videojel átvitelére tervezettnek, illetve alkalmasnak kell
lennie.
A nem közel állandó megvilágítási körülmények között telepített
képfelvevő eszköz esetén a képfelvevő eszköznek automatikusan alkalmazkodnia
kell a változó fényviszonyokhoz.
A rendszer biztosítsa a rögzíteni kívánt képek szinkron-
és fázishelyességét.
A CCTV rendszer képrögzítő, naplózó és képtovábbító egységeit
belső, a külső személyektől vizuálisan is elhatárolt területre kell telepíteni.
A rögzített képi információt minimálisan 1 hónap időtartamig
nem szabad megsemmisíteni. A rendszerben használt képrögzítő eszköz által
alkalmazott jelhordozó fokozott biztonságára különös gondot kell fordítani.
Videó szalag használata esetén -a felügyelettel megbízott személyzet által
hozzá nem férhető helyen- a szalagokat lemezszekrényben kell tárolni, valamint
gondoskodni kell rendszeres cseréjükről. Nem rendszeres cserét igénylő,
nagykapacitású információ tároló alkalmazása esetén a felügyelettel megbízott
személyzet által hozzá nem férhető helyre kell telepíteni az adatrögzítő
berendezést.
A rendszer energiaellátását lehetőség szerint -kiemelt
biztonságigényű helyeken kötelező érvénnyel- szünetmentesen kell biztosítani.
Fekete-fehér kameráknak minimum 0. 2 lux (F=1. 4)
érzékenységgel és 350 TV soros vízszintes irányú felbontással kell
rendelkeznie, színes kameráknak minimum 2 lux (F=1. 4) érzékenység mellett 320
TV soros vízszintes irányú képfelbontást kell teljesíteni.
380 TV sor még alkalmatlan arcfelismerésre.
A képfelvevő egységek jeleinek megjelenítését szolgáló
monitorok minimum 9″ képátlóval, fekete-fehér megjelenítő esetén 700 TV
sor vízszintes irányú felbontóképességgel, színes monitor esetén minimum 330 TV
sor vízszintes irányú felbontóképességgel kell, hogy rendelkezzenek.
Sorrendi kapcsoló-berendezéseknek sorrendiségi ciklus megállítási
lehetőséggel, riasztás fogadási képességgel, valamint -amennyiben önállóan
látja el a jelfeldolgozó központ szerepét- képrögzítő berendezés számára,
videojel kimenettel kell rendelkeznie.
Képosztók esetén szükséges feltétel a teljes képméretben
történő megjelenítési lehetőség, a képrögzítő berendezés számára videojel
kimenet, illetve a riasztás bemenet megléte.
Multiplexernek és videó mátrixnak rendelkeznie kell
kép-feliratozási lehetőséggel, képrögzítő berendezés számára videojel
kimenettel. Az eszközöknek rendelkezniük kell a kiválasztott kép teljes
képernyőfelületen történő megjelenítési lehetőségével, valamint riasztás
bemenettel, melynek hatására programozható képinformációk monitoro(ko)n történő
megjelenítése és képrögzítő berendezés(ek)re történő felvétele legyen
megvalósítható. Multiplexernek vagy videó mátrixnak rendelkeznie kell
képrögzítő berendezés vezérlési lehetőséggel, mellyel felvételindítás,
-leállítás, illetve rögzítési sebesség vezérlés valósítható meg.
A képrögzítő berendezésnek fekete-fehér bemenő jel esetén
minimum 330 TV sor, színes képfelvevő eszköz videojelének rögzítése esetén
minimum 250 TV soros felbontással, valamint egy darab adathordozón minimum 24
órás felvételi ciklus lehetőségének biztosításával kell rendelkeznie.
Az analóg képrögzítő eszközhöz alkalmazott autoírisz
objektívek beállási ideje nem lehet több, mint 0, 7 másodperc.
Távfelügyeleti rendszerhez történő csatlakozás esetén automatikusan
-a felügyeletet biztosító személyzet beavatkozásától függetlenül- kell a
távfelügyeleti helyre továbbítani a rendszerparaméterekben meghatározott
képinformációt.
Kültéren elhelyezett képfelvevő eszközök védőházának az IP
55-ben meghatározott követelményeket, valamint a benne elhelyezett klimatizáló
elektronikának a képfelvevő eszköz működőképességének biztosítását - 30°C - + 60°C között biztosítania kell.
A képfelvevő eszközök mozgatására, illetve a kamera és az
objektív vezérlésre szolgáló vezérlő berendezéseknek rendelkezniük kell egy
"alaphelyzet" kimenettel, mellyel, az installálás során beállított
alaphelyzetbe állítás biztosítható.
A képfelvevő berendezések pozícionálására, illetve
mozgatására szolgáló forgózsámolyokat vezérlő interfész egységnek rendelkeznie
kell egy ún. "alaphelyzet" bemenettel, mely egy installáláskor
beállított alaphelyzetbe állítja a hordozó felületet.
Videó mozgásdetektoroknak rendelkezniük kell egy olyan
jelzéskimenettel, mellyel biztosítható, hogy a kijelölt képtartalom változás
hatására más eszközök vezérlése megvalósítható legyen.
Automata fényképezőgép alkalmazása esetén filmet kell
cserélni, ha a filmtekercsen 120-nál kevesebb üres kockahely található.
Az automata fényképezőgépet -a megfelelő képkivágás
biztosítása mellett- a lehető legtávolabb kell elhelyezni a célsíktól.
Automata fényképezőgép exponálási sebességének minimum 1 kép/másodpercnek
kell lennie, valamint tudnia kell folyamatos, illetve kockánkénti felvétel
készítését.
Az automata fényképezőgépnek filmkocka számlálóval,
valamint működésképtelenséget jelző kimenettel kell rendelkeznie, mely jelzi a
film kifogyását, illetve a film hiányát is.
Betöréses
lopás: az a lopás minősül biztosítási eseménynek, amikor a
tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat
tartalmazó helyiségbe jogtalanul hatol be
A./ dolog elleni erőszakkal,
B./ a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem a zár nyitására
általában használt eszközzel, de kimutatható nyomot hagyva,
C./ a helyiség rablás, vagy kifosztás útján
megszerzett saját kulcsának felhasználásával.
Bevésőzár - az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet (az ajtó mechanikai
ellenálló-képességét számottevően csökkenti)
Blokkzár - az elektronikai jelzőrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát
ellenőrző elektro-mechanikus zárszerkezet, mely élesítéskor a zárhatóság
letiltásával jelzi a rendellenes állapotot
Értéktároló
szekrény rögzítése - épületszerkezeti tartóelemhez,
fémdübellel, vagy más módon 1 000 kg lefeszítő erő ellen rögzítve
Falitrezor
rögzítése:
-normál betonozás: a falitrezorokat
minden oldalon 10 cm vastagságban C 12/15 min. betonba ágyazva
épületszerkezeti tartóelembe kell telepíteni.
-megerősített betonozás: minden
oldalról 30 cm vastagságban, - a hátlapon
20 cm 10x10 cm-es kiosztású, Æ 5 mm vashálóval eltoltan megerősített, C 12/15 min.
betonágyazatban épületszerkezet tartóelembe történő rögzítés.
-speciális megerősített betonozás:
megegyezik a megerősített betonozás előírásaival, csak a beton minősége
C 30 erősségű
Felügyelt tér - állandó, 24 órás emberi tartózkodású ellenőrzött helyiség, melyben
intézkedésre jogosult és alkalmas személyzet tartózkodik
Lezárt
helyiség. a tér olyan módon elkülönített része, amelyet
határoló szerkezetei arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az
elmozdulástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt megóvnak.
Rablás és
kifosztás biztosítási eseménynek minősül: ha a jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a vagyontárgya(ka)t úgy
szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erőszakot, vagy élet- testi
épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őt öntudatlan, vagy
védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve, ha lerészegíti). Továbbá ha a
tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása érdekében
alkalmazza az erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.
Útvonalkövetés - az elektronikai jelzőrendszer beléptető szolgáltatása, mely a beltéren
elhelyezett kódkapcsolóhoz való hozzáférést csak a bejárati ajtó, a bejárási
útvonal és a kezelőegység sorrendjében engedélyezi, más sorrend azonnali
riasztást vált ki
Védelmi kör - az elektronikai jelzőközpont egyes csatornáihoz tartozó érzékelők
összessége
Védelmi zóna - rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely
felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló kezelést tesz lehetővé
Zárásmélység - teljes zárás esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hossza