BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS
RABLÁSBIZTOSÍTÁS
TECHNIKAI FELTÉTELEI
(AJÁNLÁS)
(telephelyek és létesítmények, helyiségek
őrzésének, vagyontárgyak tárolásának, szállításának szabályai)
Budapest, 2002. február
Módosítva: Budapest,
2018. december 13.
v
1.29
Tartalomjegyzék
A. fejezet - Védelmi Osztályok Ajánlott Alkalmazási Határai
A/I.
fejezet - vagyoncsoportok biztosítása
1 -
3. vagyoncsoportok (helyiségek, vagyontárgyak) biztosítása
4.
vagyoncsoport (telephelyek, komplett létesítmények, raktártelepek, kereskedelmi
elosztóhelyek stb.) biztosítása
A/II.
fejezet - Kockázati csoportok megnevezése
A/III.
fejezet - Védelmi osztályok megnevezése
B. FEJEZET - Mechanikai-fizikai védelem
B/I.
fejezet - Teljeskörű mechanikai - fizikai védelem
1. Falazatok, födémek, padozatok
2. Nyílászárók (ajtók, ablakok, fix
portálelemek, függönyfalak stb.)
a.
Bejárati ajtók
b. Biztonsági ajtók
c. Biztonsági
ablakok
d. Fix portálelemek, függönyfalak
3. Biztonsági üvegek, üvegszerkezetek
a.
Dobásálló üveg, üvegszerkezet
b. Áttörésbiztos üveg
c. átlövésgátló üveg, üvegszerkezet
4. Biztonsági fóliák
a.
Telepítés feltételei
b. A biztosítói kockázatvállalás további
feltételei
5. Zárszerkezetek
6. Hengerzárbetétek
7. Fix és mobil rácsok
B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem
1. Falazatok, födémek, padozatok
2. Nyílászárók (ajtók, ablakok, fix
portálelemek, függönyfalak stb.)
3. Zárszerkezetek
4. Hengerzárbetétek
5. Fix és mobil rácsok
B/III.
fejezet - Minimális mechanikai - fizikai védelem
B/IV.
fejezet - Értéktárolók Biztosítói Kockázatvállalási Értékhatárai
B/V.
fejezet - Az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak tárolási szabályai
1. 100 000,- Ft biztosítási összeg alatt
2. 100 000,- Ft és 300 000,-Ft biztosítási
összeg között
3. 300 000,-Ft és 1 000 000,-Ft biztosítási
összeg között
4. 1 000 000,-Ft biztosítási összeg felett
B/VI.
fejezet - Javasolt biztosítói kockázatvállalási értékhatárok MABISZ
Ajánlásoknál
A fokozatú
lemezszekrény: kockázatvállalási értékhatár 500 000.-Ft
AA fokozatú lemezszekrény: kockázatvállalási
értékhatár 1 millió Ft
S1 fokozat: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár
1,5 millió Ft)
B fokozatú fali-, bútorszéf: kockázatvállalási
értékhatár 2 millió Ft
S2 fokozat: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár
2,5 millió Ft)
C fokozatú fali-, bútorszéf: kockázatvállalási
értékhatár 3 millió Ft
D fokozatú fali-, bútorszéf: kockázatvállalási
értékhatár 5 millió Ft
E fokozatú páncélszekrény: kockázatvállalási
értékhatár 8 millió Ft
G fokozatú páncélszekrény: kockázatvállalási
értékhatár 20 millió Ft
I fokozatú páncélszekrény: kockázatvállalási
értékhatár 70 millió Ft
K fokozatú páncélszekrény: kockázatvállalási
értékhatár 120 millió Ft
M fokozatú páncélszekrény: kockázatvállalási
értékhatár 300 millió Ft
N fokozatú páncélszekrény: kockázatvállalási
értékhatár 500 millió Ft
O fokozatú páncélszekrény: kockázatvállalási
értékhatár: 800 millió Ft
E/1, G/1, I/1 fokozatú értéktároló helyiség:
kockázatvállalási értékhatár: 16, 40, 100 millió Ft
O/1, O/2, O/3 fokozatú értéktároló helyiség:
kockázatvállalási értékhatár: 0,5, 1, 2 milliárd Ft
P/1, P/2 fokozatú értéktároló helyiség:
kockázatvállalási értékhatár: 4, 10 milliárd Ft
R/1, R/2, R/3 fokozatú értéktároló helyiség:
kockázatvállalási értékhatár: 20, 50, 100 milliárd Ft
S fokozatú értéktároló helyiség: egyedi elbírálású
kockázatvállalási értékhatár
B/VII.
fejezet - Az 1. vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak szállítási szabályai
a.
500 000,-Ft biztosítási összegig
b. 500 000,-Ft és 2 millió Ft közötti biztosítási
összeg esetén
c. 2
millió Ft és 5 millió Ft közötti biztosítási összeg esetén
d. 5 millió Ft biztosítási összeg felett
1. Feltételek pénzszállítási, -őrzési
Felelősségbiztosításhoz
(Vállalkozás és/vagy önálló jogi személy részére.)
2. Feltételek pénzszállítási, -őrzési
felelősségbiztosításhoz
(Nem vállalkozás és/vagy nem önálló jogi személy részére.)
C. fejezet - Elektronikai jelzőrendszer
C/I.
fejezet - Elektronikai jelzőrendszer alkotóelemei
1. Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer
a.
A teljeskörű elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények
b. A teljeskörű
elektronikai jelzőrendszer elemeivel szemben támasztott követelmények
c. Felületvédelem eszközeivel
szemben támasztott követelmények
d. A teljeskörű elektronikai jelzőrendszer
telepítésével szemben támasztott követelmények
2. Részleges elektronikai jelzőrendszer
3. Minimális elektronikai jelzőrendszer
4.
Vezeték nélküli elektronikai jelzőrendszer
C/II.
fejezet - Beléptető Rendszerekkel Szemben Támasztott Vizsgálati Követelmények
1. A rendszer alkotó elemeivel szemben támasztott
követelmények
a.
A beléptető terminál
b. A rendszer felügyeletét ellátó központi
egység
c. A terminálokat
a központtal és egymással összekötő adatátviteli hálózat feladatai
d. A terminálokat egymással és a központtal
összekötő hálózat feladatai
e.
A beléptetéshez szükséges adatokat hordozó eszköz
C/III.
fejezet - Biztonsági felügyeleti rendszerek vizsgálati követelményei
1. Biztonsági felügyeleti rendszerek fajtái
2. A biztonsági felügyeleti rendszerek elemei
4. Biztonsági felügyeleti rendszerek besorolási
fokozatai
a.
A magas szintű biztonsági felügyeleti rendszer jellemzői
b. A megfelelő szintű biztonsági
felügyeleti rendszer jellemzői
5. Biztonsági felügyeleti rendszerek besorolási
szempontjai
a.
Követelmények a magas szintű biztonsági felügyeleti rendszerekkel szemben
b. Követelmények a megfelelő
szintű biztonsági felügyeleti rendszerekkel szemben
6. Elvárások a biztonsági felügyeleti központban
teljesített diszpécser-szolgáltatással szemben
7. A biztonsági felügyeleti rendszer dokumentációja
C/IV.
fejezet - Videórendszer-követelmények
1. Kamerákkal és kiegészítőkkel kapcsolatos
elvárások
2. Képmegjelenítőkkel kapcsolatos elvárások
3. Videó rendszervezérlő egységekkel kapcsolatos
elvárások
4. Videó rögzítőkkel kapcsolatos elvárások
D. fejezet - Fogalom meghatározások
A. fejezet -
védelmi osztályok ajánlott alkalmazási határai
A/I. fejezet
|
|
1-3. VAGYONCSOPORTOK
Helyiségek, vagyontárgyak biztosítása
|
4. VAGYONCSOPORT
Telephelyek, komplett létesítmények, raktártelepek,
kereskedelmi elosztóhelyek stb. biztosítása
|
Védelmi osztály
jele
|
AJÁNLOTT alkalmazási határ a biztosítási összeg függvényében,
vagyoncsoportonként (E Ft).
|
Védelmi osztály
jele
|
AJÁNLOTT alkalmazási határ a biztosítási
összeg függvényében
(E Ft)
|
1. vagyoncsoport
|
2. vagyoncsoport
|
3. vagyoncsoport
|
4. vagyoncsoport
|
I.
|
<100 000
|
|
|
A.
|
<1 000 000
|
II.
|
40 000 - 100 000
|
<100 000
|
|
B.
|
700 000 - 1 000 000
|
III.
|
10 000 - 40 000
|
40 000 - 100 000
|
<100 000
|
C.
|
400 000 - 700 000
|
IV.
|
2 000 - 10 000
|
20 000 - 40 000
|
40 000 - 100 000
|
D.
|
200 000 - 400 000
|
V.
|
500 - 2 000
|
5 000 - 20 000
|
5 000 - 40 000
|
E.
|
50 000 - 200 000
|
VI.
|
100 - 500
|
500 - 5 000
|
1 000 - 5 000
|
F.
|
50 000>
|
VII.
|
0 - 100
|
0 - 500
|
0 - 1 000
|
|
A/II. fejezet
KOCKÁZATI CSOPORTOK MEGNEVEZÉSE
1. vagyoncsoport:
|
-készpénz
-értékpapír
-ékszer
-nemesfém
-drágakő
-minden egyéb, páncélszekrényben elhelyezhető nagy
(100 000,-Ft-nál nagyobb), egyedi értékű vagyontárgy
|
2. vagyoncsoport:
|
-műérték jellegű vagyontárgy
-100 000,- Ft-ot meghaladó értékű gyűjtemény
-nemes szőrme
-antik bútor
-művészeti alkotás
-általános lakás-, és iroda-felszerelést meghaladó
kereskedelmi, vállalkozási mennyiségű híradás-, számítás-, elektro-, és méréstechnikai, audiovizuális termékek
-minden egyéb nagy értékű, kézi erővel könnyen
mozgatható, páncélszekrényben nem elhelyezhető vagyontárgy
|
3. vagyoncsoport:
|
-lakás- és iroda-felszerelés
-bútor
-általános- és személyes használati tárgyak
-minden egyéb (az eddigiekben fel nem sorolt)
vagyontárgy
|
4. vagyoncsoport:
|
-telephelyek, komplett létesítmények, raktár-
telepek, kereskedelmi elosztóhelyek stb.
|
A/III. fejezet
VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGNEVEZÉSE
1 -
3. VAGYONCSOPORTOK (helyiségek - vagyontárgyak - biztosítása):
I. védelmi osztály:
-teljeskörű
mechanikai
- fizikai védelem
-teljeskörű elektronikai jelzőrendszer
-szakszerű, rendszeres és dokumentált karbantartás
-biztosító által MABISZ termék-megfelelőségi
ajánlással rendelkező (továbbiakban: Ajánlás) rendszer
- őrség
-közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és/vagy
automatikus átjelzés rendőrségre, vagy egyéb testülethez, vagyonvédelmi
szakszolgálathoz
II. védelmi osztály:
-teljeskörű mechanikai - fizikai védelem
-teljeskörű elektronikai jelzőrendszer
-szakszolgáltató által végzett rendszeres és
dokumentált karbantartás
-biztosító által Ajánlott rendszer
-állandó, 24 órás portaszolgálat (lakás kivételével)
-automatikus távjelzés a rendőrségnek vagy vagyonvédelmi
szakszolgálatnak
III. védelmi osztály:
-teljeskörű mechanikai - fizikai védelem
-teljeskörű elektronikai jelzőrendszer
-rendszeres és dokumentált karbantartás
-biztosító által Ajánlott rendszer
IV. védelmi osztály:
-teljeskörű mechanikai - fizikai védelem
-teljeskörű elektronikai jelzőrendszer
-rendszeres és dokumentált karbantartás
-biztosító által Ajánlott rendszer
V. védelmi osztály:
-teljeskörű mechanikai - fizikai védelem
-minimális elektronikai jelzőrendszer
VI. védelmi osztály:
-részleges mechanikai - fizikai védelem
VII. védelmi osztály:
-minimális mechanikai - fizikai védelem
4. VAGYONCSOPORT (telephelyek, komplett létesítmények,
raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek stb. biztosítása):
A. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak
komoly erőfeszítéssel, illetve különböző segédeszközök alkalmazásával küzdhető
le
-biztosított a folyamatos megfigyelés
-az őrök egymástól halló- és látótávolságon belül
vannak, az egész területet megfigyelik
-az épületeken kívül kutyás járőrök teljesítenek
szolgálatot
-biztosított az őrök közötti információcsere
(állandóan)
-a nyílászárók a B/I. fejezetben foglaltaknak
megfelelő mechanikai- fizikai védelemmel ellátottak (B/I.
fejezet - Teljeskörű mechanikai - fizikai védelem), kívülről nem nyithatók, az ajtók
biztonsági zárral vannak ellátva
-a kritikus pontok a C/I. fejezet 1. pontjában
foglaltak szerinti elektronikai jelzőrendszerrel is ellátottak (C/I.
fejezet 1. - Teljeskörű elektronikai jelzőrendszer)
(pénztárterem, páncélszekrény stb.)
-közvetlen összeköttetés van az őrzést végző szakszolgálat
központjával, a rendőrséggel, vagy egyéb szolgálattal
B. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak
komoly erőfeszítéssel, illetve különböző segédeszközök alkalmazásával küzdhető
le
-a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést
-az épületen kívül kutyás járőrök teljesítenek
szolgálatot
-a kritikus épületekben őrök teljesítenek szolgálatot
-a terület folyamatos és teljes figyelésére nincs mód
-biztosított az őrök közötti információcsere
(állandóan)
-a nyílászárók a B/I. fejezetben foglaltaknak
megfelelő mechanikai - fizikai védelemmel ellátottak (B/I.
fejezet - Teljeskörű mechanikai - fizikai védelem), kívülről nem nyithatók, az ajtók
biztonsági zárral vannak ellátva
-a legkritikusabb pontok a C/I. fejezet 2. pontjában
foglaltak szerinti elektronikai jelzőrendszerrel is ellátottak (C/I.
fejezet 2. - Részleges elektronikai jelzőrendszer) (pénztárterem, páncélszekrény
stb.)
-különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával
lehetőség van a rendkívüli eseményt jelenteni a szakszolgálat központjának, a
rendőrségnek, vagy egyéb szolgálatnak
C. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás
különösebb erőfeszítést nem igényel
-a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést
-az épületek között járőrszolgálat van
-a nyílászárók a B/II. fejezetben foglaltaknak
megfelelő mechanikai - fizikai védelemmel ellátottak (B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem), kívülről nem nyithatók, az ajtók
biztonsági zárral vannak ellátva
-a legkritikusabb pontok a C/I. fejezet 2. pontjában
foglaltak szerinti elektronikai jelzőrendszerrel is ellátottak (C/I.
fejezet 2. - Részleges elektronikai jelzőrendszer) (pénztárterem, páncélszekrény
stb.)
-telefonösszeköttetés biztosítja a kapcsolatot a
szakszolgálat központjával, a rendőrséggel, vagy egyéb szolgálattal
D. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás
különösebb erőfeszítést nem igényel
-a főépületben biztonsági őrszolgálat van
-az épületek között járőrszolgálat van
-a nyílászárók a B/II. fejezetben foglaltaknak
megfelelő mechanikai - fizikai védelemmel ellátottak (B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem), kívülről nem nyithatók, az ajtók
biztonsági zárral vannak ellátva
-a legkritikusabb pontok az C/I. fejezet 3. pontjában
foglaltak szerinti elektronikai jelzőrendszerrel is ellátottak (C/I.
fejezet 3. - Minimális elektronikai jelzőrendszer) (pénztárterem,
páncélszekrény stb.)
-telefonösszeköttetés biztosítja a kapcsolatot a
szakszolgálat központjával, a rendőrséggel, vagy egyéb szolgálattal
E. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás
különösebb erőfeszítést nem igényel
-a főépületben 24 órás portaszolgálat van
-a nyílászárók a B/II. fejezetben foglaltaknak
megfelelő mechanikai - fizikai védelemmel ellátottak (B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem), kívülről nem nyithatók, az ajtók
biztonsági zárral vannak ellátva
-telefonösszeköttetés biztosítja a kapcsolatot a
szakszolgálat központjával, a rendőrséggel, vagy egyéb szolgálattal
F. védelmi kategória:
-a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás
különösebb erőfeszítést nem igényel
-nincs őrzés
-a nyílászárók a B/II. fejezetben foglaltaknak
megfelelő mechanikai - fizikai védelemmel ellátottak (B/II.
fejezet - Részleges mechanikai - fizikai védelem), kívülről nem nyithatók, az ajtók
biztonsági zárral vannak ellátva
B. fejezet - Mechanikai-fizikai védelem
B/I. fejezet
TELJESKÖRŰ
MECHANIKAI - FIZIKAI VÉDELEM
Teljeskörű a mechanikai - fizikai védelem, ha a
védendő/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek
megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók
határolják.
1. Falazatok, födémek, padozatok
A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak teljeskörű
mechanikai védelem kategóriában meg kell felelniük a 38 cm vastagságú tömör
téglafal szilárdsági mutatóinak. Ez annyit jelent, hogy nem tömör téglafal
esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget. Néhány támpont az egyenértékűség
meghatározásához:
-12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill.
födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, Æ8-10 mm
betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton
elfogadott)
2. Nyílászárók (ajtók, ablakok, fix
portálelemek, függönyfalak stb.)
Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy
megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális
követelményeknek (MSZ EN 1627, 1628, 1629, 1630:2000, ill. üvegezés esetén MSZ
EN 356, MSZ EN 1063).
a. Bejárati ajtók
A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott
bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek
kell maradéktalanul megfelelni:
Amennyiben az ajtó akkreditált külföldi
vizsgálóintézet által végzett roncsolásos vizsgálat alapján megfelel az MSZ EN
1627 szabvány 2. osztályában meghatározott ellenállási követelményeknek (3
perces áthatolás elleni védelem) és az erről szóló okmányok rendelkezésre
állnak, a MAGYAR BIZTOSÍTÓK SZÖVETSÉGE VAGYONVÉDELMI ÉS KÁRMEGELŐZÉSI
BIZOTTSÁGA (továbbiakban: MABISZ VKB) honosítással a vizsgálati
eredményeket elfogadja.
Amennyiben nem történt még roncsolásos vizsgálat, de a
gyártó, vagy forgalmazó meg kíván felelni a Termék-megfelelőségi vizsgálat (továbbiakban:
vizsgálat) követelményeknek, legalább egy mintaajtót roncsolásos vizsgálatra
elő kell készíteni. A roncsolásos vizsgálathoz csatolni kell a gyártási műszaki
dokumentációt és az alkalmazott szerkezeti elemek (zár, védőpajzs, forgópánt,
másodzár, befeszítésgátló stb.) vizsgálati okmányainak
másolatát, továbbá a beépítési útmutatót.
Részben, vagy teljesen üvegezett ajtó csak az MSZ EN
1627-1630 szabványok 2., ill. 3. osztályának megfelelő
besorolást kaphat, ha az üvegezés az MSZ EN 356 szabvány szerint legalább P6B (DIN
52290 szerint B1) - 2. osztály, ill. P7B-P8B (DIN 52290 szerint B2-B3) - 3.
osztály minősítésű ragasztott üvegszerkezettel gyártják.
-Bejárati ajtó teljeskörű mechanikai védelem
kialakításához (MSZ EN 1627-1630 szabványok 2. osztály)
3 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a lehetőségekhez
képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő szerszámokkal vizsgálva:
″A″
szerszámkészlet: 1 db csavarhúzó (teljes hossz 260 mm, élszélesség 10
mm), 1 db csavarhúzó (teljes hossz375 mm, élszélesség 16 mm), 3-4 db fa, vagy
műanyag ék (hosszúság 200 mm, szélesség 80 mm, magasság 40 mm), 1 db vízpumpa
fogó (teljes hossz 240 mm), 1 db csőfogó (teljes hossz 240 mm).
Néhány iránymutatás a sikeres vizsgálatok
biztosításához:
-az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa,
vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti
kialakításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa
szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerősítéssel lehet alkalmas a kívánt
ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár
reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton
rögzített ellenlemezt kell alkalmazni
-a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként
rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, Æ 12 mm köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább
10 cm mélyen, Æ 10 mm köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani
-az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet
esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell
lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet
osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás
követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább Æ 12 mm,
acéllemez borításnál legalább Æ 8 mm legyen
-az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell
rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot
fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani
-az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm
lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság
megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja
-az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal
egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és
kifeszítés elleni védelemmel kell ellátni
-a zárást egy, vagy több zárszerkezetnek, de legalább
négy zárási ponton kell biztosítani. Önálló zárási pontként csak az egymástól
legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el. A reteszelési mélységeknek
minimum 18 mm-t, a reteszvasak keresztmetszetének zárási pontonként külön-külön
minimum a 8 x 8 mm négyzet, vagy azzal egyelő keresztmetszetet (64 mm2)
el kell érnie. A zártest(-ek)et
és a zárbetét(-ek)et fúrás és letörés ellen védeni
kell
- kétszárnyas ajtóknál a fix szárnyat rögzítő
reteszek zárásmélységének és keresztmetszetének teljesítenie kell az ajtó kulcsos zárainak reteszvasaira meghatározott minimális
értékeket. A reteszvasak a tok felső, vízszintes szárába, és a padozatba
rögzített fém fogadó elemekbe csatlakoznak és reteszhúzás ellen védettek.
-a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell
felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, későbbiekben
ismertetett követelményeknek
-üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább
B1) üveggel szerelten - vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyagból
készített /pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott
minősített üvegszerkezet stb.) szerkezet - fogadható el. A normál üvegezés
megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről nem
bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek
b.
Biztonsági ajtók
Biztonsági bejárati ajtók tekintetében az Ajánlott
szerkezetek három kategóriába sorolhatók, amelyeknek műszaki paraméterei az
előzőekben felsorolt követelményeken túl a következő betörési kísérlettel
igazolt ellenállási időnormáknak is meg kell felelni:
-Biztonsági ajtó III. kategória (MSZ EN
1627-1630 szabványok 3. osztály)
5 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a lehetőségekhez
képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő szerszámokkal vizsgálva:
″B″
szerszámkészlet: Az ″A″ szerszámkészleten túlmenően 1 db feszítővas
(teljes hossz 710 mm), 1 db csavarhúzó (teljes hossz 375 mm, élszélesség 16
mm).
-Biztonsági ajtó II. kategória (MSZ EN
1627-1630 szabványok 4. osztály)
10 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a lehetőségekhez
képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő szerszámokkal vizsgálva:
″C″ szerszámkészlet: Az ″A″,
″B″, szerszámkészleteken túlmenően 1 db kalapács (teljes hossz 300 mm,
tömeg 1,25 kg 10 mm), 1 db fejsze (teljes hossz 350 mm), 1 db csapszegvágó (teljes
hossz 460 mm), 1 db hidegvágó (teljes hossz 250 mm, élszélesség 30 mm), 1 db
asztalos véső (teljes hossz 350 mm, élszélesség 30 mm), 1 db kézifűrész HSS
lappal, 1 db miniatűr fűrész HSS lappal, 1 db villamos fúrógép 320/160W,
fúrószárak HSS, legfeljebb Ø 10 mm, lemezollók jobbra és balra vágók
(teljes hossz 260 mm.
-Biztonsági ajtó I. kategória (MSZ EN
1627-1630 szabványok 5. osztály)
15 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a lehetőségekhez
képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő szerszámokkal vizsgálva:
″D″ szerszámkészlet: Az ″A″,
″B″, ″C″ szerszámkészleteken túlmenően 1db. elektromos daraboló
fűrész 550/335 W, fűrészlapokkal, 1 db elektromos rókafarkú fűrész 900/520 W
fűrészlapokkal, 1 db hosszabbítócső legfeljebb 500 mm hosszúságú, 1 db villamos
fúrógép 600/310 W, 4 db legfeljebb Ø 13 mm fúrószár HSS/HM, koronafúró
legfeljebb Ø 50 mm HSS/HM, 1 db sarokcsiszoló 100/575 W, legfeljebb
korong Ø 125 mm.
-Biztonsági ajtó kiemelt kategória
(MSZ EN 1627-1630 szabványok 6. osztály)
20 perces áthatolási, áttörési ellenállás, a lehetőségekhez
képest leghatékonyabb támadási módszerrel, a következő szerszámokkal vizsgálva:
″E″
szerszámkészlet: Az ″A″, ″B″, ″C″,
″D″ szerszámkészleteken túlmenően 1 db elektromos fúrógép 1050/620 W,
valamint 1 db sarokcsiszoló 1900/1175 W legfeljebb korong Ø 230 mm.
c. Biztonsági ablakok
-a Biztonsági ablakoknak ugyanolyan áttörés-biztossági
feltételeknek kell megfelelni, mint a biztonsági ajtóknál leírtak. A
betörésállóság megítélése a nyílászárókra vonatkozó MSZ EN 1627-1630
szabványban megfogalmazott feltételek szerint történik. Az ablakok sajátossága
az üvegezés, ezért biztonsági ablak dobásálló, vagy áttörésgátló üvegezéssel
csak a szabvány 2., vagy 3. osztályába Ajánlható. A zárszerkezeteknek
a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az min. 6 kN
statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek
olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés
egyirányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást
megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről zárható kivitelben kell telepíteni.
Az üvegszerkezetnek legalább P4A (DIN 52290 szerint A3) fokozatú ragasztott,
többrétegű üvegnek - vagy azzal egyenértékű ellenállási fokozattal rendelkező
szerkezetnek - kell lenni. Az üvegeket csak a védett tér irányából lehet
telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen eredményesen
támadni.(Rögzítés szempontjából előnyös a csavarozott kivitel, az üvegszerkezet
tokozatba történő ragasztásával párhuzamos rögzítése,
valamint a kettő kombinációja.)
-az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság,
illetve ellenállás tekintetében erősebbnek - de legalább egyenértékűnek kell
lenni az üvegszerkezet ellenálló-képességével
d. Fix
portálelemek, függönyfalak
-a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra
előírt követelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet
(zár, forgópánt, nyitó mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben
támasztott követelmények értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal
-a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe
az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek
fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást, és legalább
minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító
léc levágásával, roncsolásával valósítható meg
3. BIZTONSÁGI ÜVEGEK, ÜVEGSZERKEZETEK
a. Dobásálló üveg, üvegszerkezet
MSZ EN 356 (DIN 52290) szabványt figyelembe véve.
A dobásálló üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell
felelni a fenti szabvány keménytest ejtővizsgálat biztonsági feltételeinek,
amely két új osztály létrehozásával tér el a DIN 52290 szabvány előírásaitól.
Az alkalmazott vizsgálóeszköz 4,11 ą 0,06 kg tömegű acélgolyó, amelyet a
következő feltételekkel kell ráejteni szabadeséssel a 900x1100 mm méretű,
szabvány szerint befogott próbadarabra. A kísérlet során az acélgolyó nem eshet
át az üvegfelületen. Az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti besorolások a következők:
b.
Áttörésbiztos üveg
MSZ EN 356 (DIN 52290) szabványt figyelembe véve.
Az áttörésbiztos üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg
kell felelni a fenti szabvány fejszés vizsgálat biztonsági feltételeinek, amely
megegyezik a DIN 52290 szabvány előírásaival. Az alkalmazott vizsgálóeszköz 2,0
ą 0,1 kg tömegű fejsze, amellyel a mintatest közepéből 400x400 mm nagyságú
nyílást kell kivágni úgy, hogy az kiessen. A csapások száma határozza meg a
mintadarab besorolását. Az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti besorolások a
következők
c. Átlövésgátló üveg, üvegszerkezet
MSZ EN 1063 (DIN 52290) szabványt figyelembe véve.
Az átlövésgátló üvegeknek
(üvegszerkezeteknek) meg kell felelni a fenti szabvány golyóállóság szintjeinek
osztályozása és vizsgálati feltételei címszó alatt megfogalmazott biztonsági
feltételeinek, amely két új osztály létrehozásával tér el a DIN 52290 szabvány
előírásaitól. Az alkalmazott vizsgálóeszközök a szabványban meghatározott
fegyverek és lövedékek, amelyeket a lövésvizsgálat alkalmával 5, ill. 10 m
távolságból 3 alkalommal kell alkalmazni az 500x500 mm méretű, szabvány szerint
befogott próbadarabra. A kísérlet során a lövedék nem hatolhat át az
üvegszerkezeten. A szilánkleválással roncsolt szerkezetek a megjelölésnél ″S″
kiegészítő jelzést, a szilánkleválás nélküli szerkezetek ″NS″ jelölést
kapnak. A szilánkleválással alkalmas üvegszerkezetek személyvédelemre nem
alkalmasak. Az MSZ EN 1063 szabvány szerinti besorolások a következők:
MSZ EN 1063 szabvány szerint
|
DIN 52290 szabvány szerint
|
BR1S, BR1NS (0,22 LR)
|
nincs megfelelője
|
BR2S, BR2NS (9 mm Luger)
|
C1SA, C1SF fokozat
|
BR3S, BR3NS (0,357 Magnum)
|
C2SA, C2SF fokozat
|
BR4S, BR4NS (0,44 Magnum)
|
C3SA, C3SF fokozat
|
BR5S, BR5NS (5,56 x 45)
|
nincs megfelelője
|
BR6S, BR6NS (7,62x51-lágy ólommag)
|
C4SA, C4SF fokozat
|
BR7S, BR7NS (7,62x51-kemény acélmag)
|
C5SA, C5SF fokozat
|
Sörétes puskával történő támadás esetén
4. BIZTONSÁGI FÓLIÁK
A biztonsági fóliák olyan többrétegű, laminált,
műanyag alapú védőelemek, amelyeket az üvegfelületre utólag felerősítve
(kasírozva, ragasztva, applikálva stb.) megakadályozzák annak támadás esetén
történő azonnali összeesését. Az üvegfelületet egyben tartva, késleltetik a behatoláshoz
szükséges nyílás kivágását, és a támadó számára a szilánkképződéssel nagymértékű
balesetveszélyt okoznak. Jelentősen csökkentik az UV sugárzás áthatolását,
ezáltal a mögötte elhelyezett tárgyak, eszközök hosszú ideig megőrzik eredeti
színüket. Színező rétegekkel kombinálva, megakadályozzák a belátást,
visszaverik a sugárzó hőt, és esztétikailag is növelik az épület üvegezett
nyílászáróinak megjelenését.
A MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlás alapja a DIN
52337, MSZ EN 12600 fólia vizsgálati szabvány vagy a BS 6206 szabvány
előírásainak megfelelő, érvényességi határidővel ellátott vizsgálati jegyzőkönyv,
amelynek alapján a honosítás történik. A MABISZ VKB a biztonsági fóliák
tekintetében roncsolásos vizsgálatot nem végez.
A biztonsági fóliák tartalmazhatnak olyan fémszálakat
is, amelyek a riasztórendszerbe bekötve támadás esetén riasztó jelzést
generálnak. Ezek a speciális fóliák a héjvédelem eszközeiként az elektronikai
jelzőrendszer kialakítására alkalmas érzékelőként is vizsgálhatók.
A biztonsági fóliák alkalmasak lehetnek ″Molotov
koktél″-lal való támadás ellen,
robbanásveszélyes üzem üvegezett nyílászáróinak védelmére, továbbá a
terrorcselekmények, robbantásos támadások esetén a személyvédelemre.
Önálló vagyonvédelmi eszközként általában csak a
balesetek megelőzését, személyek sérülés elleni védelmét biztosítja.
Elektronikai jelzőrendszerrel együtt telepítve alkalmas lehet a részleges
mechanikai védelem kialakítására a biztosítótársaságok egyedi elbírálása
alapján.
a. Telepítés feltételei
Lakossági felhasználás esetén min. 4 mm, míg közületi alkalmazás esetén min. 6
mm vastagságú üveglapra kell a fóliát felhelyezni. A fóliával szerelt üveg
keretszerkezete nem lehet gyengébb ellenálló-képességű, mint maga az üveg. A
kockázatvállalás időtartama a telepítéstől számított 5 év, ha a gyártás és a
telepítés közötti idő nem hosszabb 1 évnél (Kivételt képez, ha a gyártó cég
termékére ennél hosszabb idejű garanciát vállal. Ezt a tényt a
Termék-megfelelőségi ajánlásban kell rögzíteni). Hőszigetelő üvegszerkezet
esetén az összes üvegvastagság a mérvadó.
b. A
biztosítói kockázatvállalás további feltételei
A megrendelő részére a kivitelező köteles eredeti aláírással és pecséttel
ellátott, fénymásolt MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlást a számla
mellékleteként átadni, amely számlának tartalmazni kell:
- a fólia típusjelölését
- a kivitelező nevét, aláírását
- a kivitelezés helyét és idejét
- a fólia mennyiségét
A telepítési rész kivételével a másolat kiadásáért a forgalmazó felel.
A telepítésnél általános szabály, hogy a fóliát
lehetőleg az üvegszorító léc alá kell beengedni. Amennyiben csak roncsolással
oldható meg az üvegszorító léc eltávolítása és visszaszerelése, elfogadható a
szélhez illesztett telepítés is (1 mm távolsággal), mivel ez nem csökkenti
számottevően a védelem hatékonyságát (kb. 2-3%).
5. Zárszerkezetek
-a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a
szabványokban előírt legmagasabb követelményeknek. A számításba vett szabvány:
MSZ EN 1303.
-bevésőzárak esetében a
zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap
szerelése esetén min. 60 HRC keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő
ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkalmazni
-a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy-, ill. kétoldalon
fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat
lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a variációszám pedig min. 10 000.
A biztonság növelése érdekében célszerű a lamellákat un. "farkasfogazással"
ellátni. A kéttollú kulccsal működtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük
-a hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is
biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek
figyelembevételével
-a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni
védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merőlegesen ható 350 kN nagyságú erő hatására a zárreteszvas nem lehet
visszatolható
-a hevederzár-keresztpántok
vízszintes és/vagy függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást
biztosítanak. A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:
-a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy
minimum egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak
-a reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm
mélységben kell reteszelni
-a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell
rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fémdübelbe,
vagy ezzel egyen szilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel
-a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy
oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy ellenálljanak az ajtólapot ért
támadás esetén min. 6 kN dinamikus erőnek
-a működtető zárbetétet min. 3 perc időtartamnak
ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét
szerelésével, vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával
-a hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés
elleni védelemmel kell ellátni
-a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni
védelemmel kell ellátni
-a zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel
kell rendelkezni min. 350 kN merőleges nyomóerővel
szemben
-a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban
merevségének olyan mértékűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az
ajtólapra kifejtett min. 6 kN erőhatás ne okozzon
olyan mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi
6. Hengerzárbetétek
-a hengerzárbetéteknek meg kell felelni az MSZ EN 1303
szabványban meghatározott követelményeknek
-a teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeként a
min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. rotoros, vagy mágneszárbetét fogadható el,
amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS
fúróheggyel történő támadásnak, letapogatásos nyitás elleni védelemmel
rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható
-a biztonsági ajtók I-III. kategóriájának
megfelelően a zárakat, hengerzárbetéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy
önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva
teljesítsék támadás esetén az előírt időnormákat
-a hengerzár betétek szabvány szerinti osztályozása
(1-5) meghatározza a zárbetét támadásnak való ellenállási szintjét. Az 1-2
osztály követelményei nem tartalmaznak elfogadható biztonsági elemeket. A 3-4
osztályba sorolt zárbetétek ″közepes″ biztonsági szintűnek
tekinthetők, amely a fúrással, töréssel, maghúzással és manipulációs nyitással
való támadás ellen nyújt megbízható védelmet. Az 5. osztályba sorolt termékek a
legmagasabb biztonsági követelményeket is kielégítik. Az előző támadási módok
mellett szerkezeti kialakításuk folytán a zártörés elleni védelmet is
biztosítani tudják. A biztosítói vizsgálat alapját elsősorban az akkreditált vizsgálóintézet
által kiadott, EN 1303 szabvány alapján elvégzett roncsolásos vizsgálat vizsgálati
jegyzőkönyve, ennek hiányában a kijelölt szakértő által a szabvány előírásainak
megfelelően elvégzett vizsgálata képezi
7. Fix és mobil rácsok
-a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok,
függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása
nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét
maximum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy
ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású
rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által
Ajánlott, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:
- Ajánlott behatolás-késleltető (ablakok, kirakatok,
portálok, erkélyajtók, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló üveg;
bejárati ajtók esetében min. B1 minősítésű áttörésbiztos üveg)
- Ajánlott belső leereszthető, zárható rács
elektronikai jelzőrendszerrel
-a falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is
biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást.
-pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm. Æ köracélból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból
készüljenek
-mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak
megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való
kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással
kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" feltolás elleni
védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell
-a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (legkevesebb 4 darab),
a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő,
a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör
téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki
megoldású)
MEGJEGYZÉS:
Hagyományos, vagy MABISZ Ajánlással nem rendelkező
lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.
A biztonsági üveg-fóliák önállóan rács kiváltására nem
alkalmasak!
B/II. fejezet
RÉSZLEGES
MECHANIKAI - FIZIKAI VÉDELEM
Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett
helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági
tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók
határolják.
1.
Falazatok, födémek, padozatok
A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm
vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet
kialakítása szükséges. Támpontok:
-6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill.
födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású Æ 5 mm betonvas háló lehet, a beton minőségére a C
12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)
-speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok,
amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a
mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található
2.
Nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.)
Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy
megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális
követelményeknek (MSZ EN 1627, 1628, 1629, 1630, ill. MSZ EN 356:2000, MSZ EN
1063)
-a részleges mechanikai védelem alkotóelemeiként
elfogadott bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai
feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni
-az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa,
vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti
kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár
reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton
rögzített ellenlemezt kell alkalmazni
-a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként
rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, Æ 12 mm köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább
10 cm mélyen, Æ 10 mm köracél
tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani
-az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet
esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell
lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet
osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás
követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább Æ 10 mm,
acéllemez borításnál legalább Æ 6 mm legyen
-az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell
rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot
fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani
-az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4
mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság
megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja
-az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal
egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és
kifeszítés elleni védelemmel kell ellátni
-a zárást egy, vagy több zárszerkezetnek, de legalább
két zárási ponton kell biztosítani. Önálló zárási pontként csak az egymástól
legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el. A reteszelési mélységeknek
legalább 14 mm-t, a reteszvasak keresztmetszetének zárási pontonként
külön-külön minimum a 8 x 8 mm négyzet, vagy azzal egyenlő keresztmetszetet.
(64 mm2) el kell érnie. A zárbetét(-ek)et letörés ellen védeni kell
-kétszárnyas ajtóknál a fix szárnyat rögzítő reteszek
zárásmélységének és keresztmetszetének teljesítenie kell az ajtó
kulcsos zárainak reteszvasaira meghatározott minimális értékeket. A
reteszvasak a tok felső, vízszintes szárába, és a padozatba rögzített fém
fogadó elemekbe csatlakoznak és reteszhúzás ellen védettek
-a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell
felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, későbbiekben
ismertetett követelményeknek
-a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak
stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a
járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét maximum 100
x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú
- kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A
rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által Ajánlott, rács kiváltására
alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:
- Ajánlott
behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. P4A
(A3) minősítéssel
|
- Ajánlott belső
leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel
|
Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság,
illetve ellenállás tekintetében erősebbnek - de legalább egyenértékűnek -
kell lenni az üvegszerkezet ellenálló - képességével. A P1A, P2A (A1) és P3A (A2) dobásálló üvegszerkezet
alkalmas a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként; ablak, erkélyajtó,
kirakat, portál, függönyfal kialakítására, az üveg törését jelző elektronikai
jelzőrendszerrel együttműködve.
|
-a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra
előírt követelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet
(zár, forgópánt, nyitó mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben
támasztott követelmények értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal
-a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe
az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek
fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább
minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító
léc levágásával, roncsolásával valósítható meg
3.
Zárszerkezetek
-a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a
szabványokban előírt biztonsági követelményeknek. A számításba vett szabvány
MSZ EN 1303.
-a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egyoldalon fogazott
kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak
el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a
variációszám pedig min. 10 000. A biztonság növelése érdekében célszerű a
lamellákat un. "farkasfogazással" ellátni. A kéttollú kulccsal
működtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük
-a zárszerkezetek
reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra
merőlegesen ható 350 kN nagyságú erő hatására a
zárreteszvas nem lehet visszatolható
-a
hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban kétpontos
kiegészítő zárást biztosítanak. A hevederzáraknak a következő feltételeknek
kell megfelelni:
-a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy
legalább egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak
-a reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 20 mm mélységben
kell reteszelni
-a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell
rögzíteni min. 2 darab M 6x80 csavarral fémdübelbe,
vagy ezzel egyen szilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel
-a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy
oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy ellenálljanak az ajtólapot ért
támadás esetén 350 kN dinamikus erőnek
-a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni
védelemmel kell ellátni
-a hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés
elleni védelemmel kell ellátni
-a zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel
kell rendelkezni min. 350 kN merőleges nyomóerővel
szemben
-a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban
merevségének olyan mértékűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az
ajtólapra kifejtett 350 kN erőhatás ne okozzon olyan
mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi
4.
Hengerzárbetétek
-a hengerzárbetéteknek meg kell felelni a DIN 18 252,
ÖNORM B 5338, valamint a EN 1303 szabványban
meghatározott követelményeknek
-a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min.
5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek
variációszáma a 10 000 meghaladja, letapogatásos nyitás elleni védelemmel
rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható
5. Fix és
mobil rácsok
-a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok,
függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása
nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét
maximum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült -
vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású
rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által
Ajánlott, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:
- Ajánlott
behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. P6B (B1) minősítéssel
- Ajánlott belső leereszthető, zárható rács
elektronikai jelzőrendszerrel
-a biztosítótársaságok egyedi kockázatvállalással a
P2A (A1) minősítésű dobásálló üvegeket, ill. a MABISZ által Ajánlott biztonsági
fóliákat, elektronikai jelzőrendszer működésével elfogadhatják a rács
kiváltására alkalmas védelmi eszköznek, amennyiben az üveg támadása esetén
riasztójelzés generálódik Az elektronikai jelzőrendszer telepítésénél
előírhatják a felügyeleti rendszerbe történő bekötést is
- pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm. Æ köracélból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból
készüljenek
- mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra
meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok
sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással
megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok"
feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással
biztosítani kell.
- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (legkevesebb 4 darab),
a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő,
a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör
téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki
megoldású)
MEGJEGYZÉS:
Hagyományos, vagy MABISZ Ajánlással nem rendelkező
lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.
A biztonsági üveg-fóliák önállóan rács kiváltására nem
alkalmasak!
B/III. fejezet
MINIMÁLIS
MECHANIKAI - FIZIKAI VÉDELEM
Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett
helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági
tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók
határolják:
-a minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú
tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása
szükséges. Támpontok:
-6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált
szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült
szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú
-speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek,
amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található,
vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el.
-az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
-az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos
hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy
szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, Ajánlott lakat,
melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et és az egyedi MABISZ Ajánlással
rendelkező lamellás zár
-az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése
összességében min. 6 mm vastagságúak
B/IV. fejezet
Értéktárolók
biztosítók számára ajánlott kockázatvállalási értékhatárai
Új és lejárt
érvényességű Ajánlás vizsgálata esetén
Az aktuális táblázat
megtekinthető-letölthető a http://www.pluto.hu/inc/index_behat.html
Értéktárolók pontjában.
B/V. fejezet
AZ 1. VAGYONCSOPORTBA SOROLT
VAGYONTÁRGYAK TÁROLÁSI SZABÁLYAI
A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott és
az A/I. fejezet szerinti 1. Vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz, értékpapír,
ékszer, nemesfém, drágakő stb.) legalább az alábbiak szerint tárolandók (a
tárolás céljára szolgáló helyiség - a biztosítási összegnek megfelelő -
védettségi szintű legyen:
1.
100 000,- Ft biztosítási összeg alatt
-lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon
-üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb
helyiségekben beépített, rögzített lemezkazettában
2. 100 000,- Ft és 300 000,-Ft biztosítási összeg
között
-lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon
-üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb
helyiségekben megerősített, rögzített lemezszekrényben, (A fokozatnak
megfelelően)
3. 300 000,-Ft és 1 000 000,-Ft biztosítási összeg
között
-lakás céljára szolgáló helyiségekben 500 000,-Ft-ig
tetszőleges módon, a feletti összeg esetén MABISZ Ajánlással rendelkező (a
biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített
lemezszekrényben, páncélszekrényben (B és C fokozatnak megfelelően)
-egyéb helyiségekben, MABISZ Ajánlással rendelkező (a
biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített
lemezszekrényben, páncélszekrényben, (B és C fokozatnak megfelelően)
4. 1 000 000,-Ft biztosítási összeg felett
-MABISZ Ajánlással rendelkező, megfelelő értékhatárú
páncélszekrényben, melyet az alábbi érzékelőkkel kell csatlakoztatni az
elektronikai jelzőrendszerre: nyitásérzékelő, testhang-érzékelő (D és M
fokozatnak megfelelően)
B/VI. fejezet
Javasolt biztosítói kockázatvállalási értékhatárok
MABISZ Ajánlásoknál:
Alapgondolat
Az MSZ EN 1143-1 /A1; A2 szabvány szerint minősített
termékek a megszokott besorolással automatikusan elfogadásra kerülnek.
Az akkreditált vizsgáló intézetekben
minősített termékeket EURONORM kategóriába sorolhatjuk.
A külföldi minősítéssel nem rendelkező
termékek esetében a biztosítói kockázatvállalási értékhatár az MSZ EN 1143-1
szabvány szerint elvégzett roncsolásos vizsgálat alapján a MABISZ besorolást
kapja.
A korábban vizsgált termékek érvényességének
meghosszabbításakor ezeket az értékhatárokat kell alkalmazni. Az évenként
kiadott táblázat tartalmazza az aktuális, érvényes biztosítói besorolásokat és
a hozzá rendelt kockázatvállalási értékhatárokat. A korábban köztes kategóriába
besorolt termékek csak az érvényes táblázatban feltűntetett adatoknak
megfelelően alkalmazhatóak.
A javasolt megnevezések, követelmények
és ajánlott kockázatvállalási értékhatárok
A fokozat: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 500 000.-Ft)
Egyfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek
falvastagsága nem éri el a 4,5 mm-t, de legalább 2 mm. A zárszerkezet direkt,
vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy
három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A
zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani
épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf
esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál
betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)
AA fokozat: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 1 millió Ft)
Egyfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek
falvastagsága nem éri el a 6 mm-t, de legalább 4,5 mm. A zárszerkezet direkt,
vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy
három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból,
elektronikus zárszerkezet esetében a vésznyitó kulcs biztonsági fokozata
megegyezik a MABISZ által Ajánlott zár biztonsági fokozatával. A zárszerkezet
fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A
rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti
tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az
ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban
értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)
S1 fokozat: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 1,5 millió Ft)
Egyfalú biztonsági szekrények, ahol a
borítólemezek falvastagsága nem éri el a 6 mm-t, de legalább 4,5 mm. Az EN 1300
szabvány szerint minősített A kategóriájú értéktároló zárszerkezet direkt, vagy
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három
irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. Elektronikus
zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékű biztonságot kell nyújtani a
MABISZ által Ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60
HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló
súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági
mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. A szekrény
roncsolásos vizsgálatát az MSZ EN 14450 szabvány előírásai szerint kell
elvégezni. Az ellenállásértéknek legalább 2.00 SU értéket kell elérni.
B fokozat: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 2 millió Ft)
Kétfalú lemezszekrények, ahol a külső
és belső borítólemezek összesített falvastagsága, valamint az ajtólap legalább
6 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30 mm távolság van. A
zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos
zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki
a zárból. Elektronikus zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékű
biztonságot kell nyújtani a MABISZ által ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás
elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését
5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is
beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az
irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem
számít értéktároló zárnak.)
S2 fokozat: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 2,5 millió Ft)
Kétfalú lemezszekrények, ahol a külső
és belső borítólemezek összesített falvastagsága, valamint az ajtólap legalább
6 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30 mm távolság van. Az
EN 1300 szabvány szerint minősített A kategóriájú értéktároló zárszerkezet direkt,
vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy
három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból.
Elektronikus zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékű biztonságot kell
nyújtani a MABISZ által Ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét
legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N
feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a
beépítés normál betonágyazatban értendő. A szekrény roncsolásos vizsgálatát az
MSZ EN 14450 szabvány előírásai szerint kell elvégezni. Az ellenállásértéknek
legalább 4,00 SU értéket kell elérni.
C fokozat - EU 00: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 3 millió Ft)
Kétfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek
összesített falvastagsága, valamint az ajtólap 8 mm vastagságú acéllemez, és a
két fal között legalább 30 mm távolság van. A MABISZ Ajánlás alapfeltétele a
mintadarab MSZ EN 1143-1 szabvány szerinti roncsolásos vizsgálata. A
kockázatvállalási értékhatár csak akkor érhető el, ha teljes áttörés esetén 24
RU, részleges áttörés esetén 15 RU ellenállásértéket ér el a vizsgálat. A két
fal között vagy szerkezeti betontöltet, vagy 60 HRC keménységű acéllapból
kialakított szendvics szerkezet, ill. más módon kialakított védelem kerül
beépítésre. A vizsgált zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja
a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában
nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC
keménységű fúrásvédő lap biztosítja A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf
esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés
megerősített betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló
zárnak.)
D fokozat - EuroVdS
N: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 5 millió Ft)
Egy, vagy kétfalú lemezszekrények. A
CEN szerinti előírásoknak megfelelően a roncsolásos vizsgálat a szekrény leggyengébb
eleménél nem lehet kevesebb 30 RU-nál (teljes áttörés
esetén), 24 RU részleges áttörés esetén. Tapasztalati adatok szerint a borítólemezek
összesített falvastagsága, min. 4,5 mm vastagságú acéllemez, az ajtólap 8-12
mm. A két fal között vagy szerkezeti betontöltet, vagy 60 HRC keménységű
acéllapból kialakított szendvics szerkezet, ill. más módon kialakított védelem
kerül beépítésre. A két lemez közötti távolság min. 30 mm, a beton
szilárdságának biztosítani kell az áttörés elleni védelmet. A zárszerkezet kilincsmű
reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy
irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet
fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A
rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az
értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret
vastagsági mérete az irányadó, a beépítés megerősített betonágyazatban értendő.
(A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)
E fokozat - EU I: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 8 millió Ft)
Egyfalú, vagy kétfalú páncélszekrények, amelyek a CEN
előszabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás
esetén 30 RU, teljes behatolás esetén 50 RU ellenállásértéket értek el. A
vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy
hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet
fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zár EU
minősítésű "A" kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10 000
N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is
beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az
irányadó, a beépítés speciális megerősített betonágyazatban értendő.
G fokozat - EU II: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 20 millió Ft)
Egyfalú, vagy kétfalú páncélszekrények, amelyek a CEN
szabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás
esetén 50 RU, teljes behatolás esetén 80 RU ellenállásértéket értek el. A
vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve,
vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. Az 1 darab
zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást
egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők
ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű
fúrásvédő lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű A
kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
I fokozat - EU III: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 70 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 80
RU, teljes behatolás esetén 120 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. Az 1 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és az ajtó elleni mechanikus és termikus támadás
esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással,
(nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 1 darab B kategóriába
elfogadott zár lehet (Minősített EU III. fokozat). A rögzítését 10 000 N
feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is
beleértendő).
K fokozat - EU IV: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 120 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 120
RU, teljes behatolás esetén 180 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab B
kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek
ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
M fokozat - EU V: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár
300 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 180
RU, teljes behatolás esetén 270 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab B
kategóriába elfogadott zár lehet A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló
módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
N fokozat - EU VI: (ajánlott kockázatvállalási
értékhatár 500 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 270
RU, teljes behatolás esetén 400 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab C
kategóriába elfogadott zár lehet (Minősített EU VI, vagy VdmA
E 10 fokozat). A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell
megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
O fokozat - EU VII, EU VI KB: (ajánlott
kockázatvállalási értékhatár 800 millió Ft)
Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány
előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 400
RU, teljes behatolás esetén 600 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok
eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai
roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet
kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három,
vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.
A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap
biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus
támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak
roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab C
kategóriába elfogadott zár lehet (Minősített EU VII, vagy VdmA
E 20 fokozat). A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell
megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).
Értéktároló helyiségek
Elemes, vagy monolit építési módban elkészített
páncéltermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési
módban a minimális falvastagság 400 mm vasbetonfal.
Elemes, vagy monolit építési módban elkészített könnyű
trezortermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési
módban a minimális falvastagság 400 mm vasbetonfal.
Elemes, vagy monolit építési módban elkészített közepes
trezortermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési
módban a minimális falvastagság: EU X. fokozatnál 500 mm vasbetonfal, EU XI.
fokozatnál 600 mm vasbetonfal, EU XII. fokozatnál 750 mm vasbetonfal.
Monolit építési módban elkészített nehéz trezortermek
a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési módban a
minimális falvastagság: 1 000 mm vasbetonfal.
B/VII. fejezet
AZ
1. VAGYONCSOPORTBA SOROLT VAGYONTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSI
SZABÁLYAI
A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott,
az A/I. fejezet szerinti 1. Vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz, értékpapír,
ékszer, nemesfém, drágakő, valamint egyéb, a biztosító által megnevezett
vagyontárgyak stb.) az alábbiak értelmében szállítandók:
a. 500 000,-Ft biztosítási összegig
egy fő, tetszőleges
módon
b. 500 000,-Ft és 2 millió Ft közötti
biztosítási összeg esetén
2 fő, riasztó jelzést adó vagy a pénzt/értékpapírt
értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával
c. 2 millió Ft és
5 millió Ft közötti biztosítási összeg esetén
három fő (vagy két fő,
ha az egyik fegyveres), riasztó jelzést adó és a pénzt/értékpapírt értéktelenné
tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival
d. 5 millió Ft biztosítási összeg felett
csak erre a célra kiképzett,
a biztosítótársaságok vonatkozó szabályzatának megfelelő pénzszállító szervezet
végezheti a szállítást az alábbiak szerint:
- 5 és 30 millió Ft közötti biztosítási összeg esetén
-15 millió Ft szállított értékhatárig gépkocsival, két
fő fegyveres személyzettel, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt
értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb
eszközzel)
-gépkocsival: három fő személyzettel, melyből kettő fő
fegyveres, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő
technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)
-két fő fegyveressel, amennyiben a gépjármű
(páncélautó) az 50 millió Ft felső biztosítási összeg értékhatárnál
meghatározottak szerinti kialakítású
- 30 és 50 millió Ft közötti biztosítási összeg esetén
-speciális pénzszállító (páncélozott) autóval,
háromfős személyzettel, melyből kettő fő fegyveres
-a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér)
feleljen meg az MSZ EN 1063 (DIN 52290) szabvány szerinti BR3NS, FB3
(C2SF, M2) szintnek
-a páncélautó fel van szerelve elektronikai
jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármű
eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű önerővel
történő elvitelét
-az elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás
csak a vezetőülésből legyen szabályozható
-a vezetőfülke- és a rakodótér-ajtók kívülről csak
kulccsal nyithatók
-a rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást
valósít meg
-a kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak,
amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és
továbbhaladását
- 50 és 100 millió Ft közötti biztosítási összeg
esetén
-speciális pénzszállító (páncélozott) autóval,
háromfős személyzettel, melyből kettő fő fegyveres
-a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér,
motor) feleljen meg az MSZ EN 1063 (DIN 52290) szabvány szerinti BR4NS,
FB4 (C3SF, M3) szintnek
-a páncélautó fel van szerelve elektronikai
jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármű
eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű önerővel
történő elvitelét
-az elektronikai jelzőrendszeres az
indításblokkolás csak a vezetőülésből legyen szabályozható
-a vezetőfülke- és a rakodótér-ajtók
kívülről csak kulccsal nyithatók
-a rakodótér-ajtó zárszerkezete több
pontos zárást valósít meg
-a kerékgumik/ gumirendszerek olyan
kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű
kormányozhatóságát és továbbhaladását
-a gépjármű robbanásbiztos üzemanyagtartállyal
legyen felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbanását
megakadályozza
-az érték be- és kirakodását a
gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
- 100 millió Ft
feletti biztosítási összeg esetén
-speciális pénzszállító
(páncélozott) autóval, háromfős személyzettel, melyből 2 fő fegyveres
-a gépjármű páncélozása (vezetőfülke,
rakodótér, motor) feleljen meg az MSZ EN 1063 (DIN 52290) szabvány szerinti
BR6NS, FB6 (C4SF, M4) szintnek
-a páncélautó fel van szerelve
elektronikai jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy
a jármű eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű
önerővel történő elvitelét, valamint kezelésével vezérelhetők a zsiliprendszer
kényszerkapcsolatai
-az elektronikai jelzőrendszer és az
indításblokkolás csak a kocsiparancsnok által legyen szabályozható, az
indításblokkolás feloldását a vezető is szabályozhatja
-az elektronikai jelzőrendszer (teljeskörűen) szabotázsvédett, tápellátása független a
gépkocsi egyéb elektromos energiarendszereitől
-a vezetőfülke- és utastér ajtók
kívülről csak kulccsal nyithatók
-a gépjármű robbanásbiztos
üzemanyagtartállyal legyen felszerelve, amely lövedék áthatolásakor az
üzemanyag berobbanását megakadályozza
-a kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan
kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű
kormányozhatóságát és továbbhaladását
-az érték be- és kirakodását a
gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
-a gépjármű személyzeti egységeinek
légkondicionált kivitelűnek kell lennie, a személyi használatúval (gázálarc felszerelés esetén) megegyező szűrőbetéttel
ellátva
-a vezető- és kísérőtér oxigénnel
való ellátását (palack) rendkívüli helyzet esetére 30 percen keresztül kell
biztosítania
-a szállítás során kísérő gépkocsi(ka)t kell alkalmazni, 2-2
fő fegyveressel (előfutó + kísérő)
-a páncélutó, a kísérő járművek és a
központ között - tetszőleges irányú folyamatos kapcsolattartást meg kell oldani
A biztosítótársaságok egyedi elbírálás
szerint elfogadhatnak olyan - a MABISZ által Ajánlott - pénzszállításra
alkalmasnak ítélt vagyonvédelmi eszközt, amely füst, vagy vegyi anyaggal jelöli
meg a szállított értéket, amennyiben a tárolóeszközt illetéktelenül kísérelik
meg felnyitni. A tároló konténereket (táskák, ládák, kofferek) a szállító
járműben elhelyezett speciális rakaszba illesztik, és felügyeleti komputerhez
csatlakoztatják. A konténerek nyitását csak a megfelelő dekódoló jelzés
alkalmazásával lehet zavartalanul végrehajtani. A konténereket a szállító
személyzet sem tudja nyitni, időkorlátozás miatt pedig vegyi reakció beindulása
nélkül nem tudja a komputercsatlakozástól eltávolítani. Ezzel kizárható a
szállító személyzet, támadókkal történő összejátszása, valamint az un. "járdakockázat"
is. A szállító jármű kétoldalú rádiókapcsolatban áll a központtal, amely
műholdas helymeghatározó-követő rendszeren keresztül ellenőrzi a szállítmányt.
A vegyileg megjelölt pénzt az esetleges támadók elvitel esetén sem tudják
felhasználni, ezért értelmetlenné válik a támadás, a fegyverhasználat és az
erőszak alkalmazása. A rendszer előnye, hogy teljes mértékben kizárja a "belső
tag" felhasználását.
1. FELTÉTELEK PÉNZSZÁLLÍTÁSI,
-ŐRZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSHOZ
(Vállalkozás és/vagy önálló
jogi személy részére.)
A pénz- és értékőrzési/szállítási,
objektum-védelmi tevékenységet vállalkozásként és/vagy önálló jogi személyként,
fő profilként végző szervezetek felelősségbiztosításának követelményei
Alapkövetelmények
a pénz- és értékőrzési/szállítási, objektumvédelmi profilú szervezetek felépítésére,
felszereltségére, üzemvitelére
1. A Szervezet, vállalkozás, cég
(továbbiakban Szervezet) székhelye, cégbejegyzésének helye: Magyarország,
függetlenül a Szervezet jellegétől, eseteges külföldi érdekeltségétől.
2. A Szervezet tevékenységének többségi
részét kell képezze a pénz- és értékőrzés/szállítás,
az objektum- és személyvédelem. A Szervezet vagyona (alaptőkéje) és/vagy
bankgaranciája nem lehet kevesebb:
-1 millió Ft-nál,
amennyiben a biztosítási összeg felső határa évente legfeljebb
30 millió Ft
-2 millió
Ft-nál, amennyiben a biztosítási összeg felső határa
évente legfeljebb 30-50 millió Ft közötti
-5 millió
Ft-nál, amennyiben a biztosítási összeg felső határa
évente legfeljebb 50-100 millió Ft közötti
-10 millió Ft-nál, amennyiben
a biztosítási összeg felső határa évente legfeljebb 100
millió Ft-nál nagyobb
3. A pénz-és értékőrzési/szállítási,
objektum- és személyvédelmi (a továbbiakban őrzés) feladatok ellátását végző őrszemélyzet
csak a Szervezet állandó, főfoglalkozású dolgozója lehet, amennyiben a
biztosítási összeg felső határa 30 millió Ft feletti. Ha a Szervezet tevékenységi
köre a fent említetteken kívül más irányú tevékenység(ek)et is magában foglal, az őrzési feladatokat ellátó egységnek
olyannak kell lennie, hogy az minden szempontból önálló szervezeti egységként
is működőképes legyen. Az ebben az ágazatban foglalkoztatott főfoglalkozású
őrszemélyzet létszáma nem lehet kevesebb 10 főnél, ebbe a létszámba a
tartalékszemélyzet is beleértendő. A Szervezet vezetői legalább kétéves gazdasági,
műszaki, szakmai (rendőrségi, polgári fegyveres őrségi, biztonsági)
gyakorlattal rendelkezők lehetnek.
4. A Szervezet által foglalkoztatott
aktív (operatív) őrszemélyzet az alábbi feltételeknek feleljen meg:
-Életkora 20 és 45 közötti,
rendelkezzen sikeres orvosi általános fizikai, pszichológiai) vizsgálattal,
-Valamilyen önvédelmi vagy küzdő
sportágban képzettséggel rendelkezzen, melyet munkaköréhez mérten folyamatosan
szinten tart, illetve fejleszt,
-Megfelelő szakirányú képzésben
részesült, továbbképzése megoldott (saját, vagy valamilyen elfogadott
biztonsági személyzetet kiképző iskola oklevele)
-Legalább ″B″ kategóriájú
gépjárművezetői engedéllyel rendelkezik, a gépjárművezetők hivatásos gépjárművezetői
engedéllyel rendelkezzenek (pénz- és értékszállításnál),
-Hatósági erkölcsi jognyilatkozatot
tegyen: mely szerint korábban (elévült) szándékos bűncselekményt nem követett
el,
-Magánélete legyen rendezett (ezt a
munkáltató által készített ″környezettanulmány″ igazolja).
5. A Szervezet tevékenységének
minimális technikai feltételei.
a.
Telekommunikációs berendezésekkel való ellátottság az ügyeleten (24 órás szolgálati
rendszerben):
-telefon és/vagy fax
-telex
-rádió (CB, FM)
-GSM
-Internet
-30 millió feletti biztosítási
összeg esetén feltétlenül szükséges vezeték nélküli összeköttetés is.
b. A Szervezet saját tulajdonú
lőfegyverekkel rendelkezzen, (önvédelmi célokat szolgáló, min. 7,62 mm
kaliberű, pl. marok-lőfegyverek,
-a fegyverek száma az őrszemélyzet
létszámához és a feladatok ellátásához megfelelő legyen (személyenként és ″feladatonként″
min. 1 darab)
-a fegyverekhez (mindenkor) a
vállalt munkák ellátásához megfelelő mennyiségű lőszer álljon rendelkezésre
(min. fegyverenként 2 tele töltött tár)
-a fegyverek szükséges
karbantartása, naprakész műszaki állapota biztosítva legyen
c. Az őrszemélyzet
szolgálatellátása közbeni védelmét szolgáló védőeszközök a mindenkori
létszámhoz igazított mennyiségben álljanak rendelkezésre:
-golyóálló mellények
-sisakok/védőálarccal
-légzőkészülékek
-híradóeszközök/személyi kommunikációs
technikák
-tűzoltó és elsősegélynyújtó
eszközök
-stb.
d. A fegyverzet és a tevékenységi
körrel kapcsolatos (bizalmas) információk és iratok biztonságos elhelyezésére, őrzésére,
illetve hozzájutás megakadályozására a biztosítók által elfogadott páncélszekrény
alkalmazandó, a tárolásra szolgáló helyiség (minimálisan) a ″Betöréses lopás-
és rablásbiztosítás ajánlás″ szerinti teljes körű mechanikai védelemmel
és minimális elektronikai jelzőrendszerrel legyen ellátva.
e. A Szervezet rendelkezzen
a biztosítók ″Betöréses lopás- és rablásbiztosítás ajánlás″ B/VII.
fejezet szerinti műszaki adottságú, kellő számú szállító járművel (beleértve a
szükséges tartalék és készenléti járművek is), az alábbi kiegészítésekkel:
-a bankjegyeket megfestő eszközzel
felszerelt konténerrel, táskával stb. felszerelt gépkocsival
-gyűjtőjárat esetén (a biztosítási
összeg értékhatárától függetlenül) az érték be- és kirakodását a gépjárműben
kialakított zsiliprendszerrel kell biztosítani.
2 és 30 millió Ft biztosítási
összegek között:
-a szállítást végezheti 2 fő
fegyveres is, amennyiben a gépjármű az 50 millió Ft felső biztosítási összeg
értékhatárnál meghatározottak szerinti kialakítású
30 és 50 millió Ft biztosítási
összeg között:
-a gépjármű páncélozása
(vezetőfülke, rakodótér) feleljen meg az MSZ EN 1063 magyar (DIN 52 290 német)
átlövésgátlás-vizsgálati szabvány BR3 (C2) szintnek
-az elektronikai jelzőrendszer és az
indításblokkolás csak a vezetőülésből legyen szabályozható
-a kerékgumik, gumi-rendszerek olyan
kialakításúak legyenek, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű
kormányozhatóságát és továbbhaladását
50 és 100 millió Ft biztosítási
összegek között:
-a gépjármű páncélozása
(vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az
MSZ EN 1063 magyar (DIN 52 290 német) átlövésgátlás-vizsgálati szabvány BR4 (C3) szintnek
-a gépjármű robbanásbiztos
üzemanyagtartállyal legyen szerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag
berobbanását megakadályozza
-a kísérő gépjárművek és a
páncélautó közötti kapcsolattartást meg kell oldani, 5. a. pont
szerint
-kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan
kialakításúak legyenek, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű
kormányozhatóságát és továbbhaladását
-az érték be- és kirakodását a
gépjárműben kialakított zsilip-rendszerrel kell megoldani,
100 millió Ft biztosítási összeg
felett:
-a gépjármű páncélozása
(vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az
MSZ EN 1063 magyar (DIN 52 290 német) átlövésgátlás-vizsgálati szabvány BR6 (C4) szintnek
-a gépjármű robbanásbiztos
üzemanyagtartállyal legyen szerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag
robbanását megakadályozza
-a kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan
kialakításúak legyenek, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű
kormányozhatóságát és továbbhaladását
-a kísérő gépjárművek, a páncélautók
és a központ közötti - tetszőleges irányú - folyamatos kapcsolattartást meg
kell oldani az 5. a. pont szerint
-az érték- be- kirakodását a
gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
f. központi telephely, melyen az a.-e. pontokban
rögzítettek elhelyezése, üzemeltetése, tárolása, felügyelete, védelme, őrzése megoldott,
a telephely feleljen meg (minimális) a ″Betöréses lopás- és
rablásbiztosítás ajánlás″ szerinti C védelmi osztály követelményeinek,
-kellő technikai lehetőségek állnak
rendelkezésre a szállítást végző gépjárművek biztonságos felkészítésére,
karbantartására (a tartalék gépjárműveket is beleértve, garázs, garázsmester,
stb.)
-esetleges, előre nem látható események (hatósági
ellenőrzés, műszaki hiba, baleset, támadás, stb.) megtörténtekor a szállítandó
értékek ideiglenes elhelyezése, őrzés-védelme (a további intézkedésig) jól
védhető körülmények között legyen megoldott
-(mechanikai védelem
-telepített elektronikai jelzőrendszer
-személyi- fegyveres- védelem)
6. A Szervezet tevékenyégének szabályozása írásban
rögzített legyen, pl. ″Belső szabályzat″, melyben az alábbiak
szerinti témakörök is a kellő részletességgel legyenek megoldva: (az abban
foglaltakat a szükséges és kellő mélységig az összes dolgozóval - pl. oktatás
formájában - ismertetni kell, azok elsajátítását ellenőrizni kell, és azt
írásban (a dolgozók aláírásával) rögzíteni kell.
-a szervezeti felépítés részletes meghatározása
-a belső utasítások rendszerének, kapcsolatainak
meghatározása (természetesen ezek ismeretéhez, alkalmazásához igazítottan, az
egyes dolgozók/beosztások figyelembevételével, a szükséges betekintés/ismeret
mértékének megfelelően)
-a személyi/egyszemélyi felelősség rögzítése
-az egyes munkakörök pontos leírása,
kötelezettségekkel (valamint ezek meghatározása az egyedi munkaszerződésekben)
-az őrzési (valamint az egyéb védelmi) tevékenységek
ellátásnak pontos és részletes szabályozása -a vonatkozó egyéb előírások,
rendeletek, jogszabályok figyelembevételével-, mely térjen ki az alábbiakra is
-az egyes
vállalkozási szerződések szerinti feladatok kiadásának/elvégzésének formájára,
tartalmára
-a feladatok elvégzésére, személyekre lebontott
formában, az alábbi beosztásokra, munkakörökre vonatkozóan:
-a tevékenységet irányító vezetőre
-a gépjárművezetőre
-a kísérőre/ szállítóra
-a biztonsági - fegyveres -őrre
-a tartalékszemélyzetre
-a központi ügyeleti feladatokat ellátó diszpécserre
-a fegyverek őrzésének, karbantartásának,
felvételének, leadásának pontos szabályozása
-a szolgálat ellátása során esetlegesen felmerülő
fegyverhasználat feltételeire, eseteire
-a lőgyakorlatok rendszerének, jellegének, helyének
előírásai
-az őrző-védő feladatokat ellátók rendszeres
egészségügyi vizsgálatának/ ellátásának feltételeire
-az őrző-védő szolgálatot ellátók kiképzési és
továbbképzési és továbbképzési programjának részletes meghatározása,
ellenőrzése
-a konkrét szerződések szerinti tevékenységes meghatározására,
ellenőrzésére, dokumentálására
-a tevékenységre vonatkozó szerződésekben vállalt
kötelezettségekre
-a szakmailag szükséges, kiképzett és alkalmas létszám
biztosításának módjára (a mindenkori szolgálat / tevékenység ellátásának
módjára, a mindenkori szolgálat/ tevékenység ellátását legalább 50%
főfoglalkozású őrszemélyzettel kell megoldani)
-a személyzet szolgálat-felvételkori
alkalmasságának megfelelő módon történő ellenőrzése (fizikai és pszichikai)
7. A Szervezet tevékenyégével összefüggő
kötelezettségei minden egyes vállalkozási szerződésben rögzítendők.
2.
FELTÉTELEK PÉNZSZÁLLÍTÁSI, -őrzési felelősségbiztosításhoz
(Nem vállalkozás és/vagy nem önálló
jogi személy részére.)
A pénz- és
értékőrzési/ szállítási, objektumvédelmi tevékenységet nem vállalkozásként és/
vagy nem önálló jogi személyként (belső szervezeti rendszerben, pl. rendészet)
végző szervezetek felelősségbiztosításának követelményei
Alapkövetelmények
a pénz- és értékőrzési/szállítási, objektumvédelmi profilú szervezetek felépítésére,
felszereltségére, üzemvitelére
1. A pénzszállítási, objektumvédelmi
szervezetet üzemeltető gazdálkodó egység (cég) székhelye, cégbejegyzésének
helye: Magyarország, függetlenül a gazdálkodó egység jellegétől, esetleges
külföldi érdekeltségétől.
2. A pénzszállítási, objektumvédelmi
szervezet tevékenységét csak saját cége részére végezheti.
3. A fenti feladatok ellátását végző
őrszemélyzet csak a szervezet állandó, főfoglalkozású dolgozója lehet.
Ha a szervezet tevékenységi köre a
fent említetteken kívül más irányú tevékenység(ek)et is magában foglal, az őrzési feladatokat ellátó egységének
olyannak kell lennie, hogy az minden szempontból önálló szervezeti egységként
is működőképes legyen.
Az ebben az ágazatban
foglalkoztatott főfoglalkozású őrszemélyzet létszáma nem lehet kevesebb 120
főnél, ebbe a létszámba a tartalékszemélyzet is beleértendő.
A szervezet vezetői legalább kétéves
gazdasági, műszaki, szakmai (rendőrségi, polgári fegyveres őrségi, biztonsági)
gyakorlattal rendelkezők lehetnek.
4. A szervezet által foglalkoztatott
aktív (operatív) őrszemélyzet az alábbi feltételeknek feleljen meg:
-életkor a 20 és 45 év közötti,
rendelkezzen sikeres orvosi (általános fizikai, pszichológiai) vizsgálattal
-valamilyen önvédelmi vagy küzdő
sportágban képzettséggel rendelkezzen, melyet munkaköréhez mérten folyamatosan
szinten tart, illetve fejleszt
-megfelelő szakirányú képzésben
részesült, továbbképzése megoldott (saját, vagy valamilyen elfogadott
biztonsági személyzetet kiképző iskola oklevele)
-legalább ″B″ kategóriájú
gépjárművezetői engedéllyel rendelkezik, a gépjárművezetők hivatásos gépjárművezetői
engedéllyel rendelkezzenek (pénz- és értékszállításnál)
-hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal
rendelkezzen, valamint jognyilatkozatot tegyen: mely szerint korábban (elévült)
szándékos bűncselekményt nem követett el
-magánélete legyen rendezett
5. A Szervezet tevékenységének
minimális technikai feltételei:
a.
telekommunikációs berendezésekkel való ellátottság az ügyeleten
(24 órás szolgálati rendszerben):
-telefon és/vagy fax
-telex
- rádió (CB, FM)
- GSM
- Internet
-30 millió feletti biztosítási
összeg esetén feltétlenül szükséges vezeték nélküli összeköttetés is
b. a szervezet
saját tulajdonú lőfegyverekkel rendelkezzen (önvédelmi célokat szolgáló, min.
7,62 mm kaliberű, pl. marok-lőfegyverek),
-a fegyverek száma az őrszemélyzet
létszámához és a feladatok ellátásához megfelelő legyen (személyenként és ″feladatonként″
min. 1 darab)
-a fegyverekhez (mindenkor) a
vállalt munkák ellátásához megfelelő mennyiségű lőszer álljon rendelkezésre
(min. fegyverenként 2 teletöltött tár)
-a fegyverek szükséges
karbantartása, naprakész műszaki állapota biztosítva legyen
c. az őrszemélyzet
szolgálatellátása közbeni védelmet szolgáló védőeszközök a mindenkori
létszámhoz igazított mennyiségben álljanak rendelkezésre:
-golyóálló mellények
-sisakok/védőálarccal
-légzőkészülékek
-híradóeszközök/személyi kommunikációs
technikák
-tűzoltó és elsősegélynyújtó
eszközök
-stb.
d. a fegyverzet
és a tevékenységi körrel kapcsolatos (bizalmas) információk és iratok biztonságos
elhelyezésére, őrzésére, illetéktelen hozzájutás megakadályozására a biztosítók
által elfogadott páncélszekrény alkalmazandó, a tárolásra szolgáló helyiség
(minimálisan) a ″Betöréses lopás- és rablásbiztosítás ajánlás″ szerinti
teljes körű mechanikai védelemmel és minimális elektronikai jelzőrendszerrel
legyen ellátva,
e. a szervezet rendelkezzen a biztosítók ″Betöréses lopás-
és rablásbiztosítás ajánlás″ B/VII. fejezet szerinti műszaki adottságú,
kellő számú szállító járművel (beleértve a szükséges tartalék és készenléti járműveket
is), az alábbi kiegészítésekkel:
-a bankjegyeket megfestő eszközzel
felszerelt konténerrel, táskával stb. felszerelt gépkocsival
-gyűjtőjárat esetén (a biztosítási
összeg értékhatárától függetlenül) az érték be- és kirakodását a gépjárműben
kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
2 és 30 millió Ft biztosítási
összegek között:
-a szállítást végezheti 2 fő
fegyveres is, ha a gépjármű az 50 millió Ft felső biztosítási összeg
értékhatárnál meghatározottak szerinti kialakítású
30 és 50 millió Ft biztosítási
összegek között:
-a gépjármű páncélozása
(vezetőfülke, rakodótér) feleljen meg az MSZ EN 1063 magyar (DIN 52 290 német)
átlövésgátlás-vizsgálati szabvány szerinti BR3 (C2)
szintnek
-az elektronikai jelzőrendszer és az
indításblokkolás csak a vezetőülésből legyen szabályozható
-a kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan
kialakításúak legyenek, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű
kormányozhatóságát és továbbhaladását
50 és 100 millió Ft biztosítási
összegek között:
-a gépjármű páncélozása
(vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az
MSZ EN 1063 magyar (DIN 52 290 német) átlövésgátlás-vizsgálati szabvány szerinti BR4 (C3)
szintnek
-a gépjármű robbanásbiztos
üzemanyagtartállyal legyen szerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag
berobbanását megakadályozza
-a kísérő gépjármű és a páncélautó
közötti kapcsolattartást meg kell oldani 5. a. pont szerint
-a kerékgumik /gumi-rendszerek olyan
kialakításúak legyenek, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű
kormányozhatóságát és továbbhaladását
-az érték be- és kirakodását a
gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
100 millió Ft biztosítási összeg
felett:
-a gépjármű páncélozása
(vezetőfülke, rakodótér, motor) feleljen meg az
MSZ EN 1063 magyar (DIN 52 290 német) átlövésgátlás-vizsgálati szabvány szerinti BR6 (C4)
szintnek
-a gépjármű robbanásbiztos
üzemanyagtartállyal legyen szerelve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag
berobbanását megakadályozza
-a kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan
kialakításúak legyenek, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű
kormányozhatóságát és továbbhaladását
-a kísérő gépjárművek, a páncélautó
és a központ közötti - tetszőleges irányú - folyamatos kapcsolattartást meg
kell oldani az 5. a. pont szerint
-az érték be- és kirakodását a
gépjárműben kialakított zsiliprendszerrel kell megoldani
f. központi telephely, melyen az a. - e. pontokban
rögzítettek elhelyezése, üzemeltetése, tárolása, felügyelete, védelme, őrzése megoldott,
a telephely feleljen meg (minimálisan) a ″Betöréses lopás- és
rablásbiztosítás ajánlás″ szerinti C védelmi osztály követelményeinek,
-kellő technikai lehetőségek állnak
rendelkezésre a szállítást végző gépjárművek biztonságos tárolására,
felkészítésére, karbantartására (a tartalék gépjárműveket is beleértve, garázs,
garázsmester stb.)
-esetleges, előre nem látható események (hatósági
ellenőrzés, műszaki hiba, baleset, támadás) megtörténtekor a szállítandó
értékek ideiglenes elhelyezése, őrzés-védelme (a további intézkedésig) jól
védhető körülmények között legyen megoldott
-(mechanikai védelem
-telepített el. jelzőrendszer
-személyi - fegyveres - védelem).
6. A szervezet tevékenységének szabályozása írásban
rögzített legyen, pl. ″Belső szabályzat″, melyben az alábbiak
szerinti témakörök is a kellő részletességgel legyenek megoldva:
(az abban foglaltakat a szükséges és
kellő mélységig az összes dolgozóval - pl. oktatás formájában - ismertetni
kell, azok elsajátítását ellenőrizni kell, és ezt írásban - a dolgozók
aláírásával - rögzíteni kell):
-a szervezeti felépítés részletes meghatározása
-a belső utasítások rendszerének, kapcsolatainak
meghatározása (természetesen ezek ismertetéséhez, alkalmazásához igazítottan,
az egyes dolgozók/beosztások figyelembevételével, a szükséges
betekintés/ismeret mértékének megfelelően)
-a személyi/egyszemélyi felelősség rögzítése
- az egyes munkakörök pontos leírása,
kötelezettségekkel (valamint ezek meghatározása az egyedi munkaszerződésekben)
-az őrzési (valamint az egyéb védelmi) tevékenységek
ellátásának pontos és részletes szabályozása - a vonatkozó egyéb előírások,
rendeletek, jogszabályok figyelembevételével -, mely térjen ki az alábbiakra
is:
-az egyes vállalkozási szerződések szerinti feladatok
kiadásának/elvégzésének formájára, tartalmára
-a feladatok elvégzésére, személyekre lebontott
formában, az alábbi beosztásokra, munkakörökre vonatkozóan:
-a tevékenységet irányító vezetőre
-a gépjárművezetőre
-a kísérőre/szállítóra
-a biztonsági - fegyveres - őrre
-a tartalékszemélyzetre
-a központi ügyeleti feladatokat ellátó diszpécserre
-a fegyverek őrzésének, karbantartásának,
felvételének, leadásának pontos szabályozására
-a szolgálat ellátása során esetlegesen felmerülő
fegyverhasználat feltételeire, eseteire
-a lőgyakorlatok rendszerének, jellegének, helyének
előírására
- az őrző-védő feladatokat ellátók rendszeres
egészségügyi vizsgálatának/ellátásának feltételeire
- az őrző-védő szolgálatot ellátók kiképzési és
továbbképzési programjának részletes meghatározására, ellenőrzésére
- a konkrét szerződések szerinti tevékenységek meghatározására,
ellenőrzésére, dokumentálására
- a tevékenységre vonatkozó szerződésekben vállalt
kötelezettségekre
-a szakmailag szükséges, kiképzett és alkalmas létszám
biztosításának módjára (a mindenkori
-szolgálat/tevékenység ellátását legalább 50%
főfoglalkozású őrszemélyzettel kell megoldani)
-a személyzet szolgálat-felvételkori
alkalmasságának megfelelő módon történő ellenőrzése (fizikai és pszichikai)
7. A szervezet tevékenységével összefüggő
kötelezettségei minden egyes megbízáskor írásban rögzítendők.
C. fejezet - elektronikai jelzőrendszer
C/I.
fejezet
Elektronikai
jelzőrendszer:
Elektronikai jelzőrendszer feladata:
- felületvédelem,
- térvédelem,
-
tárgyvédelem,
-
személyvédelem,
-
riasztásjelzés.
Az elektronikai jelzőrendszer elektronikus eszközökkel
érzékeli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait.
1. TELJESKÖRŰ
ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER
Teljeskörű az elektronikai jelzőrendszer,
ha az összes alkotóeleme teljeskörű.
Teljeskörű az elektronikai
felületvédelem,
ha az elektronikai
jelzőrendszer - éles üzemmódban - felügyeli a védett objektum határoló
felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörű
mechanikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítő falazatokat, födémeket,
padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.
Teljeskörű az elektronikai
térvédelem,
ha az elektronikai
jelzőrendszer - éles üzemmódban - felügyeli a védett objektum belső terét,
jelez mindennemű illetéktelen emberi mozgást, valamint legalább csapdaszerűen figyeli
a megközelítési útvonalakat.
Teljeskörű a tárgyvédelem,
ha az
elektronikai jelzőrendszer - éles üzemmódban - felügyeli az összes veszélyeztetett
tárgyat.
Teljeskörű a személyvédelem,
ha az
elektronikai jelzőrendszer folyamatosan biztosítja az összes veszélyeztetett személy
számára a rejtett támadásjelzés lehetőségét.
Teljeskörű ahelyi riasztásjelzés,
ha az
elektronikai jelzőrendszer a riasztás állapotba kerülésről legalább két riasztásjelző
alkalmazásával értesíti a védett objektum környezetét.
Teljeskörű a távfelügyeleti
átjelzés,
ha az elektronikai
jelzőrendszer a riasztás állapotba kerülésről egy folyamatosan figyelt, vagy
redundanciával rendelkező átviteli úton képes értesítést küldeni a
távfelügyeleti központba.
1.a.
A teljeskörű elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények
A telepített
rendszer rendelkezzen legalább a következő okmányokkal:
-
tervezői nyilatkozat,
-
kivitelezői nyilatkozat,
-
rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz,
-
kezelési utasítás,
-
oktatási jegyzőkönyv.
Az elektronikai jelzőrendszer
részei:
-
behatolásjelző központ,
-
kezelőegység,
-
érzékelő(k),
-
riasztásjelző(k),
-
jelzésátviteli rendszer,
-
tápellátás
Az elektronikai jelzőrendszer minden
részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel. Ezek jelzéseinek az érzékelők
riasztásjelzéseitől elkülönítve kell eljutniuk a behatolásjelző központba. A
szabotázsvédelemnek - az elektronikai jelzőrendszer élesítésétől függetlenül -
24 órás, folyamatos üzemmódban kell működnie.
1.b.
A teljeskörű elektronikai jelzőrendszer elemeivel szemben támasztott követelmények
D:\183
1.b.1 Behatolásjelző központtal szemben
támasztott követelmények
ˇ A burkolat legyen zárt
kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely csak szerszámmal,
vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített telepítési helyéről.
ˇ A kezelőegység vizuális-
és/vagy hangjelzés formájában a jogosultsági szintnek megfelelően jelezze az
elektronikai jelzőrendszer állapotát.
ˇ
A behatolásjelző központ hatástalanított üzemmódban is felügyelje a rendszer
érzékelőinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések
alapján adjon ki riasztásjelzést.
ˇ
A behatolásjelző központ jelezze saját belső rendszere, az érzékelők, valamint
a jelzésátviteli rendszer meghibásodását.
ˇ
Az elektronikai jelzőrendszer kezelése jogosultságfüggő, az engedélyezett
felhasználókon kívül más személy részére nem hozzáférhető. Legyen
legalább három hozzáférési szint (felhasználó, rendszergazda,
telepítő/szerviz).
ˇ
A személyi kódoknak minimum 6 számjegyűeknek kell lenniük.
ˇ
A hozzáférési kódvariációk lehetséges száma elektronikus eszköz használata esetén
legalább 1.000.000, mechanikus kulcs használata esetén legalább 15.000 legyen.
ˇ
Az eseményeket dátum és időpont megjelöléssel egy legalább 500 eseményt tárolni
képes memóriában kell naplózni.
ˇ
Legyen lehetőség külső eseményrögzítő (pl. printer, számítógép)
csatlakoztatására.
ˇ
Rendelkezzen particionálási lehetőséggel, valamint
minimum 16 önállóan programozható felhasználói kóddal.
ˇ
Három hibás kód beadása esetén a behatolásjelző központ
tiltsa le a kezelőegységet, és adjon riasztás jelzést. A tiltást a legmagasabb
jogokkal rendelkező felhasználó szüntetheti meg.
ˇ
A kezelőegységről kényszerkód leadására is legyen lehetőség.
ˇ
Rendelkezzen minimum 4 darab szabadon programozható kimenettel.
ˇ
Az elsődleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózatról történjen. A
teljes elektronikai jelzőrendszer energiaellátását a behatolásjelző központon keresztül
kell biztosítani, ill. felügyelni.
ˇ
Az elsődleges tápellátás kiesése esetére biztosított legyen a behatolásjelző
központ autonóm másodlagos táplálása, a védelmi fokozatának megfelelő
időtartamban.
ˇ
A behatolásjelző központ a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító
akkumulátorral lehetőleg közös egységet képezzen.
ˇ A behatolásjelző központnak
rendelkeznie kell a burkolat feszegetését, nyitását és az eszköznek a
telepítési helyéről történő elmozdítását jelző szabotázsvédelemmel.
1.b.2.
Felületvédelem eszközeivel szemben
támasztott követelmények
ˇ Nyitásérzékelő
-
A nyitásérzékelő adjon jelzést, ha a műszaki adatlapon szereplő maximális értéket
a nyitási távolság meghaladja. A minimális értéken belüli nyitás esetén
téves jelzés nem történhet.
-
Burkolata legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely
csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített
telepítési helyéről.
-
A jelzőhurok mellett rendelkeznie kell kivezetett szabotázshurokkal is.
ˇ Üvegtörés érzékelő
-
Az üvegtörés érzékelő jelezze a védett üvegfelület törését, metszését, illetve fúrását.
-
Ne keletkezzen jelzés az üvegfelület sérülését nem okozó ütések, éles illetve szélessávú
zajok keletkezése esetén.
-
Burkolata legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely
csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített
telepítési helyéről.
-
Nyitható burkolatú kialakítás esetén annak felnyitása váltson ki szabotázsjelzést.
ˇ Infrasugaras sorompók
-
A burkolaton belül legyen lehetőség mind az adó-, mind a vevőegység esetében a panel
mozgatására a legjobb beállítás elérése céljából.
-
Legyen lehetőség többféle moduláló frekvencia kiválasztására és beállítására.
-
Burkolata legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely
csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített
telepítési helyéről.
-
Az eszköz adó- és vevőrészének egyaránt rendelkeznie kell a burkolat felnyitását
érzékelő szabotázsvédelemmel.
ˇ Fúrás-
és rezgésérzékelő
-
Az eszköz rendelkezzen érzékenység szabályzási lehetőséggel.
-
Burkolata legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely
csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített
telepítési helyéről.
-
Az érzékelők rendelkezzenek a burkolat felnyitását érzékelő szabotázsvédelemmel.
ˇ Testhang
érzékelő
-
Az eszköz rendelkezzen érzékenység szabályzási lehetőséggel.
-
Érzékelje és jelezze a fúrással, ütéssel járó áthatolási kísérlet okozta rezgéseken
túl a hőhatással járó támadási kísérleteket is.
-
Burkolata legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely
csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített
telepítési helyéről.
-
Rendelkezzen a burkolat felnyitása, valamint az eszköznek a telepítési helyéről
történő eltávolítása esetére azt érzékelő szabotázsvédelemmel.
1.b.3.
Térvédelem eszközeivel szemben támasztott
követelmények
Valamennyi eszköztípus rendelkezzen a
burkolat felnyitását érzékelő szabotázsjelzést kiváltó beépített kapcsolóeszközzel.
A burkolat legyen zárt kivitelű,
mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely csak szerszámmal, vagy
roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített telepítési helyéről.
ˇ Passzívinfra mozgásérzékelő
-
Érzékelje és jelezze a normál sebességű emberi mozgást az érzékelési terület határán
belül.
-
Ne történjen téves jelzés az érzékelőt közvetlenül ért meleg légmozgás, ill. fényjelenségek
hatására.
-
Rendelkezzen legalább dual piroelemmel.
-
Rendelkezzen automatikus hőkompenzációval.
-
Rendelkezzen a visszajelző LED letiltásának lehetőségével.
-
Üzembiztosan működjön a 10,5 - 13,8 V tápfeszültségi tartományban.
ˇ Mikrohullámú
mozgásérzékelő (MW)
-
Érzékelje és jelezze a normál sebességű emberi mozgást az érzékelési terület határán
belül.
-
Ne történjen téves jelzés az érzékelő közelében működő fluoreszcens világítótest
által okozott zavarás hatására.
-
Rendelkezzen a visszajelző LED letiltásának lehetőségével.
-
Üzembiztosan működjön 10,5 - 13,8 V tápfeszültségi tartományban.
-
Az eszköz rádiófrekvenciás (RF) paraméterei feleljenek meg a vonatkozó hatósági
előírásoknak.
ˇ Ultrahangos
mozgásérzékelő (UH)
-
Érzékelje és jelezze a normál sebességű emberi mozgást az érzékelési terület határán
belül.
-
Ne történjen téves jelzés az érzékelőt közvetlenül érő idegen, nem saját hangforrás
hatására.
-
Rendelkezzen a visszajelző LED letiltásának lehetőségével.
-
Üzembiztosan működjön 10,5 13,8 V tápfeszültségi tartományban.
ˇ Kombinált
mozgásérzékelő (passzívinfra+mikrohullámú, vagy passzívinfra+ultrahangos)
-
Érzékelje és jelezze a normál sebességű emberi mozgást az érzékelési terület határán
belül.
-
Riasztásjelzés a két érzékelő logikai ÉS kapcsolata esetén történjen.
-
Rendelkezzen legalább dual piroelemmel.
-
Rendelkezzen automatikus hőkompenzációval.
-
Ne történjen téves jelzés az érzékelő közelében működő fluoreszcens világítótest
zavarása hatására (PIR+MW esetén), illetve idegen nem saját hangforrás hatására
(PIR+UH esetén)
-
Rendelkezzen a visszajelző LED-ek letiltásának lehetőségével.
-
Üzembiztosan működjön a 10,5 - 13,8 V tápfeszültségi tartományban.
-
Az eszköz rádiófrekvenciás (RF) paraméterei feleljenek meg a vonatkozó hatósági
előírásoknak.
1.b.4.
Személyvédelmi eszközzel szemben támasztott
követelmények
ˇ Támadásjelző
-
Kialakításával biztosítsa a riasztásjelzés rejtett kiváltását.
-
Burkolata legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely
csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített
telepítési helyéről.
-
Rendelkezzen a burkolat felnyitását érzékelő szabotázsvédelemmel.
ˇ Biztonsági
ködképző eszköz
-
A védett helyiségben csökkentse a látótávolságot maximum 1 méterre az
aktivizálástól számított 60 másodpercen belül és tartson ki legalább 10 percen
keresztül.
-
Burkolata legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely
csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített
telepítési helyéről.
-
Rendelkezzen a burkolat felnyitását érzékelő szabotázsvédelemmel.
-
A tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral közös egységet
képezzen.
1.b.5.
Riasztásjelző eszközzel szemben támasztott követelmények
-
A kültéri hangjelző hangnyomás szintje a készüléktől mért 1 m távolságban érje el
a 110 dB-t, a beltéri a 80 dB-t.
-
A fényjelző sárga színű, villogó, minimálisan 200 lx fényerejű
legyen.
-
A kültéri riasztásjelző eszközök rendelkezzenek saját tápegységgel, amelynek elsődleges
táplálása a behatolásjelző központról történik. A másodlagos táplálást a közös
burkolatban található folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.
Töltéskimaradás esetén a hang/fényjelző automatikus riasztást hajtson végre.
-
A kültéri hang/fényjelző burkolata kialakításának olyannak kell lenni, hogy megakadályozza,
vagy késleltesse a habosító anyag befújásával történő szabotálást.
-
A burkolat legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön, amely
csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el rögzített
telepítési helyéről.
-
A kültéri hang/fényjelző rendelkezzen a burkolat felnyitása, valamint a falról történő
levétel esetére szabotázsvédelemmel.
1.c.
A teljeskörű elektronikai jelzőrendszer telepítésével szemben támasztott követelmények
ˇ A
rendszerben csak a MABISZ által a teljeskörű elektronikai jelzőrendszer
elemeként besorolt eszközök alkalmazhatók.
ˇ A
behatolásjelző központ a védett téren belül kerüljön telepítésre.
ˇ A jelzővonalakon
az érzékelők telepítése úgy történjen, hogy jelzés esetén bármelyikük egyenként
azonosítható legyen.
ˇ Vezetéktoldás
csak szabotázsvédett kötődobozban történhet.
ˇ A rendszer
élesítése/hatástalanítása kezelőegységgel, vagy blokkzárral történhet. Ha a
kezelőegység védett térben helyezkedik el, a kezelésre legfeljebb 20 másodperc
állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelő az őrzést végző szolgálatnál kerül
telepítésre, az időkorláttól el lehet tekinteni.
ˇ Hat számjegyes
kódok használata esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de
gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban
kerüljön elhelyezésre.
ˇ A jelzővonalakon
ellenállásos lezárást kell alkalmazni, amelyek jelzővonalra történő
csatlakoztatását az érzékelő oldalon kell elvégezni.
ˇ A
behatolásjelző központot el kell látni a burkolat felnyitása esetén
szabotázsjelzést kiváltó beépített kapcsolóeszközzel.
ˇ Az
elektronikai jelzőrendszer összes elemének folyamatos ellenőrzésére
jelzővonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni, melyek jelzése csak
megfelelő hozzáférési jogosultság esetén kapcsolható ki.
ˇ A szabotázsvonalak
jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a kezelő számára a rendszernek
optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.
ˇ A rendszer
csak akkor legyen élesíthető, ha minden érzékelője alaphelyzetben van és minden
részegysége üzemképes.
ˇ Élesbe
kapcsolt állapotban a behatolásjelző központnak valamennyi jelzővonalat, vezérlő
berendezést, felügyelnie kell, és a jelzés vétele után egy másodpercen belül
riasztania kell.
ˇ A nyílászárók
védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök külső
fizikai támadás ellen védettek legyenek, és már a nyílászáró nyitási kísérletét
jelző elmozdulását érzékeljék.
ˇ Az üvegfelületek
védelme során a felszerelésre kerülő eszközök ismerjék fel az adott üvegtípus
sajátos törési, vágási akusztikus jellemzőit, elhelyezésük az érzékelési
karakterisztikáknak, a védendő felület méretének, a környezeti feltételeknek
feleljen meg.
ˇ Az elektronikai
jelzőrendszerben használt mozgásérzékelők felszerelése a várható behatolási
iránynak megfelelően a jellemző műszaki adatok és érzékelési karakterisztikák
figyelembevételével történjen.
ˇ A mikrohullámú
mozgásérzékelőket úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli
mozgásokat ne érzékeljék.
ˇ A veszélyeztetett
objektumokban dolgozók biztonsága érdekében lehetővé kell tenni a támadások
rejtett jelzését. Támadásjelző rendszer telepítésénél a személyvédelmet rögzített
és / vagy mobil, rádiófrekvenciás eszközök alkalmazásával kell biztosítani. A
támadásjelző eszközök rögzített változatai csak védett helyen, rejtve,
szabotázsvédett kivitelben telepíthetők, és 24 órás üzemmódban kell működniük.
Telepítésük úgy történjen, hogy jelzés esetén egyenként is azonosíthatók
legyenek. A támadásjelző működtetése esetén az elektronikai jelzőrendszernek a
helyszínen nem észlelhetően, csendes riasztásként kell a beavatkozó erők felé
elküldeni a jelzést.
ˇ A személyvédelem
kialakításához, úgy kell kiválasztani az biztonsági ködképző eszközt, hogy
karakterisztikája alapján az egész védett helyiséget lefedje. Ellenkező esetben
több eszköz elhelyezése szükséges. A telepítés során figyelni kell a fúvókák
letakarás elleni védelmére.
ˇ Az értéktárolók
védelmét a falazat minőségétől függetlenül felület- és térvédő eszközökkel kell
kiegészíteni. A felületvédelem kialakításához, úgy kell kiválasztani az
érzékelő eszközt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész védeni
kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése
szükséges.
ˇ A távfelügyeleti
átjelzést úgy kell kialakítani, hogy az egyéb kommunikációra is használt, közös
átviteli utak riasztásjelzés esetén mindenképpen a riasztásátvitel
rendelkezésére álljanak.
ˇ A helyi
riasztásjelzés legalább két darab kültéri jelzőeszközről történjen. Ezek közül
legalább az egyik eszköz saját akkumulátorral is rendelkező, feszültségelvétellel
indított, hang/fényjelző legyen.
ˇ Riasztásjelzés
céljából a hang/fényjelző és hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell
felszerelni, hogy ne lehessen egyszerű eszközökkel elérni őket, és egymástól az
épület adottságához igazodva, egymástól a lehető legtávolabb kerülve, a lehető
legnagyobb figyelemfelkeltő hatást biztosítsák.
ˇ A kültéri
riasztásjelző eszközt annak valamennyi rögzítési pontját felhasználva kell a
felületre szerelni.
ˇ A hangjelzésnek
a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell
szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a
kezelőről kikapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását
követően továbbra is maradjon éles állapotban.
ˇ A rendszer
energiaellátását két - egymástól független - energiaforrás: az elektromos
hálózat és az arról automatikusan töltött akkumulátor(csoport)
biztosítsa.
ˇ Indokolt
esetben az elektronikai jelzőrendszer másodlagos táplálását biztosító akkumulátor
szabotázsvédett, különálló házban is elhelyezhető. Ebben az esetben gondoskodni
kell az összekötő tápkábel szabotázsvédelméről is!
ˇ A 230
V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzőrendszer a másodlagos
táplálásról minimum 72 órán keresztül működőképes legyen, majd ennek lemerülése
esetén egy riasztási ciklust hajtson végre.
ˇ Az elsődleges
táplálás kimaradása a kezelőegységen kerüljön kijelzésre.
ˇ A szabadtéri
és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell
vezetni.
2. RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI
JELZŐRENDSZER
Részleges az elektronikai jelzőrendszer,
ha teljeskörű elektronikai felületvédelem és legalább csapdaszerű elektronikai
térvédelem van kialakítva. A riasztásjelzés a helyszínen - a környezetet
riasztva történik.
Csapdaszerű az elektronikai
térvédelem,
ha az elektronikai
jelzőrendszer - éles üzemmódban - a védett objektumban található veszélyeztetett
tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.
Részleges a helyi
riasztásjelzés,
ha az elektronikai
jelzőrendszer a riasztással a védett objektum környezetét értesíti.
Részleges a távfelügyeleti
átjelzés,
ha az elektronikai
jelzőrendszer a riasztást távfelügyeleti központba küldi.
A részleges elektronikai
jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények:
A részleges elektronikai jelzőrendszerrel
szemben támasztott általános követelmények megegyeznek a teljeskörű rendszernél
leírtakkal.
2.b. A részleges elektronikai jelzőrendszerben alkalmazásra kerülő
eszközökkel szemben támasztott követelmények
2.b.1. Behatolásjelző központtal szemben támasztott
követelmények
ˇ A
burkolat legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön,
amely csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el
rögzített telepítési helyéről.
ˇ A
kezelőegység vizuális- és/vagy hangjelzés formájában a jogosultsági szintnek
megfelelően jelezze az elektronikai jelzőrendszer állapotát.
ˇ A
behatolásjelző központ hatástalanított üzemmódban is felügyelje a rendszer
érzékelőinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések
alapján adjon ki riasztásjelzést.
ˇ A
behatolásjelző központ jelezze saját belső rendszere, az érzékelők, valamint a
jelzésátviteli rendszer meghibásodását.
ˇ Az
elektronikai jelzőrendszer kezelése jogosultságfüggő, az engedélyezett
felhasználókon kívül más személy részére nem hozzáférhető. Legyen legalább két
hozzáférési szint (felhasználó, telepítő/szerviz).
ˇ A személyi
kódoknak minimum 4 számjegyűeknek kell lenniük.
ˇ A hozzáférési
kódvariációk lehetséges száma elektronikus eszköz használata esetén legalább
10.000, mechanikus kulcs használata esetén legalább 3.000 legyen.
ˇ Az eseményeket
dátum és időpont megjelöléssel egy legalább 250 eseményt tárolni képes
memóriában kell naplózni.
ˇ Rendelkezzen
legalább 4 önállóan programozható felhasználói kóddal.
ˇ Rendelkezzen
minimum 2 darab szabadon programozható kimenettel.
ˇ Az elsődleges
tápellátás a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózatról történjen. A teljes
elektronikai jelzőrendszer energiaellátását a behatolásjelző központon keresztül
kell biztosítani, ill. felügyelni.
ˇ Az elsődleges
tápellátás kiesése esetére biztosított legyen az elektronikai jelzőrendszer
autonóm, másodlagos táplálása védelmi fokozatának megfelelő időtartamban.
ˇ A
behatolásjelző központ a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító
akkumulátorral lehetőleg közös egységet képezzen
ˇ A
behatolásjelző központnak rendelkeznie kell a burkolat feszegetését, nyitását
és az eszköznek a telepítési helyéről történő elmozdítását jelző
szabotázsvédelemmel.
2.b.2. Felület-, tér-, és személyvédelem eszközeivel szemben támasztott
követelmények
A felület-, tér-, és személyvédelmi
eszközök jellemzőinek meg kell felelniük a teljeskörű kategóriával (1.b.2, 1.b.3, 1.b.4 pont) szemben támasztott
követelményeknek.
2.b.3. Riasztásjelző eszközökkel szemben támasztott követelmények
A riasztásjelző eszközök jellemzőinek
meg kell felelniük a teljeskörű kategóriával (1.b.5. pont)
szemben támasztott követelményeknek a következő eltérésekkel:
ˇ
a kültéri hangjelző hangnyomás szintje
a készüléktől mért 1 m távolságban érje el a 100 dB-t,
ˇ
nem elvárás a habosító anyag befújásával
történő szabotálás gátlása.
2.c. A részleges elektronikai jelzőrendszer telepítésével szemben
támasztott követelmények
ˇ A rendszerben
csak a MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrendszer elemeként
besorolt eszközök alkalmazhatók.
ˇ A behatolásjelző
központ a védett téren belül kerüljön telepítésre.
ˇ Egy jelzővonalon több
érzékelő is telepíthető oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett
terület könnyen azonosítható legyen.
ˇ A vezetékek toldása
falban lévő védőcsőben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben
zsugorcsővel védve is történhet.
ˇ A rendszer élesítése/hatástalanítása
kezelőegységgel, vagy blokkzárral történhet. Ha a kezelőegység védett térben helyezkedik
el, a kezelésre legfeljebb 30 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a
kezelő az őrzést végző szolgálatnál kerül telepítésre, az időkorláttól el lehet
tekinteni.
ˇ Hat számjegyes
kódok használata esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de
gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban
kerüljön elhelyezésre.
ˇ A jelzővonalakon ellenállásos
lezárást kell alkalmazni, amelyek jelzővonalra történő csatlakoztatását az
érzékelő oldalon kell elvégezni.
ˇ A behatolásjelző
központot el kell látni a burkolat felnyitása esetén szabotázsjelzést kiváltó
beépített kapcsolóeszközzel.
ˇ Az elektronikai jelzőrendszer
összes elemének folyamatos ellenőrzésére jelzővonalakat (szabotázsvonalakat)
kell kiépíteni, melyek jelzése csak megfelelő hozzáférési jogosultság esetén
kapcsolható ki.
ˇ A
szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a kezelő
számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia
kell.
ˇ A rendszer csak akkor
legyen élesíthető, ha minden érzékelője alaphelyzetben van és minden részegysége
üzemképes.
ˇ Élesbe kapcsolt állapotban
a behatolásjelző központnak valamennyi jelzővonalat, vezérlő berendezést, felügyelnie
kell, és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.
ˇ A nyílászárók védelmét
úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök külső fizikai támadás
ellen védettek legyenek, és már a nyílászáró nyitási kísérletét jelző
elmozdulását érzékeljék.
ˇ Az üvegfelületek védelme
során a felszerelésre kerülő eszközök ismerjék fel az adott üvegtípus sajátos
törési, vágási akusztikus jellemzőit, elhelyezésük az érzékelési karakterisztikáknak,
a védendő felület méretének, a környezeti feltételeknek feleljen meg.
ˇ Az elektronikai jelzőrendszerben
használt mozgásérzékelők felszerelése a várható behatolási iránynak megfelelően
a jellemző műszaki adatok és érzékelési karakterisztikák figyelembevételével
történjen.
ˇ A mikrohullámú mozgásérzékelőket
úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékeljék.
ˇ A veszélyeztetett
objektumokban dolgozók biztonsága érdekében lehetővé kell tenni a támadások rejtett
jelzését. Támadásjelző rendszer telepítésénél a személyvédelmet rögzített és
/vagy mobil, rádiófrekvenciás eszközök alkalmazásával kell biztosítani. A támadásjelző
eszközök rögzített változatai csak védett helyen, rejtve, szabotázsvédett
kivitelben telepíthetők, és 24 órás üzemmódban működjenek. Telepítésük úgy
történjen, hogy jelzés esetén egyenként is azonosíthatók legyenek. A
támadásjelző működtetése esetén az elektronikai jelzőrendszernek a helyszínen
nem észlelhetően, csendes riasztásként kell a beavatkozó erők felé elküldeni a
jelzést.
ˇ A távfelügyeleti átjelzést
úgy kell kialakítani, hogy az egyéb kommunikációra is használt közös átviteli
utak riasztásjelzés esetén mindenképpen a riasztásátvitel rendelkezésére
álljanak.
ˇ A helyi riasztásjelzés
legalább egy darab másodlagos táplálással is rendelkező, feszültségelvétellel
indított kültéri hang/fényjelző eszközről történjen.
ˇ Riasztásjelzés
céljából a hang/fényjelző készüléket az épületen kívül úgy kell felszerelni,
hogy ne lehessen egyszerű eszközökkel elérni, és az épület adottságához
igazodva a lehető legnagyobb figyelemfelkeltő hatást biztosítsa.
ˇ A kültéri
riasztásjelző eszközt annak valamennyi rögzítési pontját felhasználva kell a
felületre szerelni.
ˇ A hangjelzésnek a
riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie,
illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelőről
lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követően
továbbra is maradjon éles állapotban.
ˇ A rendszer energiaellátását
két - egymástól független - energiaforrás: az elektromos hálózat és az arról
automatikusan töltött akkumulátor(csoport) biztosítsa.
ˇ Indokolt esetben az
elektronikai jelzőrendszer másodlagos táplálását biztosító akkumulátor szabotázsvédett,
különálló házban is elhelyezhető. Ebben az esetben gondoskodni kell az
összekötő tápkábel szabotázsvédelméről is!
ˇ A 230 V, 50 Hz-es
hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzőrendszer a másodlagos táplálásról
minimum 48 órán keresztül működőképes legyen, majd ennek lemerülése esetén egy
riasztási ciklust hajtson végre.
ˇ Az elsődleges táplálás
kimaradása a kezelőegységen kerüljön kijelzésre.
ˇ A szabadtéri és a
védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
3. MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI
JELZŐRENDSZER
Minimális az elektronikai
jelzőrendszer, ha a járó-, illetve megközelítési szinttől mérve 3 méternél
kisebb alsó párkány- (küszöb-) magassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb
egybefüggő felületű nyílászárókra kiterjed az elektronikai felületvédelem, vagy
csapdaszerű elektronikai térvédelem van kialakítva.
3.a. A minimális elektronikai elektronikai
jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények
A telepített rendszer rendelkezzen a
következő okmányokkal:
-
kivitelezői nyilatkozat,
-
rendszerleírás,
-
kezelési utasítás.
Az elektronikai jelzőrendszer részei:
-
behatolásjelző központ,
-
kezelőegység,
-
érzékelő(k),
-
riasztásjelző,
-
jelzésátviteli rendszer,
-
tápellátás.
A minimális elektronikai jelzőrendszer
részegységei nem szükségszerűen rendelkeznek szabotázsvédelemmel.
3.b. A minimális elektronikai jelzőrendszerben alkalmazásra kerülő eszközökkel
szemben támasztott követelmények
3.b.1. Behatolásjelző központtal szemben támasztott
követelmények
ˇ A
burkolat legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló anyagból készüljön,
amely csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill. mozdítható el
rögzített telepítési helyéről.
ˇ A
kezelőegység vizuális- és/vagy hangjelzés formájában jelezze az elektronikai
jelzőrendszer állapotát.
ˇ A
behatolásjelző központ hatástalanított üzemmódban is felügyelje a rendszer
érzékelőinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések
alapján adjon ki riasztásjelzést.
ˇ A
behatolásjelző központ jelezze saját belső rendszere, az érzékelők, valamint a
jelzésátviteli rendszer meghibásodását.
ˇ Az elektronikai
jelzőrendszer kezelése jogosultságfüggő, az engedélyezett felhasználókon kívül
más személy részére nem hozzáférhető.
ˇ A személyi
kódoknak minimum 3 számjegyűeknek kell lenniük.
ˇ A hozzáférési
kódvariációk lehetséges száma elektronikus eszköz használata esetén legalább
1000, mechanikus kulcs használata esetén legalább 300 legyen.
ˇ Az eseményeket
dátum és időpont megjelöléssel egy legalább 50 eseményt tárolni képes
memóriában kell naplózni.
ˇ Az elsődleges
tápellátás a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózatról történjen.
ˇ Az elsődleges
tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzőrendszer
autonóm másodlagos táplálását védelmi fokozatának megfelelő időtartamban.
ˇ A
behatolásjelző központ a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító
akkumulátorral lehetőleg közös egységet képezzen. Külső tápegység alkalmazása
esetén, az rendelkezzen hatályos érintésvédelmi engedéllyel és CE jelzéssel.
3.b.2. Az elektronikai jelzőrendszer további eszközeivel szemben
támasztott követelmények
Az elektronikai jelzőrendszer
további eszközei jellemzőinek az elektronikai szabotázsvédelem kivételével -
meg kell felelniük a részleges kategóriával (2.b.2 és
2.b.3. pont) szemben támasztott követelményeknek.
3.c. A minimális elektronikai jelzőrendszer telepítésével szemben
támasztott követelmények
ˇ A rendszerben csak a
MABISZ által legalább a minimális elektronikai jelzőrendszer elemeként besorolt
eszközök alkalmazhatók.
ˇ A behatolásjelző
központ a védett téren belül kerüljön telepítésre.
ˇ Egy jelzővonalon több
érzékelő is telepíthető oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett
terület könnyen azonosítható legyen.
ˇ A vezetékek toldása
védőcsőben, kábelcsatornában is történhet.
ˇ A rendszer élesítése/hatástalanítása
kezelőegységgel, vagy blokkzárral történhet. Amennyiben a kezelő az őrzést
végző szolgálatnál kerül telepítésre, az időkorláttól el lehet tekinteni. A
vezetékes kezelőeszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a
belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet.
ˇ A rendszer csak akkor
legyen élesíthető, ha minden érzékelője alaphelyzetben van és minden részegysége
üzemképes.
ˇ Élesbe kapcsolt állapotban
a behatolásjelző központnak valamennyi jelzővonalat, vezérlő berendezést,
felügyelnie kell, és a jelzés vétele után 2 másodpercen belül riasztania kell.
ˇ A nyílászárók védelmét
úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök külső fizikai
támadás ellen védettek legyenek, és már a nyílászáró nyitási kísérletét jelző
elmozdulását érzékeljék.
ˇ Az üvegfelületek védelme
során a felszerelésre kerülő eszközök ismerjék fel az adott üvegtípus sajátos
törési, vágási akusztikus jellemzőit, elhelyezésük az érzékelési karakterisztikáknak,
a védendő felület méretének, a környezeti feltételeknek feleljen meg.
ˇ Az elektronikai jelzőrendszerben
használt mozgásérzékelők felszerelése a várható behatolási iránynak megfelelően
a jellemző műszaki adatok és érzékelési karakterisztikák figyelembevételével
történjen.
ˇ A mikrohullámú mozgásérzékelőket
úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékeljék.
ˇ A helyi
riasztásjelzés legalább egy darab másodlagos táplálással is rendelkező,
feszültségelvétellel indított kültéri hang/fényjelző eszközről történjen.
ˇ Riasztásjelzés
céljából a hang/fényjelző készüléket az épületen kívül úgy kell felszerelni,
hogy ne lehessen egyszerű eszközökkel elérni, és az épület adottságához
igazodva a lehető legnagyobb figyelemfelkeltő hatást biztosítsa.
ˇ A kültéri
riasztásjelző eszközt annak valamennyi rögzítési pontját felhasználva kell a
felületre szerelni.
ˇ A hangjelzésnek a
riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie,
illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelőről
lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztás jelzés leállítását követően
továbbra is maradjon éles állapotban.
ˇ A rendszer energiaellátását
két - egymástól független - energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat
és az arról automatikusan töltött akkumulátor biztosítsa.
ˇ A 230 V, 50 Hz-es
hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzőrendszer a másodlagos táplálásról
minimum 24 órán keresztül működőképes legyen, majd ennek lemerülése esetén egy
riasztási ciklust hajtson végre.
ˇ Az elsődleges
táplálás kimaradása a kezelőegységen kerüljön kijelzésre.
4. VEZETÉKNÉLKÜLI ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER
Vezetéknélküli az elektronikai jelzőrendszer,
ha a jelzésátvitel a behatolásjelző központ és a rendszer elemei között
rádiófrekvenciás (RF) úton történik.
Az elektronikai jelzőrendszer elemeinek
besorolását az 1.-3. sz. fejezetekben meghatározottakon túl a rádiós
összeköttetés minősége, az aktív elemek táplálási megoldása, ill. a
szabotázsvédelem kiegészítései határozzák meg.
Az eszközök rádiófrekvenciás paraméterei
feleljenek meg a vonatkozó hatósági előírásoknak.
A behatolásjelző központ és az elektronikai
jelzőrendszer bármely más eleme közötti kapcsolat megszakadását, ill. szabotázs
állapotba kerülését a kezelőegység jelezze ki és ebben az állapotban a
rendszert ne lehessen élesíteni.
A vezetéknélküli elektronikai jelzőrendszer
valamennyi elemének burkolata legyen zárt kivitelű, mechanikailag ellenálló
anyagból készüljön, amely csak szerszámmal, vagy roncsolással bontható, ill.
mozdítható el rögzített telepítési helyéről.
4.a. Teljeskörű vezetéknélküli jelzőrendszer
ˇ A teljeskörű
vezetéknélküli jelzőrendszer teljesíti a teljeskörű vezetékes rendszerekre
vonatkozó követelményeket.
ˇ A rendszerelemek
vezetéknélküli összeköttetésekre vonatkozó RF paraméterei feleljenek meg az MSZ
EN 50131-5-3 szabvány alapján a 3., ill. 4. biztonsági
fokozatoknak.
ˇ Az elektronikai jelzőrendszer
valamennyi eleme rendelkezzen eltávolítás és érzékelési irány módosítása elleni
szabotázsvédelemmel, kivéve a hordozható egységeket.
ˇ Az eszközök antennáit
ne lehessen eltávolítani az eszköz burkolatának felnyitása nélkül, továbbá az
antennák szabotázs okozta teljesítménycsökkenése generáljon szabotázsjelzést.
ˇ A vezetéknélküli
érzékelők a tápellátásukat biztosító telepek feszültségének üzemi szint alá
csökkenése előtt legalább 30 nappal küldjenek hibaüzenetet a behatolásjelző
központnak.
4.b. Részleges vezetéknélküli jelzőrendszer
ˇ A részleges
vezetéknélküli jelzőrendszer teljesíti a részleges vezetékes rendszerekre
vonatkozó követelményeket.
ˇ A rendszerelemek
vezetéknélküli összeköttetéseire vonatkozó RF paraméterek feleljenek meg az MSZ
EN 50131-5-3 szabvány alapján a 2. biztonsági fokozatnak.
ˇ Az elektronikai
jelzőrendszer valamennyi eleme rendelkezzen eltávolítás elleni
szabotázsvédelemmel, kivéve a hordozható egységeket.
ˇ Az eszközök burkolaton
kívüli antennáinak szabotázs okozta teljesítménycsökkenése generáljon
szabotázsjelzést.
ˇ A vezetéknélküli
érzékelők a tápellátásukat biztosító telepek feszültségének üzemi szint alá
csökkenése előtt legalább 20 nappal küldjenek hibaüzenetet a behatolásjelző
központnak.
4.c. Minimális vezetéknélküli jelzőrendszer
ˇ A minimális
vezetéknélküli jelzőrendszer teljesíti a minimális vezetékes rendszerekre
vonatkozó követelményeket.
ˇ A rendszerelemek
vezetéknélküli összeköttetéseire vonatkozó RF paraméterek feleljenek meg az MSZ
EN 50131-5-3 szabvány alapján az 1. biztonsági fokozatnak.
ˇ Az elektronikai jelzőrendszer
valamennyi eleme rendelkezzen eltávolítás elleni szabotázsvédelemmel, kivéve a
hordozható egységeket.
ˇ Az eszközök burkolaton
kívüli antennáinak szabotázs okozta teljesítménycsökkenése generáljon
szabotázsjelzést.
ˇ A vezetéknélküli
érzékelők a tápellátásukat biztosító telepek feszültségének üzemi szint alá
csökkenése előtt legalább 10 nappal küldjenek hibaüzenetet a behatolásjelző
központnak.
C/II. fejezet
A MABISZ BELÉPTETŐ RENDSZEREKKEL
SZEMBEN TÁMASZTOTT VIZSGÁLATI KÖVETELMÉNYEI
A beléptető rendszer felügyeli, ellenőrzi
és dokumentálja a védett objektumban történő mozgásokat. A beléptető rendszer
akadályozza és/vagy jelzi a jogosulatlan áthaladási, ill. belépési kísérleteket.
A beléptető rendszer részei:
-
beléptető terminál;
-
beléptető vezérlőegység;
-
a terminálok között, valamint terminálok és a központi egység közötti adatátviteli
hálózat;
-
azonosító eszköz, amely a felismeréshez szükséges adatokat tartalmazza.
1. A RENDSZER ALKOTÓ
ELEMEIVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
a.
A beléptető terminál
Az azonosító eszközön kódolt
formában tárolt információ, vagy valamilyen, emberre jellemző tulajdonság
alapján azonosítja az adott személyt, aki számára a rendszer a jogosultságnak
megfelelően engedélyezi, vagy tiltja az adott beléptető ponton történő
áthaladást.
A beléptető terminálok
részei
ˇ A felismerő
egység olyan eszköz, amely memorizált információ, vagy egy azonosító eszközön
kódolt formában tárolt információ, vagy valamilyen emberre jellemző tulajdonság
alapján azonosítja az adott személyt. (Pl. beléptető pont olvasó, billentyűzet
stb.)
ˇ A feldolgozó
egység feladata a felismerő egység által azonosított személy jogosultságának
megfelelő engedélyezési, ill. tiltási utasítások kiadása. A feldolgozó egység feladata
továbbá, az illetéktelen, és az erőszakos behatolási kísérletek jelzésére
szolgáló berendezés vezérlő jeleinek előállítása.
ˇ A beléptető
pont interfész feladata, hogy vezérlő jeleket szolgáltasson a beléptető
pont forgalmát szabályozó elektromechanikus eszköz számára (pl. ajtó, forgókar,
zsiliprendszer stb.), amely képes akadályozni a védett területre történő
illetéktelen bejutási kísérletet.
A beléptető terminálok alapvető
tulajdonságai védelmi szintjüknek megfelelően (az M magas biztonsági
szintű, a K közepes biztonsági szintű, az A alacsony biztonsági
szintű rendszer):
b. A rendszer felügyeletét
ellátó központi egység:
A beléptető rendszer felügyeleti
központjának alapvető tulajdonságai védelmi szintjüknek megfelelően (az M
magas biztonsági szintű, a K közepes biztonsági szintű, az A alacsony
biztonsági szintű rendszer):
Tulajdonságok
|
M
|
K
|
A
|
A terminálokról érkező jeleket
értelmezi, és megjeleníti.
|
ü
|
ü
|
|
A terminálokról érkező riasztó jelzéseket
érzékeli, és a környezetének kijelzi.
|
ü
|
|
|
A központi egységen keresztül lehet
a rendszerbe táplálni azokat az információkat, melyek a jogosultság eldöntésére
szolgálnak
|
ü
|
ü
|
|
Legyen képes a munka-, vasár- és ünnepnapok
megkülönböztetett kezelésére.
|
ü
|
ü
|
|
Rendelkezzen valós idejű órával.
|
ü
|
ü
|
|
Legyen benne eseménynaplózási lehetőség,
és az eseménynaplóban rögzített adatokhoz csak az arra megfelelő jogosultsággal
rendelkező személyek férhessenek hozzá.
|
ü
|
ü
|
|
Az eseménynapló adatait a rendszergazda
által meghatározott ideig képes legyen tárolni.
|
ü
|
|
|
Valamennyi, a rendszerben történő
kapcsolatmegszakadás kerüljön naplózásra.
|
ü
|
ü
|
|
Legyen képes a terminálok távolról
történő programozására
|
ü
|
ü
|
|
Mind mechanikai, mind elektronikus
védelemmel rendelkezzen kiiktatás, rongálás, illetéktelen adatlekérdezés és adatmegsemmisítés
ellen (szabotázsvédelem).
|
ü
|
|
|
Szünetmentes tápellátás (hálózat,
akkumulátor).
|
ü
|
ü
|
|
A központ legyen képes felügyelni más
vagyonvédelmi rendszereket.
|
ü
|
|
|
c.
A terminálokat a központtal és egymással összekötő adatátviteli hálózat feladatai:
ˇ A
terminálok és a központ, valamint a terminálok egymás között kiépített hálózat
feladata, hogy a beléptetési pontokról érkező jelzéseket továbbítsa.
ˇ A
hálózatot védőcsőben, az illetéktelen hozzáféréstől védetten kell telepíteni.
ˇ A
kiépített hálózatnak a külső EMC zavarokkal szemben magas fokú védelemmel kell
rendelkeznie.
ˇ Az
esetleges kötéseket csak szabotázsvédett kötődobozokban lehet megoldani.
d. A beléptetéshez szükséges
adatokat hordozó eszköz:
A személyazonosításra használt
eszközök tulajdonságaik szerint az alábbi három csoportba sorolhatók.
ˇ Tudás
alapú azonosítás esetén (amit a személy tud, pl. egy személyazonosító kód,
amelyet egy billentyűzeten keresztül lehet betáplálni a központi vagy a helyi
jelfeldolgozó egységbe), a felhasználók száma a lehetséges kódok egy ezreléke
lehet. A minimális kódszám 10.000.
ˇ Birtoklás
alapú azonosítás esetén (amivel a személy rendelkezik, pl. valamilyen kártya,
vagy eszköz, ami egy bemeneti egységen keresztül a belépőre jellemző adatokat
képes szolgáltatni a jelfeldolgozó egységnek) az azonosítási mód legalább
1.000.000 variációt tegyen lehetővé.
ˇ Biometrikus, élettani alapú azonosítás esetén (mérhető, az
egyénre jellemző biológiai tulajdonságok, amelyeket a felismerő egységen
keresztül a jelfeldolgozó egység felismerni és azonosítani tud), az azonosítási
mód legalább 10.000 variációt tegyen lehetővé.
C/III. fejezet
BIZTONSÁGI FELÜGYELETI RENDSZEREK
KÖVETELMÉNYEI
A felügyeleti és riasztásfogadó
rendszerek gyűjtik, feldolgozzák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett
objektumokban telepített helyi elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztási,
üzemviteli és állapot információkat (a továbbiakban biztonsági információkat).
1. Biztonsági felügyeleti
rendszerek fajtái
ˇ Riasztásfogadó
rendszerek, amelyek feladata a felügyeleti és riasztásfogadó központtól nagy
távolságra található objektumok védelmét biztosító helyi elektronikai
jelzőrendszerek központosított felügyelete.
ˇ Felügyeleti
rendszerek, amelyek feladata egy adott objektum védelmét biztosító különféle jelzőrendszerek
egységes felügyelete.
2. A biztonsági felügyeleti
rendszerek elemei
a)
Riasztás átviteli rendszer, amely biztosítja az
információáramlást a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a felügyelt
elektronikai jelzőrendszerek között.
b) Felügyeleti
és riasztásfogadó központ, amely irányítja az egész felügyeleti
rendszer működését, fogadja, feldolgozza, naplózza a beérkező biztonsági
információkat és továbbítja a megjelenítő egység felé.
c) Megjelenítő
egység, amely biztosítja a felügyeleti és riasztásfogadó rendszer
kezelőfelületét, lehetővé téve a diszpécserek részére az egyszerű használatot.
4. Biztonsági felügyeleti
rendszerek besorolási fokozatai
a.
Magas szintű biztonsági felügyeleti rendszer jellemzői
ˇ A
biztonsági felügyeleti rendszer folyamatosan gyűjti, feldolgozza, archiválja az
elektronikai jelzőrendszerek által küldött biztonsági információt.
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ szolgáltatásai támogatják és ellenőrzik a
diszpécser munkáját, valamint segítik a beavatkozó erők tevékenységét.
ˇ A
biztonsági felügyeleti rendszer minden eleme szabotázsvédett.
ˇ A
biztonsági felügyeleti rendszer központjában tárolt felhasználói adatbázishoz,
valamint az archivált biztonsági információkhoz illetéktelenek nem juthatnak
hozzá, nem törölhetik, és nem módosíthatják.
b. Megfelelő szintű biztonsági
felügyeleti rendszer jellemzői
ˇ A
biztonsági felügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, archiválja az elektronikai
jelzőrendszerek által küldött biztonsági információt.
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ szolgáltatásai támogatják a diszpécser
munkáját.
ˇ A
biztonsági felügyeleti rendszer központi elemei szabotázsvédettek.
ˇ A
biztonsági felügyeleti rendszer központjában tárolt felhasználói adatbázishoz,
valamint az archivált biztonsági információkhoz illetéktelenek nem juthatnak
hozzá, nem törölhetik, és nem módosíthatják.
5. Biztonsági felügyeleti
rendszerek besorolási szempontjai
a.
Követelmények a magas szintű biztonsági felügyeleti rendszerekkel szemben
a1. Biztonsági információ
továbbítása
ˇ Folyamatos,
kétirányú a kapcsolattartás a felügyeleti és riasztásfogadó központ, valamint a
felügyelt elektronikai jelzőrendszerek között.
ˇ A
biztonsági információ (távfelügyeleti alkalmazásoknál riasztórendszerenként
legalább nyolcféle) átvitele ellenőrzött módon történik.
ˇ Riasztási
üzenetek soron kívüli továbbítása.
ˇ Az
információátvitel elégtelenségének, ill. a riasztásátviteli csatorna
megszakadásának azonnali kijelzése a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a
felügyelt riasztórendszer felé.
ˇ Az
információátvitel megszakadása esetén a keletkezett biztonsági információ
helyszíni tárolása, majd az átvitel helyreállása után automatikus letöltése.
ˇ A
riasztási üzenet maximális átviteli ideje: 60 s.
ˇ A
riasztásátviteli rendszer elemei, fizikai megvalósításuktól függően feleljenek
meg a vonatkozó távközlési hatósági előírásoknak.
a2. Felügyeleti és riasztásfogadó
központ
ˇ Minden
felügyelt elektronikai jelzőrendszer rendelkezzen központi azonosítási lehetőséggel.
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ biztosítsa szöveges és grafikus formában
a rendkívüli események kijelzését a következő esetekben:
-
riasztás- és szabotázsállapot a felügyelt elektronikai jelzőrendszerekben és a
riasztásátviteli úton;
-
hibaállapot a felügyelt biztonsági elektronikai jelzőrendszerekben és a
riasztásátviteli úton;
-
a rendkívüli események okozta állapotváltozások megszűnése, az eredeti állapot visszaállása.
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központban kerüljenek
kijelezésre a felügyelt elektronikai jelzőrendszerek üzemi állapotai és az
azokban bekövetkező változások.
ˇ Legyen
lehetőség megjeleníteni
-
felügyeleti rendszereknél a védett objektum szintenkénti helyiség részletességű
alaprajzát, a telepített érzékelőket és más rendszerelemeket valamint azok állapotát;
-
riasztásfogadó rendszereknél a riasztási üzenet keletkezési helyének pontos meghatározását
és a helyszínvázlatot;
-
a kamerák által a felügyeleti és riasztásfogadó központba továbbított képeket azonosítási
felirattal;
-
a belépési eseményeket;
-
a személyzet részére kialakított kezelői felületet.
ˇ A
megjelenítő rendszer kezelése grafikus felületen történjen.
ˇ A
normál üzemi-, a hiba-, és a rendkívüli esemény színmegjelenítése egymástól
eltérő legyen.
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ vezérlőegysége - egyidejű hangjelzéssel -
vizuálisan jelenítse meg a beérkező riasztás- és hibajelzéseket. A hangjelzés a
vétel nyugtázásával szűnjön meg.
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ vezérlőegysége rendelkezzen olyan
intézkedéstámogató rendszerrel, amely - adatbázisát felhasználva - megjeleníti
a veszélyeztetett objektum szükséges adatait, dokumentálja a végrehajtást.
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ minden részegysége rendelkezzen felnyitás
és hozzáférés elleni szabotázsvédelemmel.
a3. Információvédelem
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ védett helyiségben kerüljön telepítésre.
(Lásd 3. fejezet.)
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ vezérléséhez és az adatbázisához való
hozzáférés legalább a következő háromszintű hierarchiával legyen védve:
-
kezelői szint (a riasztást generáló objektum adatainak kiolvasása, a tevékenységgel
kapcsolatos információk rögzítése),
-
rendszergazda szint (rendszerkarbantartás, archiválás),
-
vezetői szint (az adatbázishoz és az eseménytárhoz való hozzáférés).
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ vezérlőegysége időponttal ellátva és
névhez kötve naplózza:
-
a beérkező biztonsági információkat,
-
a kezelő által tett intézkedéseket,
-
a vezérlőegység be- és kikapcsolását,
-
a vezérlőegységbe való be- és kilépéseket,
-
az eseménytárhoz történő hozzáférési kísérleteket,
-
az eltárolt adatok archiválásának megtörténtét,
-
az eseménytár törlésének tényét.
-
az adatbázis megváltoztatását.
ˇ A
naplózó rendszer biztosítson folyamatos rögzítést, időszakonkénti archiválást
és kívánság szerinti nyomtatást.
ˇ Az
eseménytár csak az archiválás megtörténte után legyen törölhető.
ˇ Az
eseménytár 80 %-os telítettségének állapotát a vezérlőegységnek a kezelő felé
jeleznie kell.
ˇ Az
eseménytár törlését csak a rendszergazda végezheti.
ˇ A
naplózott és az adatbázisban található információ rendelkezzen illetéktelen
kiolvasás elleni algoritmikus védelemmel.
a4. A biztonsági felügyeleti
rendszer üzemeltetése
ˇ A
felügyeleti és riasztásfogadó központ minden részegysége rendelkezzen
párhuzamosan működő melegtartalékkal, amely meghibásodás esetén képes
legfeljebb egy közlemény kihagyásával automatikusan átvenni a meghibásodott
részegység funkcióit.
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet
biztosító szünetmentes táplálással.
b. Követelmények a megfelelő szintű biztonsági felügyeleti
rendszerekkel szemben
b1. Biztonsági
információ továbbítása
ˇ Kapcsolattartás a
felügyeleti és riasztásfogadó központ és a felügyelt elektronikai
jelzőrendszerek között.
ˇ A biztonsági információ
(távfelügyeleti alkalmazásoknál riasztórendszerenként legalább négyféle)
átvitele dokumentáltan megtörténjen.
ˇ Riasztási üzenetek soron
kívüli továbbítása.
ˇ Az információátvitel
megszakadása esetén a riasztási információ helyszíni tárolása, majd az átvitel
helyreállása után automatikus letöltése.
ˇ A riasztási üzenet
maximális átviteli ideje a távfelügyeleti rendszereknél: 4 perc.
ˇ A riasztásátviteli rendszer
elemei, fizikai megvalósításuktól függően feleljenek meg a vonatkozó távközlési
hatósági előírásoknak.
b2. Felügyeleti
és riasztásfogadó központ
ˇ Minden felügyelt
biztonsági elektronikai jelzőrendszer rendelkezzen központi azonosítási
lehetőséggel.
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ biztosítsa a rendkívüli események kijelzését a következő
esetekben:
- riasztás-
és szabotázsállapot a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerekben;
- hibajelzés
a felügyelt biztonsági elektronikus rendszerekben.
ˇ A felügyeleti és riasztásfogadó központban kerüljenek kijelezésre a
felügyelt elektronikai jelzőrendszerek üzemi állapotai és az azokban
bekövetkező változások.
ˇ Legyen lehetőség
megjeleníteni
- felügyeleti
rendszereknél a védett objektum szintenkénti helyiség részletességű alaprajzát,
a telepített érzékelőket és más rendszerelemeket valamint azok állapotát;
- riasztásfogadó
rendszereknél a riasztási üzenet helyének azonosítását, a riasztás típusát;
- a
személyzet részére kialakított kezelői felületet.
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ vezérlőegysége - egyidejű hangjelzéssel - vizuálisan
jelenítse meg a beérkező riasztás- és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel
nyugtázásával szűnjön meg.
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ egysége rendelkezzen felnyitás és hozzáférés elleni
szabotázsvédelemmel.
b3.
Információvédelem
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ védett helyiségben kerüljön telepítésre. (Lásd 3.
fejezet.)
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ rendelkezzen a vezérléséhez és az adatbázishoz való
illetéktelen hozzáférés elleni védelemmel.
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ vezérlőegysége időponttal ellátva naplózza:
- a
beérkező biztonsági információkat,
- a
vezérlőegység be- és kikapcsolását,
- a
vezérlőegységbe való be- és kilépéseket,
- az
eseménytár törlésének tényét.
ˇ A naplózó rendszer
biztosítson folyamatos rögzítést és kívánság szerinti nyomtatást.
b4. A biztonsági
felügyeleti rendszer üzemeltetése
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet
biztosító szünetmentes táplálással.
6. Elvárások a biztonsági felügyeleti központban
teljesített diszpécser-szolgáltatással szemben
a. A felügyeleti és riasztásfogadó
központ rendelkezzen a személyzet munkáját szabályozó Működési utasítással,
mely tartalmazza a következőket:
ˇ A felügyeleti és riasztásfogadó
központ rendeltetése.
ˇ A diszpécser szolgálat
szervezeti felépítése, a szolgálat függelmi viszonyai.
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központban folyó tevékenység részletes szabályozása. (Szolgálat
átadás-átvétel, ellenőrzési és jelentési kötelességek, teendő a felügyelt
objektumoktól érkező jelzések vétele, ill. azok kimaradása esetén, teendő
technikai eszközök meghibásodása esetén, teendő a felügyeleti és riasztásfogadó
központot ért támadás, rendkívüli esemény esetén, okmányok vezetése, étkezés és
pihenés megszervezése, stb.)
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ és a védett objektumok kapcsolatrendszerének
meghatározása.
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központba belépésre jogosultak köre és a belépés módja.
A Működési utasítást a felügyeleti és riasztásfogadó
központ ügyeleti helyiségében kell tárolni.
D:\183
A Működési utasítás mellékletei
ˇ Legfontosabb telefonszámok,
kapcsolatok táblázata.
ˇ A fontosabb teendők rövid
tevékenységi leírása.
ˇ Eseményről szóló jelentés
mintája.
ˇ Előfizetői szerződésminta.
ˇ A felügyeleti és
riasztásfogadó központ személyzetének munkaköri leírása.
ˇ Teendők a felügyeleti és
riasztásfogadó központban keletkező tűz vagy más rendkívüli esemény
bekövetkezte esetén.
ˇ Utasítás a bizalmas
dokumentumok, okmányok kezelésére.
A Működési utasítás mellékletei a diszpécser fennakadásmentes
tevékenységét segítik, ezért jól látható helyen kell tartani.
b. A felügyeleti és riasztásfogadó
központ rendelkezzen Technikai leírással, amely tartalmazza a
következőket:
ˇ A biztonsági felügyeleti
rendszer felépítése, működési leírása.
ˇ A központi egység kezelési
utasítása, egyszerű hibaelhárítás.
ˇ A kihelyezett egységek működési
leírása, használati utasítása.
A Technikai leírást a felügyeleti és riasztásfogadó
központ ügyeleti helyiségében kell tárolni.
D:\183
6. A felügyeleti és riasztásfogadó központ fizikai
kialakításának elvárásai
D:\183
a. A felügyeleti és
riasztásfogadó központ felületvédelmének meg kell felelnie a MABISZ Betöréses lopás-
és rablásbiztosítás technikai feltételei c. Ajánlásában megfogalmazott, a
teljeskörű mechanikai-fizikai védelemmel szemben támasztott elvárásoknak (falazat,
födém, padozat, nyílászárók).
D:\183
b. Biztosítani kell a
felügyeleti és riasztásfogadó központ ügyeleti és technológiai helyiségeibe
való belépés engedélyezésének, korlátozásának technikai feltételeit. (Zsilip
rendszerű beléptetés, belépés azonosítás, az előtér videó figyelése.)
D:\183
c. A felügyeleti és riasztásfogadó
központ az átvitel-technikai összeköttetéseken túl, rendelkezzen a bejövő és
kimenő telefonhívások végrehajtására használatos, különböző hívószámokkal
rendelkező telefonvonalakkal. A helyi távközlési szolgáltatóval kötött
szerződés keretében biztosítsa ezen vonalak ráhívás
elleni védelmét, ill. a hívószámok titkosítását.
A kimenő hívások biztonsága érdekében a felügyeleti és
riasztásfogadó központ rendelkezzen legalább két eltérő rendszerű távbeszélő
összeköttetéssel.
D:\183
d. A felügyeleti és riasztásfogadó
központ és az ott szolgálatot adó személyek védelmére a környezetet is figyelő
videó, valamint elektronikus behatolás- és támadásjelző rendszert kell
kialakítani, amely közvetlen támadás esetén lehetővé teszi a beavatkozó erők
értesítését.
A behatolás- és támadásjelző rendszer rendelkezzen
legalább két, eltérő műszaki megoldással kivitelezett jelzésátviteli úttal.
D:\183
e. A felügyeleti és
riasztásfogadó központ rendelkezzen legalább 30 perces tűzállóságú passzív
tűzvédelemmel, tűzjelző rendszerrel és szénmonoxid gázérzékelővel.
D:\183
f. Biztosítani kell
a védett objektumok és azok tulajdonosainak adatait tároló információtárolók illetéktelen
hozzáférés elleni védelmét.
D:\183
g. A felügyeleti és
felügyeleti és riasztásfogadó központ rendelkezzen olyan készenléti
áramforrással, amely a hálózati feszültség kiesése esetén is legalább 24 órán
keresztül képes biztosítani a felügyeleti munka ellátását.
8. A biztonsági felügyeleti rendszer
dokumentációja
a) Működési utasítás (ld.
6. fejezet a. pont).
b) Technikai leírás (ld.
6. fejezet b. pont).
c) A biztonsági felügyeleti
rendszer és elemeinek részletes műszaki dokumentációja
d) A felügyeleti és felügyeleti
és riasztásfogadó központ egységeinek telepítési dokumentációja a főbb
részegységek, naplózó egységek azonosításra alkalmas nyilvántartási számai.
e) A felügyeleti és
felügyeleti és riasztásfogadó központ egységeinek karbantartási utasítása és a
karbantartások végrehajtását igazoló naplója.
f) A kihelyezett
egységek telepítési/beszerelési utasítása.
g) Tervezői nyilatkozat.
h) Kivitelezői nyilatkozat.
i) Oktatási
jegyzőkönyv
D:\183
D:\183
C/IV. fejezet
Videórendszer-követelmények
A zártláncú televíziós (CCTV) rendszerek feladata a
védett terület képeinek megjelenítése, rögzítése, a rögzített képek kezelése a
felhasználó számára.
A tárgyalt eszközök mindegyike rendelkezzen a
vonatkozó szabványokban (MSZ EN 50132 szabványcsalád) megadott tartalmú
dokumentációval.
1.
Kamerákkal és kiegészítőkkel kapcsolatos elvárások
a)
A kamera horizontális felbontása legalább 400 TV sor legyen.
b) A
specifikációban megadott jel/zaj viszony legalább 40 dB legyen.
c) Rendelkezzen
automatikus erősítésszabályozás (AGC) funkcióval.
d) Rendelkezzen
fényerő-szabályzás (ALC) funkcióval.
e)
Rendelkezzen rendszerszinkronizálási lehetőséggel.
f)
A színes kamerák rendelkezzenek automatikus fehéregyensúly beállítási lehetőséggel.
g)
A külső objektíveket használó kamerák C, ill. CS csatlakozó foglalattal rendelkezzenek.
h)
Környezetállósági feltételek kompakt (gyárilag tokozott) kamerák számára:
-
beltéri alkalmazás esetén: +5 - +40 °C környezeti hőmérsékletállóság,
legalább IP5x por- és
nedvességállóság;
-
kültéri alkalmazás esetén: -25 - -55 °C környezeti hőmérsékletállóság,
legalább IP64 por- és
nedvességállóság.
Amennyiben a gyári tokozás nem biztosítja
az előírt védelmet, a kamerát a fenti követelményeket teljesítő kameraházban kell
telepíteni!
További kiegészítő
elvárások
i)
A nappali és az éjjeli üzemmódú kameráknál legyenek megadva a következők is:
-
érzékenységi adatok mindkét időszakra vonatkoztatva;
-
üzemmód váltás módja és paraméterei;
-
infraérzékenységi tartomány paraméterei.
j)
Az IP kamerák teljesítsék a következőket is:
-
a képfelvevő eszköz felbontása legyen minimum VGA vagy 4CIF (Common Intermediate Format, 4CIF=704*576 képpont);
-
a kiolvasási sebesség legyen minimum 15 fps (folyamatos
mozgás).
k) A
vezetéknélküli kapcsolattal rendelkező kamerák teljesítsék a következőket is:
-
az adatok az RF (rádiófrekvenciás) átviteli csatornán keresztül titkosítva
kerüljenek továbbításra;
-
a kamera csak felhasználói névvel és jelszóval legyen elérhető;
-
a központ oldalon a videojel kimaradáson túl az RF zavartatás, ill. teljesítménycsökkenés
is váltson ki szabotázsriasztást.
l)
Gyorsmozgatású kamerákkal kapcsolatos elvárások:
-
a kamerák változtatható fókuszú (látószögű) objektívekkel legyenek ellátva;
-
a kamera mozgatórendszere biztosítson:
360o-os folyamatos
forgatást, változtatható sebességgel,
legalább 100o-os
fokozatmentes függőleges irányú mozgatást változtatható sebességgel,
rendelkezni kell alaphelyzet
beállítási lehetőséggel;
-
rendelkezzen riasztás bemenettel, amelyen beérkező jelzés hatására a kamera a számára
előre meghatározott helyzetbe áll;
-
rendelkezzen maszkolási lehetőséggel.
2. Képmegjelenítőkkel kapcsolatos
elvárások
a)
Fekete-fehér katódsugárcsöves (CRT) monitor esetén a vízszintes felbontás legyen
jobb, mint 600 TV sor.
b) Színes
katódsugárcsöves (CRT) monitor esetén a vízszintes felbontás legyen jobb, mint
500 TV sor.
c) LCD,
LED és plazma monitoroknál a felbontás legyen legalább XGA (1024x768 képpont)
minőségű.
d) Az analóg
videojel bemenet névleges bemeneti impedancia 75 Ω, vagy lezáratlan bemenet
esetén ≥ 5 k Ω értékű legyen.
e)
A kontraszt, a fényerő és a színtelítettség (színesnél) szabályozható legyen.
f)
Rendelkezzen a videojel illesztett továbbvezetésére alkalmas kimenettel.
3. Videó rendszervezérlő egységekkel
kapcsolatos elvárások
a)
Léptető videó kapcsolókkal kapcsolatos elvárások:
-
rendelkezzen a videó bemenetek számával megegyező riasztás bemenettel;
-
léptesse át a használaton kívüli bemeneteket;
-
legyen szabályozható a léptetés sebessége;
-
az egység jelezze a videojel kimaradását;
-
a kameraképek legyenek azonosítóval elláthatók.
b)
Képosztókkal kapcsolatos elvárások:
-
rendelkezzen a videó bemenetek számával megegyező riasztás bemenettel;
-
az egység jelezze a videojel kimaradását;
-
a kameraképek legyenek azonosítóval elláthatók.
c)
Videó multiplexerekkel kapcsolatos elvárások:
-
legyen képes a bemeneteire érkező videojelek időmultiplex továbbítására egy képrögzítő
kimenetre;
-
rendelkezzen valósidejű figyelés, rögzítés és visszanézés üzemmódokkal, melyek közül
egyidejűleg legalább két alkalmazás legyen választható;
-
rendelkezzen a videó bemenetek számával megegyező számú riasztás bemenettel és legalább
egy riasztás kimenettel;
-
tegye lehetővé kameraképek folyamatos, ill. riasztás esetén az adott kameraképek
gyakoribb rögzítését, valamint a kettő kombinációját;
-
legyen képes a rögzítő eszköz szinkronizálására;
-
támogassa az osztott képes és a teljes képes megjelenítési módokat;
-
a kameraképek legyenek szöveges azonosítóval elláthatók, az azonosítók a kimenő
videojelben jelenjenek meg;
-
idő és naptári azonosítóval lássa el a megjelenítésre és rögzítésre továbbított
képeket;
-
az egység csatornánként azonosíthatóan jelezze a videojel kimaradást;
-
rendelkezzen többszintű, jelszavas hozzáférés védelemmel;
-
legyen lehetőség a bemeneteken videó mozgásérzékelésre.
d)
Videó mátrixokkal kapcsolatos elvárások:
-
legyen képes bármely videó bemenet jeleit bármely videó kimenetre továbbítani;
-
legyen lehetőség a bemeneteken videó mozgásérzékelésre;
-
rendelkezzen a videó bemenetek számával megegyező riasztás bemenettel és legalább
egy riasztás kimenettel;
-
a riasztási feltételek bemenetenként legyenek programozhatók,
-
a riasztás bemeneten érkező jelzés vagy a beépített videó mozgásérzékelő hatására
generáljon figyelmeztető jelzést és jelenítse meg a hozzárendelt képet, képeket
teljes képernyőn a megadott monitor, monitorcsoport kimenetén;
-
a kameraképek legyenek szöveges azonosítóval elláthatók, az azonosítók a kimenő
videojelben jelenjenek meg;
-
idő és naptári azonosítóval lássa el a kimenetre továbbított képeket;
-
az egység csatornánként azonosíthatóan jelezze a videojel kimaradást;
-
rendelkezzen többszintű, jelszavas hozzáférés védelemmel.
4. Videó rögzítőkkel kapcsolatos
elvárások
a)
Analóg képrögzítőkkel kapcsolatos elvárások:
-
automatikusan különböztesse meg a fekete-fehér és színes képjeleket;
-
vízszintes irányú felbontása fekete-fehér és színes üzemmódban egyaránt legalább
400 TV sor;
-
rendelkezzen riasztás bemenettel és kimenettel;
-
kezelőszervek működés közben legyenek lezárhatók;
-
a berendezés jelezze az üzemi meghibásodásokat (pl. szalagprobléma, videojel hiánya,
stb.).
b)
Digitális képrögzítőkkel kapcsolatos elvárások:
-
a digitális rögzítő csak egységes rendszerben, szoftver, firmvare
és hardver elemekkel együtt, teljes értékű berendezésként értékelhető;
-
a képrögzítő egyidejűleg jelenítse meg, rögzítse és legyen képes visszajátszani
az analóg, ill. digitális átviteli úton érkező képinformációkat;
-
a képrögzítő felbontása mind megjelenítéskor, mind a felvételkor legyen minimum
2CIF;
-
egy kamera képeire jutó rögzítési sebesség legyen állítható, az összes rögzíthető
kamerára vonatkozó átlagos érték legyen legalább 15 fps
(folyamatos mozgás).
-
a kameraképek legyenek szöveges azonosítóval elláthatók;
-
idő és naptári azonosítóval lássa el a beérkező képeket;
-
az egység csatornánként azonosíthatóan jelezze a videojel kimaradást;
-
rendelkezzen többszintű, jelszavas hozzáférés védelemmel.
D. fejezet - fogalom meghatározások
Betöréses lopás: az a lopás
minősül biztosítási eseménynek, amikor a tettes úgy követi el cselekményét,
hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó helyiségbe jogtalanul hatol be
A./ dolog elleni erőszakkal,
B./ a helyiség saját kulcsán kívüli
egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel, de kimutatható nyomot
hagyva,
C./ a helyiség rablás, vagy
kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával.
Bevésőzár - az ajtólapba
besüllyesztett zárszerkezet (az ajtó mechanikai ellenálló-képességét
számottevően csökkenti)
Blokkzár - az elektronikai
jelzőrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát ellenőrző elektro-mechanikus zárszerkezet, mely élesítéskor a zárhatóság
letiltásával jelzi a rendellenes állapotot
Értéktároló szekrény
rögzítése - épületszerkezeti tartóelemhez, fémdübellel, vagy
más módon 1 000 kg lefeszítő erő ellen rögzítve
Falitrezor rögzítése:
-normál betonozás:
a falitrezorokat minden oldalon 10 cm vastagságban C 12/15 min. betonba ágyazva épületszerkezeti tartóelembe kell telepíteni.
-megerősített betonozás:
minden oldalról 30 cm vastagságban, - a hátlapon
20 cm 10x10 cm-es kiosztású, Æ5 mm vashálóval
eltoltan megerősített, C 12/15 min. betonágyazatban
épületszerkezet tartóelembe történő rögzítés.
-speciális
megerősített betonozás: megegyezik a megerősített betonozás előírásaival, csak
a beton minősége C 30 erősségű
Felügyelt tér - állandó, 24 órás
emberi tartózkodású ellenőrzött helyiség, melyben intézkedésre jogosult és alkalmas
személyzet tartózkodik
Lezárt helyiség. a tér olyan
módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei arra jogosulatlan idegen
személyekkel szemben az elmozdulástól, a behatolástól és a betekintéstől
egyaránt megóvnak.
Rablás és kifosztás biztosítási
eseménynek minősül: ha a jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg,
hogy a biztosított személlyel szemben erőszakot, vagy élet- testi épség elleni
közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őt öntudatlan, vagy védekezésre
képtelen állapotba helyezi (ideértve, ha lerészegíti). Továbbá ha a tetten ért
tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása érdekében alkalmazza az
erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.
Útvonalkövetés - az elektronikai
jelzőrendszer beléptető szolgáltatása, mely a beltéren
elhelyezett kódkapcsolóhoz való hozzáférést csak a bejárati ajtó, a bejárási útvonal
és a kezelőegység sorrendjében engedélyezi, más sorrend azonnali riasztást vált
ki
Védelmi kör - az elektronikai
jelzőközpont egyes csatornáihoz tartozó érzékelők összessége
Védelmi zóna - rendszerint több
védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet
alkot, így önálló kezelést tesz lehetővé
Zárásmélység - teljes zárás
esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hossza